-          Ki áll a királyság idején az állam élén?

•   a király
•   az államok élén ún. dinasztiák, vagyis uralkodócsaládok állnak

o   Ki dönti el, hogy ki lesz a király?

•   senki, nem az emberek döntenek róla
•   a királyi cím apáról fiúra száll
•   a királyi családokra úgy tekintettek, hogy az istenektől kapták azt a jogot, hogy ők uralkodnak az államban, ők nem egyszerű emberek, különlegesek

o   Le lehet váltani az uralkodót, ha elégedetlenek vele?

•   nem, hiszen az az istenek akaratával való szembeszegülés lenne

o   Milyen hosszú ideig uralkodik?

•   élethossziglan, amíg meg nem hal

o   Lehet-e bárkiből király?

•   nem, uralkodócsaládból kell származni

o   neki lehet tanácsadó testülete, de alapból ő dönt mindenről

-          Ki áll az állam élén a köztársaság idején?

o   a nép által választott tisztviselők

•   esetleg Athénban sorsoltak is néha

o   Kit jelent az ókori Rómában a „nép”?

•   a polgárjoggal rendelkező férfiakat

o   Mennyi ideig tölti be egy hivatalnok a tisztségét?

•   meghatározott ideig, Rómában a görög világhoz hasonlóan egy évig

o   Le lehet váltani, ha elégedetlenek vele?

•   ha lejár a megbízatása új választásokat tartanak

-          Róma élén két consul állt

o   őket újraválasztani sem lehetett, tehát minden évben két új személy került az állam élére

o   Miért nem lehetett őket újraválasztani?

•   hogy ne alakítsanak ki nagy hatalmat, ne legyen meg a veszélye, hogy átveszik a hatalmat és diktatúrát alakítanak ki

o   Miért voltak ketten?

•   ugyanezért: egymást ellenőrizték, így egyikük sem tehetett szert túl nagy hatalomra

o   a consulok és a többi hivatalnok nem kapott fizetést

•   Kik viselhették így a gyakorlatban a vezető tisztségeket?
•          a gazdagabb családok tagjai
•          ők gyakran saját vagyonukból is költöttek az állam ügyeire, hogy minél nagyobb népszerűségre tegyenek szert

-          a consulok nem egyedül irányították Rómát

o   a szenátus

•   a leggazdagabb, legbefolyásosabb arisztokrata családok tagjai alkották
•   ők döntöttek a pénzügyek és a külügyek kérdéseiben

o   a népgyűlés

•   a népgyűlés törvényeket hozott
•   nem volt akkora szerepe, mint az athéni népgyűlésnek
•          csak akkor ülésezik, ha az illetékes hivatalnok összehívja
•          csak az előterjesztett kérdéseket vitathatja meg

-          a dictator

o   ha Róma nagy veszélyben volt és gyors döntéseket kellett hozni, akkor választottak dictatort

o   ő teljhatalmat kapott, de csak fél évig látta el hivatalát

o   erre azért volt szükség, mert veszélyhelyzetben határozott, gyors döntések kellenek, nincs idő vitatkozni