A Tudorok kora Angliában

Az angol gazdaság fejlődése

Korszakunkban a középkori gazdasági és társadalmi rendszer gyors bomlásnak indult Angliában és viszonylag gyorsan kialakultak a tőkés gazdasági rendszer és a tőkés társadalom alapjai. A 18. századra Anglia a világ vezető kereskedelmi és gazdasági hatalmává vált. Ehhez a gyors karrierhez nagyban hozzájárult Anglia bekapcsolódása a nagy földrajzi felfedezésekbe.

-          Mit mondtunk el Angliától a középkori témánknál?

o   lényegében semmit, ugyanis Anglia a középkorban nem tartozott Európa vezető államai közé

o   igazi fellendülése a nagy földrajzi felfedezések után következett be

-          Mit gondolunk miért?

o   a világkereskedelem kialakulása után a legfontosabb kereskedelmi útvonallá az Atlanti-óceán vált

o   nyugat-európai, tengerparti fekvése ideálissá tette az földrajzi felfedezések kihasználására

-          Anglia a tengereken

o   az angolok bekapcsolódnak a felfedezésekbe

o   Hányadik helyen?

•   a spanyolok és a portugálok után a hollandokkal együtt

o   Milyen területeket szereztek meg?

•   az angol gyarmatosítás egészen a 19. század második feléig tartott és a 18. századra már a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építették ki
•   korszakunkban Észak-Amerikában kezdődik el a terjeszkedés
•          1584-ben alapították meg az első észak-amerikai gyarmatot, Virginiát

o   Mit jelent ez a név és miért adhatták ezt az új területnek?

•   azt jelenti „szűz” és a királynőt, I. Erzsébetet illették ezzel a ragadványnévvel
•   valójában Erzsébet híres volt sok szeretőjéről, de férjhez sosem ment, állítása szerint ő Anglia hitvese volt
•   valójában nem akarta, hogy leendő férje korlátozza hatalmát és félt, hogy trónviszályt okozna egy házasság, ugyanis egy elődje, Véres Mária II. Fülöp spanyol király felesége volt, ami okozott ilyen gondokat
•   a 17. században már ők ellenőrizték az indiai fűszerkereskedelmet is

-          a leghíresebb angol hajós Sir Francis Drake volt

o   felfedező

•   Magellán után a második volt, aki körülhajózta a Földet
•   őt tekintik az Antarktisz első felfedezőjének is

o   és kalóz

•   a maga idejében az angolok között nemzeti hősnek számított, viszont a spanyol történelem úgy említi őt, mint kalózt, aki könyörtelenül feldúlta a spanyol hajókat, kikötőket az Újvilágban

o   Mit jelent a név első eleme, a „Sir?

•   lovagi címet

o   Egy kalózkapitányt hogy lehet lovaggá ütni?

•   úgy, ha a kalóztevékenységet gyakorlatilag királyi jóváhagyással végzi
•   I. Erzsébet az uralkodó ekkor, aki ezt a politikát folytatta és lovaggá ütötte Drake-t
•   spanyol és portugál hajókat fosztottak ki
•   zsákmányuk egy részét rendszeresen befizették a kincstárba

o   az angol uralkodók tehát felismerték a felfedezések és befektetések fontosságát

•   így Angliába került az arany és az ezüst 60%-a, ahol nem kincsként, hanem pénzként, tehát tőkeként kezelték

-          Mit mondtunk el a fölfedezések hatásai kapcsán, hogyan viszonyult az új kontinenshez Anglia?

o   ők új piacként tekintettek Amerikára és befektetésekből profitot akartak termelni

o   Hogyan lehet itt befektetni?

•   iparcikkeket kell előállítani

o   Mit mondtunk, melyik iparcikk a legalkalmasabb erre?

•   a posztó, vagyis a ruhák
•   mindig van rá kereslet, van hozzá nyersanyag, olcsó előállítani

o   Mi a textilipar alapanyaga?

•   a gyapjú és a gyapot

o   Angliában melyikre lehet alapozni?

•   a gyapjúra

o   Miért, mi kell a gyapjúhoz?

•   juhok

o   És a juhokhoz?

•   nagy legelők

o   És a jó legelőkhöz?

•   sok eső – ez megvan Angliában

o   Hogyan alakul tehát át a gazdaság?

•   a „piacon” tehát a gyapjúra nagy volt a kereslet, ezért Angliában sokan átálltak a juhtenyésztésre, amihez azonban legelők kellettek
•   a legelőknek tehát nagy értéke lett ezért a földbirtokosok gyakran a parasztok elűzésével kisajátították a falu és a birtokos közös használatában lévő megműveletlen földeket és legelővé alakították át
•   ezt a folyamatot bekerítésnek nevezzük, ez a 16-18. század közt zajlott le
•   a jobbágyokat gyakran elűzték földjeikről
•          ennek következtében Anglia útjai megteltek csavargókkal, koldusokkal

o   Hogyan dolgozták fel a gyapjút? Milyen rendszerben?

•   kiadási rendszer: tőkével rendelkező vállalkozók kiadták a nyers gyapjút falura és a készterméket gyűjtötték be

o   E mellett milyen új termelési forma alakult ki?

•   a manufaktúrák

o   Honnan volt a kiadási rendszer és a manufaktúrák bérmunkástömege?

•   a bekerítések által földjüket vesztett parasztokból

o   És kik voltak a vállalkozók, akik a bekerítések által legelőhöz jutottak, a kiadási rendszerben készárut állítottak elő és így lényegében a szigetország első tőkés vállalkozói lettek?

•   az angol nemesek egy része, ellentétben a spanyol vagy francia nemesekkel

o   az angol iparban tehát megjelentek a tőkés elemek: vállalkozások indultak be, ahol a cél a profit termelése volt, a kiadási rendszer és a manufaktúrák egyértelműen a tőkés gazdaság jellemzői

-          ebben az időszakban alakult ki az évszázadokon át jellemző angol külpolitikai alapelv is

o   Anglia akkor érezheti magát biztonságban, ha a kontinensen erőegyensúly van

•   mindig a gyengébb felet, koalíciót kell támogatniuk

o   Anglia így többnyire távol tartotta magát a kontinens ügyeitől

o   közben erős flottát épített ki, így bármely európai konfliktusnál megjelenhetett és a világtengereken is biztosíthatta fölényét

VIII. Henrik és az anglikán egyház létrejötte

-          az anglikán egyház megalakulása

o   Angliában milyen vallás van a 16. század elején?

•   természetesen katolikus

o   Milyen korszak van vallási tekintetben Európában a 16. század első felében?

•   a reformáció terjedése, egyes területek elszakadnak a katolikus irányvonaltól

o   a szakítást egy szokatlan esemény hozta el

•   VIII. Henriket a pápa nem engedte elválni Aragóniai Katalintól
•          a fiúörökösre vágyó király érvényteleníteni akarta házasságát, de a pápa nem engedélyezte a válást
•   ez vezetett a pápától való szakításra: Henrik maga akart dönteni az egyházi ügyekben
•   az uralkodó ismert sok feleségéről
•          6 feleségéből kettőt kivégeztetett, kettőtől elvált, egy meghalt, egy, az utolsó pedig túlélte

o   új, anglikán egyház

•   a változások
•          az egyház feje az angol király
•          a főpapokat a király nevezi ki
•          az egyháztól elveszik a földeket és azt az állam kapja meg
•          nemzeti nyelvű az igehirdetés
•   Miben nincs változás?
•          a hitelvekben

o   Milyen jellegűek ezek a változások?

•   elsősorban a hatalmat érintik
•   Henriknek hitelvi vitája nem volt a pápával

A polgári forradalom Angliában

-          a 16. században Angliában jelentős változások történtek az államszervezetben

o   a változások elindítója az volt, hogy az uralkodó abszolutizmust próbált bevezetni

o   a parlament, akinek eddig komoly beleszólása volt az államügyek intézésébe tiltakozott ez ellen

o   1640-re az események a polgárháborúig fajultak

o   Miért fordul szembe a többség az abszolutizmust bevezetni akaró királlyal Angliában és Németalföldön, míg ez nem történik meg Spanyolországban vagy Franciaországban?

•   azért mert ezeken a vidékeken a nemesség is bekapcsolódik a tőkés vállalkozásokba, így a polgárság mellett nekik is érdekük a gazdaság szabadsága, hogy a király ne maga intézzen mindent
•   Spanyolországban és Franciaországban csak a polgárok vállalkoznak, a hagyományos nemesség számára nincs olyan komoly jelentősége az abszolutizmusnak

-          a polgárháború

o   az egyik oldalon az uralkodó, I. Károly, és az őt támogató, gazdag öltözetükről gavalléroknak nevezett támogatói álltak

o   a másik oldalon a parlament és az őket támogató, rövid hajviseletükről „kerekfejűeknek nevezett polgárok

•   e mellett a gazdagabb déli területek is a parlament táborát erősítették
•   így nekik jobb anyagi lehetőségeik voltak egy hosszabb távú konfliktus sikerrel vételéhez

o   a kerekfejűek vezetője, Cromwell megreformálta a hadsereget

•   új mintájú hadsereget hozott létre
•   ezt a sereget jómódú parasztokból és kézművesekből toborozták
•   fő erejét a vaspáncélos lovasság adta, akiket “vasbordájúaknak” neveztek el
•   a sereget kemény fegyelem és fanatizmus jellemezte, ők már az elveikért harcoltak

o   a polgárháborút a parlament hívei nyerték

o   I. Károlyt kivégezték

•   maga Cromwell nem feltétlenül volt a kivégzés pártján, de hadseregének nagy része radikálisabb gondolkodású volt és mindenféleképp Károly halálát akarták
•   Cromwell az ő nyomásukra döntött a halálbüntetés mellett
•   ez egész Európában megdöbbenést keltett, hiszen az isteni felhatalmazással uralkodó királyokkal ilyen eddig nem történhetett, ez egy új államfelfogás kezdetét is jelentette

-          a győztesek előtt ott volt a fő kérdés: hogyan tovább?

o   a királyság helyett a hollandiai példán kívül egyedülálló köztársaság mellett döntöttek

o   a hatalom a gyakorlatban Cromwell kezébe került

o   ebben az időszakban történik meg Anglia igazi nagyhatalommá válása

•   Cromwell meghódította Írországot és Skóciát
•          megvalósult a sziget teljes területi egyesítése (Wales már régebben Anglia fennhatósága alá került)
•   kiadta az ún. hajózási törvényt
•          Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak

o   ezzel kirekesztette Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol területekre irányult

•          a törvény következtében háború robbant ki, mely Hollandia vereségével végződött, így Anglia lett a vezető ország a közvetítő kereskedelemben

o   Cromwell pár év után azonban katonai diktatúrát vezetett be

•   a parlamentet nem hívta össze
•   élete végét rettegésben töltötte az ellene megkísérelt merényletek miatt

o   értékelése kettős: sikeres Angliát hozott létre és valószínűleg nem akart katonai diktatúrát bevezetni, de a körülmények hatására sodródott ide

o   komoly elégedetlenség alakult ki ellene, de végül pár év után természetes úton halt meg

-          Anglia újra eljutott oda: hogyan tovább?

o   Cromwell rémuralma után a többség a régi uralkodó fiának a visszahívása mellett döntött

o   ő azonban nem tanult semmit apja hibájából és újra abszolutizmust akart bevezetni

-          az angolok végül elűzték és harmadszor is eljutottak ahhoz a kérdéshez: hogyan tovább?

o   a parlament egyszerűen üresnek nyilvánította a trónt, és új uralkodót hívott Angliába

•   a király, II. Jakab álruhába öltözve Franciaországba menekült

o   megoldásként végül létrehoztak egy új rendszert, amit alkotmányos királyságnak hívunk

•   a parlament csak úgy fogadta el az új királyt, ha ő kiad egy törvényt, melyben a parlament követeléseit teljesíti az új rendszer kiépítésével kapcsolatban
•   Angliában ez a mai napig működik és azóta sok ország vette ezt át
•   ezt a vérengzés nélkül lezajlott királycserét nevezik „dicsőséges forradalomnak” (1789)

Az alkotmányos királyság

-          az alkotmányos királyság lényege

o   korábban az állam élén álló uralkodó bármibe beleszólhatott, az ő akarta érvényesült

o   az új rendszerben az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak

o   azt is szokták mondani, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz

o   a három hatalmi ág el van választva

•   törvényhozás – ezt a parlament testesíti meg, ott hozzák a törvényeket
•   végrehajtás – ez a miniszterelnök vezette kormány feladata, vagyis hogy a törvényeket végrehajtsa, irányítja az államszervezetet
•   igazságszolgáltatás / bíráskodás
•   ezek korábban a király kezében összpontosultak, most teljesen szétválasztották őket, csak kölcsönösen ellenőrzik egymást
•          tehát a bíráskodásba senki sem szólhat bele

-          Nézzük mi is pontosan a király szerepe ebben a rendszerben!

o   példaként a mai Angliára és II. Erzsébetre is gondolhatunk

o   a királynak szimbolikus, vagyis jelképes szerepe van

•   ünnepségeken, beszédeken kifejezi az ország egységét
•   az uralkodó hívja össze a parlamentet, de annak működési rendjét nem szabályozhatja

-          Kinek a kezébe került a fő hatalom?

o   a parlament

•   ő hozza a törvényeket, beleszól az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába

o   Kik alkotják a parlamentet?

•   a képviselők, akiket a nép választ meg
•   korábban a rendi gyűlésen a rendek és az uralkodó vehetett részt, most nincs ilyen születési megkötés
•   van viszont vagyoni megkötés
•   ekkor még csak az állampolgároknak csak kis százaléka rendelkezett választójoggal
•   a következő évszázadokban folyamatosan kiszélesítették a választójogot, ma már lényegében minden felnőtt rendelkezik vele