A kereszténység államvallássá válása

-          a kereszténység a 4. századra a birodalom legelterjedtebb vallása volt, de még mindig üldözött vallásként működött

-          a 4. században Constantinus császár és utódai alatt válik elfogadott, majd az egyedüli elfogadott vallássá

-          Constantinus császár

o   311-ben a Mulvius-hidi csatában nagy belpolitikai ellenfelével kellett megküzdenie

o   Constantinus álmot lát és Krisztus jelét festette a katonák pajzsára

o   a Krisztus-monogramm – „E jelben győzni fogsz!”

o   ezzel a kereszténységet fogadja el

-          313, milánói edictum

o   a Mulvius-hídi csata után nyilvánvalóvá vált, hogy változni fog a kereszténység és az állam viszonya

o   a keresztényüldözéseket megtiltotta

o   biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlását

•   a birodalom polgárai szabadon választhattak vallást
•   a kereszténység a császári kegy kedvezményezett vallása lett, egyenlőbb a többinél

-          Miért támogatja Constantinus a kereszténységet?

o   a Római Birodalmat nehéz összetartani, egységként igazgatni

o   korábbi császárok is bajlódtak ezzel

o   a kereszténység a birodalom összekötő kapcsa, a császár hatalmának alapja lehetett

o   egy eszme, mely megteremtheti a szétesés veszélyével küzdő birodalmat

-          a kereszténység a továbbiakban folyamatosan erősödik

o   a kereszténység államvallássá tétele

•   Theodosius, 394
•   minden más vallást üldöztek

A birodalom válsága és szétesése

A császárság 3. és 4. századában egyre több és különféle változás és probléma jelentkezett a birodalomban.

Gazdasági tényezők

-          a nagy hódító háborúknak vége, a birodalom kicsit, de elkezdett zsugorodni – ennek a gazdaságra is komoly hatásai voltak

o   munkaerőhiány lépett fel

•   a rabszolga utánpótlás csökken
•          Mi az oka? Honnan szerezték a rabszolgák tömegeit?

o   a nagy háborúknak vége

•          Mi a következménye a rabszolgaságra? Beszerzési lehetőségükre?

o   drágábbak

•   A rabszolga-munkaerőt pótolni kell, hogyan történik ez meg, kik művelik a rabszolgák mellett a földeket?
•   bérlő-rendszer kialakulása
•          megjelennek a rabszolgák mellett a szabad bérlők
•          terményhányadot adtak a föld birtokosának
•          Elsősorban kik közül kerülhettek ki ők?

o   a felszabadított rabszolgák közül

-          Mit vont ez maga után a piac szempontjából?

o   a piacra termelés csökken

•   a bérlők magukat a rabszolgáknál sokkal jobban látták el

o   Mi a következménye ennek?

•   a kereskedelmi forgalom csökken
•          csak a távolsági kereskedelem virágzik továbbra is
•          városok ellátása nehezebb
•          az emberek többsége önellátó nagybirtokokra költözik

-          az állam bevételei csökkennek

o   a kereskedelmi forgalom és a termelés csökkenése az államra is kihatott

•   a birodalom bevételei a háborúkból, a kereskedelemből apadtak
•   a megnövekedett létszámú hadsereg, a bürokrácia és a költséges udvartartások
•   Mire mentek el vajon a legnagyobb kiadások?
•          a hivatalok és a hadsereg fenntartása

o   Hogyan próbálták a császárok növelni a bevételeiket?

•   újabb és újabb adókkal
•   ez a gazdaságot csak tovább lassította, hiszen az embereknél kevesebb pénz maradt, így kevesebbet is tudtak vásárolni