A „hosszú 19. század”

-          Mettől meddig tart ez?

o   a 19. század matematikailag 1801-től 1900-ig tart

-          Mit jelenthet a „hosszú” kifejezés?

o   a történészek korszakokat határoznak meg a történelemben és ezek a korszakok a legritkább esetben esnek épp egész évszámok közé

o   a „hosszú 19. század” egy olyan időszak, ami 1789-től 1918-ig tart, mert ez a két nagyon fontos évszám két új korszak és világ megjelenését eredményezte az európai történelemben

o   Mi történt 1789-ben és mitől vált ez új korszakká?

•   ez a francia forradalom kitörésének éve
•   talán ez az esemény változtatta meg legjobban a modern világot

o   Mi történt 1918-ban és mitől vált ez új korszakká?

•   ez az 1914-1918-ig tartó első világháború végpontja
•   ez egyben egy komoly korszakhatár is: a világháború után sok minden alapjában megváltozott

A 18. század Európája

-          először röviden tekintsük át, hogy miről is lesz szó a következő pár órán

o   a 18. században látszólag nem történtek nagy változások

•   ugyanolyan jelleggel működtek az államok, ugyanolyan gazdasági rendszer működött, ugyanazok az államok számítottak nagyhatalomnak
•   ez azonban csak a felszín volt – a felszín alatt, kevésbé láthatóan nagy változások történtek
•          a gazdaságban nagyon sok probléma alakult ki
•          a társadalomban jelentősen megerősödött a polgárság
•          a gondolkodásmód is jelentősen átalakult a felvilágosodás eszmerendszerével

o   ezek a nagy változások a század végén hoztak jelentős, hirtelen, forradalmi változásokat

•   az egyik fontos esemény, amiről beszélni fogunk az észak-amerikai függetlenségi háború
•          az addig Angliához tartozó Észak-Amerika függetlenné vált, elszakadt Angliától és ekkor alakult az USA
•   a másik, még fontosabb eseményünk a francia forradalom
•          ez a felsorolt okok miatt tört ki és jelentős változásokat hozott
•          igaz, hogy kezdetben csak egy országban jelent meg, de a forradalom eszméi hamar egész Európára kiterjedtek

A változatlan felszín

-          ez elsősorban az államok és a gazdaság irányítását, a nagyhatalmak kilétét jelenti

-          a legtöbb nagy államban abszolutizmus, vagyis korlátlan királyi hatalom működött

o   ez előtt a rendi monarchiák korszakáról beszélhettünk, ahol a király és a rendek együtt kormányoztak

•   ez az együtt kormányzás úgy valósult meg, hogy rendszeresen országgyűléseket, más néven rendi gyűléseket vagy parlamentet hívtak össze
•   a rendek nem az egész társadalmat jelentették, csak a felső 5%-ot: a nemességet, a főpapságot és a városok követeit
•   amikor az uralkodónak már elég bevétele lett ahhoz, hogy egyedül kormányozza az országát kialakult a korlátlan királyi hatalom, más néven az abszolutizmus

o   az abszolutizmus időszakában a rendi gyűléseket az uralkodók nem hívták össze, a rendek megkérdezése nélkül egyedül kormányoztak

o   az abszolutista állam három fő pillére

•   az állandó hadsereg
•          óriási kiadást jelentett, ezért nagy adókat kellett kivetni
•   nagy államapparátus vagy bürokrácia
•          kellett, hogy be tudják hajtani az adókat
•   az egyház támogatása
•          az uralkodók isten jóváhagyásával uralkodtak, tehát az egyház biztosította a jogot, hogy egy uralkodó család uralkodjon

-          az európai államok élén nagy uralkodódinasztiák álltak

o   ezek a dinasztiák egymás közt házasodtak, háborúztak, kötötték a békéket és a szerződéseket; népeik, de még nemességük sem nagyon szólhatott ebbe bele és nem is láthattak bele a fényűző kastélyok életébe

-          a legnagyobb uralkodócsaládok:

o   a Bourbonok

•   a leghíresebb XIV. Lajos
•   a francia abszolutizmus és annak legkifejezőbb alkotása, a versailles-i palota minden európai uralkodó mintája volt
•   a francia gazdaság azonban nem állt fényesen

o   a Habsburgok

•   Ausztria és sok kisebb ország uralkodói
•   birodalmukhoz tartozott a török kiűzése után Magyarország is

o   a Romanovok

•   Oroszország uralkodói
•   nagy gazdasági elmaradottságát ekkor még nagy emberanyagával tudta ellensúlyozni a konfliktusokban
•   a leghíresebb Nagy Péter, majd II. Katalin

o   a Hannoveri dinasztia

•   ők a legkisebb és legkevésbé elismert uralkodócsalád, de meg kell említenünk, mert a 18. század egyik legerősebb államának uralkodói: Angliának
•   Angliában a 17. századi polgári forradalom hatására létrejött az alkotmányos monarchia, ahol az uralkodónak már csak szimbolikus szerepe volt, valójában a parlament irányított
•   Anglia a kor legjelentősebb nagyhatalma

o   a Hohenzollernek

•   az egyetlen új jelenség és új nagyhatalom a korszakunkban Poroszország
•   a 18. században feltűnő, a legfejlettebb katonasággal rendelkező, német nyelvű porosz birodalom uralkodócsaládja volt a Hohenzollern család
•   a francia filozófus, író Voltaire mondta, hogy Poroszország inkább egy hadsereg, mint egy állam
•          az ország kiadásainak 80%-át a hadseregre fordították
•   a leghíresebb uralkodó Nagy Frigyes volt, aki az államot felvirágoztatta
•   a 19. században létrejövő Németország alapját jelentette az ekkori porosz birodalom

Változás a társadalomban

-          a fő jellemzők

o   a társadalom egymástól erősen eltérő csoportokra oszlott

o   nem volt nagy mozgás a társadalomban, nehéz volt felemelkedni

-          a társadalmi csoportokat rendeknek hívjuk

o   a nemesség

•   vezető szerepének alapja a nagy földbirtok
•   kiváltságokkal rendelkeznek
•          az adómentesség a legfontosabb

o   a papság

•   régtől fogva kiváltságos réteg
•   mivel az európai államok felvállaltan keresztények voltak, így a felsőpapságnak, az érsekeknek és a püspököknek nagy szerepe volt az állam vezetésében is

o   a polgárság

•   főleg városiak, a vidéki parasztságtól elszakadtak
•   gazdasági szempontból az újkorban nagyon megerősödtek
•          a vagyonukat a kereskedelemből és a manufaktúrákból szerezték

o   a parasztság egy külön, de a messze legnagyobb csoportot alkotta

•   mindenhol a legnagyobb réteg
•   politikai jogai nincsenek
•   a jobbágyi állapot Európa nyugati felén többnyire átalakult szabad bérlői rendszerré, de a német területeken és Kelet-Európában megmaradt az erős jobbágyi függés

o   feszültség a társadalmon belül

•   az európai arisztokrácia tagjai nem vehettek részt az üzleti életben: nem kereskedhettek, nem lehettek manufaktúra-tulajdonosok
•          ezt a német államokban törvénnyel is tiltották, Franciaországban inkább a hagyományok és az íratlan törvények alapján állt
•          Angliában viszont a nemesek is bekapcsolódtak a vállalkozásokba
•   ebből kifolyólag a 18. században az arisztokrácia gazdasági helyzete romlani kezdett, főleg a megélénkülő kereskedelemből, világkereskedelemből, a manufaktúrák tömegtermeléséből meggazdagodó nagypolgárokhoz képest
•          a kereskedelem a 17-18. századtól hozott igazán nagy vagyonokat
•          a nagypolgárok szerettek volna kormányzati pozíciókhoz jutni
•          ez a fényűzésben élő, születési kiváltságok alapján a társadalom élén álló arisztokrácia  és a kevesebb kiváltsággal rendelkező, de gazdaságilag erősebb polgárság között komoly feszültségeket okozott

o   ez különösen Franciaországra igaz