-          Európa hatalmi viszonyai átalakulnak

o   gyorsan átalakulnak az eddigi viszonyok, új országok emelkednek fel és süllyednek le, új rend alakul ki

o   a fejlett vidékeket centrumnak nevezzük, a fejletleneket perifériának

o   Melyik területek veszítik el eddig uralkodó szerepüket? Milyen kereskedelmi útvonalak szorulnak háttérbe?

•   a Mediterráneum elveszíti vezető szerepét
•   levantei kereskedelem, Velence
•   Észak-Itália és a Rajna-vidék fejlődésének üteme lassult

o   Mely vidékek kezdenek fejlődni a felfedezések után? Hol indul be a feudalizmus bomlása és a polgári viszonyok kialakulása?

•   az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre
•   Spanyolország és Portugália rövid időre nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság a 16. század közepétől gyorsan hanyatlásnak indultak
•   Anglia, Németalföld, Észak-Franciaország lettek az új vezető vidékek
•   a nyugati tengerparti kikötőhelyek nagy fejlődésnek indulnak
•          Lisszabon, Amszterdam, La Rochelle, Nantes, London

o   Közép-Európa speciális helyzetben volt

•   az élelmiszerárak drágulása nagy fellendülés lehetőségét teremtette meg a mezőgazdasági termelésre koncentráló régiónak
•          a mezőgazdasági terményeket a piacon nagyon komoly haszonnal lehetett értékesíteni
•          a régió mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált
•   az iparcikkeket pedig a Nyugat-Európában rohamosan fejlődő manufaktúrák szolgáltatták Közép-Európába
•   ezt az európai kontinensen belül létrejövő speciális rendszert kontinentális munkamegosztásnak nevezzük
•   a törésvonalat Nyugat- és Közép-Európa között gyakorlatilag az Elba folyó jelenti ilyen szempontból, így szoktunk „Elbától nyugatra”, illetve „keletre” nevű régiókról is beszélni
•   Milyen problémát okozhat ez a rendszer Közép-Európa számára?
•          egyrészt a régióban az ipar továbbra sem fejlődött
•          másrészt ez a feudalizmus meggyökeresedéséhez vezetett Közép-Európában, miközben Nyugaton már kialakultak a tőkés viszonyok

o   a parasztok szabad költözését gátolták a nemesek, az elviselhetetlenségig növelték a robotot

•   mivel a gabona értékessé vált a földesurak növelték a majorságot a jobbágytelkek kárára s itt ugyebár a jobbágyok dolgoznak robotban

o   ez a tény a későbbiekben hátráltatta a centrumhoz történő felzárkózást, a rövid távon jelentkező előnyök hosszabb távon hátrányokká váltak

-          a korlátlan királyi hatalom kialakulása

-          Hogy hívjuk az érett középkorra jellemző társadalmi formát?

o   rendiség

•   a társadalom hasonló, kiváltságokkal rendelkező, azonos érdekű csoportokra tagolódik, mint papság, nemesség, polgárság

-          Hogy hívjuk az érett középkorban kialakult államhatalmi formát?

o   rendi monarchia

o   az uralkodó a rendekkel együtt kormányozza az államot, amit rendi gyűléseken (parlament, országgyűlés, szejm, duma) gyakorolnak

o   Miért van szükség erre?

•   mert az uralkodó egymaga nem rendelkezik elég bevétellel, hogy az egész országot uralja, a belső egységhez és rendhez szüksége van a rendek támogatására

-          az abszolutizmus kialakulása

o   A földrajzi felfedezések után megváltozik a helyzet, beindul a pénzforgalom, az uralkodók nagy bevételre tesznek szert. Miből?

•   először a gyarmatokról beáramló nemesfémekből
•   a nép (elsősorban a nagyon meggazdagodó polgárság) adóiból
•          a kereskedelem ugyanis beindul, most már meg lehet adóztatni keményen
•          városok adói
•          vámok
•          illetékek
•   kölcsönöket, hiteleket vesz fel az uralkodó, hiszen már erre is van lehetőség

o   a helyzet tehát megváltozik: az uralkodónak nagy bevételei lesznek

•   Mire tudják ezt fordítani?
•          a nemesség nélkül a királyi udvarból is uralni és irányítani tudják az államot
•          a központi hatalomnak az egész országot átfogó katonai, igazgatásai és bíráskodási szervezete alakul ki
•          az uralkodó fenn tudja tartani a rendet, a nemesség befolyását vissza tudja szorítani

o   az új államtípus neve: abszolutizmus, az uralkodó abszolút módon irányítja az országát

-          Mi jellemzi az abszolút monarchiát?

o   az uralkodót sem az alkotmány, sem egyéb csoportok nem akadályozhatják a kormányzásban

•   XIV. Lajos: „Az állam én vagyok.”

o   a rendi gyűlést egyre ritkábban, majd egyáltalán nem hívja egybe

•   Franciaországban közel 300 évig nincs rendi gyűlés

o   csak az államnak van erőszakszervezete

•   az abszolút monarchia kialakulása után már nem használhat akárki fizikai erőszakot, pedig addig megtehette
•   a nemesi hadseregek ezáltal megszűnnek

o   nagy, állandó hadsereg alakul ki

•   a középkorban a zsoldosvezérek szinte tulajdonukként kezelték a hadsereget, most az állandó hadsereg felállításával függő helyzetbe kerültek a hadsereg vezetői a királytól
•   az abszolutista államok bevételeiknek kétharmadát hadi kiadásokra költötték
•   a súlyos pénzeken fenntartott katonai gépezetet persze nem hagyták henyélni, a XVI-XVII. században alig volt néhány évtized Európában, amikor nem zajlott valamilyen nagyobb hadművelet

o   a királytól függő szakképzett hivatalnokréteg megszervezése

•   erre szintén nagy szükség van, hiszen így az uralkodó a nemesek nélkül, gyakran polgári származású hivatalnokokkal maga tudja irányítani államát
•   a középkorban gyakran bizonytalan jogállású és hatáskörű nehezen átláthatóan megszervezett intézmények igazgattak

-          az abszolutizmus a legtöbb nyugat-európai országban kialakult