A Perzsa Birodalom

A Perzsa Birodalomról egy olvasmányunk szólt.

-          a perzsák egy lovas nomád nép voltak, akik a Kr. e. 5. századra egy nagy birodalmat formáltak Ázsiában

-          Dareiosz királyuk hatalmas területeket hódított meg

-          hadseregük elsősorban könnyűlovas-íjász haderő volt

-          a hadsereg elitegysége, az ún. Halhatatlanok

o   10 000 főből állt ez az egység, és ha valaki elesett, akkor azonal pótolták a hadsereg más részéből, így számuk állandó volt

-          Kr. e. 492-ben a perzsa uralkodó, Dareiosz úgy döntött, hogy megtámadja és kifosztja a gazdag görög poliszokat

A görög hadsereg

-          nehézfegyverzetű gyalogságból állt

o   Kik alkották a hadsereget?

•   a poliszok polgárai: a polgároknak kötelességük volt a városuk megvédése

o   a polgároknak maguknak kellett megvásárolni a fegyvereket, a pajzsot, a sisakot

o   a gazdagabbak alkották a lovasságot, hiszen ők tudtak lovat is fenntartani

o   a legszegényebbek a segédcsapatokban harcoltak, vagy a hajók evezőseit alkották

o   harcolni egy görög polgár számára büszkeséget jelentett, már csak azért is, mert felszerelésükkel kifejezhették gazdagságukat is

-          a falanx

o   a görögök hadseregére egy nagyon speciális technika volt a jellemző, amit falanxnak hívunk

o   a katonák szorosan egymás mellett, hosszú sorokban sorakoztak fel

o   több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrend alakult így ki, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége

o   8-16 sorban álltak a katonák, s a falanx akár másfél km. hosszúságú is lehetett (8000-fős létszámnál kb. egy km hosszú volt a phalanx)

o   az elöl levőket a többiek nyomták hátulról, az első 3 sor harcolt, ők voltak lándzsatávolságban, ekkor kézitusában kellett az ellenséget legyőzni

o   ha valaki kisesett a vonalból a mögötte álló egyből előre lépett

A háború első szakasza

-          az első hadjárat: Kr. e. 492 – perzsa kudarc

o   szárazföldi hadseregüket hajóhad is kísérte a part mellett

o   a szárazföldi haderő meglepő módon nagyon megfogyatkozott a thrák törzsek  támadásai miatt

o   hajóhaduk viharba kerül az Athósz-hegyfoknál, így kénytelenek voltak visszafordulni

-          a második hadjárat

o   Dareiosz két év múlva újabb hadjáratot indított a görögök ellen

o   ezúttal azonban más volt a taktikája

o   most nem szárazföldi sereggel, hanem flottával támadt

•   a hajóflotta Attikán tette ki a hadsereget
•   Mi lehetett az előnye és mi a hátránya ennek a taktikának?
•          hátránya, hogy jóval kevesebb katonát lehetett hajókkal átvinni görög földre, mintha egy nagy szárazföldi sereg indult volna el
•   a perzsák létszáma
•          Hérodotosz görög történetíró szerint 300 000 perzsa katona szállt partra Attikán

o   gyanúsan nagynak tűnik

•          Hogyan becsülhetik meg a számot a történészek?

o   megnézik, hogy egy korabeli perzsa hajón hánan férhettek el

o   egy hajóra 600 ember juthat

o   a 300 000 embert így legalább 500 hajónak kellett volna szállítani, ami nagyon valószínűtlen szám

o   a történészek számolása alapján ha a lovakat is beleszámoljuk nem lehettek többen 24000-nél

•   az athéniak létszáma
•          kb. 10 000 fős hadseregük lehetett
•          a hadsereg vezetője: Militiadész volt

o   az ő sisakját őrzik az athéni múzeumban

•          Spárta egy vallásos ünnepük miatt késve érkezett a csatára

o   a csata: Kr. e. 490, Marathón városa mellett

•   a két harcmodor találkozik, az athéniak tudják saját stílusukat rákényszeríteni a perzsákra
•   Miltiadész gyors támadásával a perzsa íjászokat próbálta blokkolni
•   a középső hadtest visszahúzódott, így be tudták keríteni a perzsákat
•   a helyismeret hiányában sok menekülő perzsa a mocsárban lelte halálát

o   a marathóni futóról

•   Mi ez a legenda?
•          Miltiadész egy katonát küldött a 40 kilométerre fekvő Athénba, aki teljes menetfelszerelésben végigfutotta a távot, annyit mondott, hogy győztek, és teljes kimerülésében meghalt
•   a legendáról
•          Hérodotosz, a csata első leírója nem tud a futásról
•          Miért kellett volna Miltiadésznek egy fegyverzetben lévő katonát küldeni, s nem egy futárt?
•   a legendának két alapja lehet, mert Hérodotosznál két „futás” is szerepel:
•          egy katona két nap alatt lefut Spártába (255 km), hogy a spártaiak segítségét kérje a harchoz, akik vallási ünnepük miatt maradtak távol, de ő nem hal meg
•          az athéni sereg kénytelen a győzelem után Athénhoz futni, mert elterjed, hogy a hajóra szállt perzsák a várost veszélyeztetik

Változások a két államban

-          Athén – készülnek egy új perzsa támadásra

o   Themistoklész a leghíresebb athéni politikus ekkor

•   egy flottaépítési programot javasolt

o   a felállított hajóhad

•   200 db, háromevezősoros triérészt szereltetett fel
•   előnye: nem nagy, ügyes mozgású
•   a legénységet a legszegényebb polgárok soraiból toborozta
•   harcmodor: orrával nekimegy az ellenséges hajónak és súlyos sérüléseket okoz

-          változás Perzsiában

o   Dareiosz halála után fia, Xerxész az új uralkodó

A háború második szakasza, Kr. e. 480-479

-          Xerxes taktikája

o   visszatért az első Dareiosz-féle támadáshoz

o   egy hatalmas szárazföldi perzsa hadsereg érkezett a görög területre

o   a perzsa sereg létszáma

•   Hérodotosz szerint 1 700 000 fő
•   a létszám 200-250 000 fő körül lehetett, ami így is nagyon nagy szám
•   Miért nagyította fel Hérodotosu így a létszámot?
•          hogy fényesebbnek tűnjön a görög diadal

o   egy flotta is kísérte, elsősorban az ellátást és az utánpótlást biztosítva

-          a kis görög államok sorban hódoltak be a perzsa haderőnek

-          az első ellenállás

o   a Thermopülai-szorosban pár ezer, spártaiak vezette had próbálta feltartóztatni a perzsa haderőt

o   a görög hadsereg élén I. Leonidasz spártai király állt, akinek 4000 katona - ezek közül 300 spártai –, és további 3000, a környező városokból származó nehéz fegyverzetű katona állt a rendelkezésére

o   miután a perzsák nem tudtak áttörni a görög vonalakon, ezután a már említett elitalakulat, a Halhatatlanok ütköztek meg a görögökkel, de azok őket is feltartóztatták

o   egy helyi görög, bizonyos Ephialtesz elárulta a perzsáknak, hogy létezik egy hegyi ösvény, ami egyenesen a görögök táborába visz, az ezt védő 1000 hoplitán Xerxészék áttörtek

o   Leonidasz hazaküldte a spártaiak kivételével a görög haderőt

o   Miért maradtak a spártaiak?

•   mert ők sosem hátrálnak meg

o   a 300 spártai hősi halált halt a szorosban

-          a perzsák áttörtek és haladtak tovább Attika felé

-          Themisztoklész taktikája

o   úgy gondolta, hogy nyílt terepen esélye sem lenne a görögöknek a perzsák ellen

o   a flottaépítést levezénylő politikus a tengeren akarta megverni a perzsákat

o   Athén és Attika lakosságát Szalamisz és Aigina szigetére evakuálták

o   a perzsák feldúlták a kiürített Athént

-          a szalamiszi csata, Kr. e. 480

o   Themisztoklész csele: hamis üzenetet jutattott el Xerxésznek, mely szerint gyorsan kell támadnia, mert itt legyőzheti a görög flottát

o   a felkészült, könnyű mozgású triérészek azonban legyőzték a perzsa flottát

o   Miért nagyon fontos momentum a perzsa flotta kiesése?

•   az utánpótlás szállításának megakadályozása miatt
•   a nagy perzsa haderő minden ellátás nélkül ottmaradt a görög télben

o   a hátra maradt perzsa fősereget, ami az ellátás nehézsége miatt erősen megfogyatkozott és egyre fáradtabbá vált a görögök már könnyebben le tudták győzni