o népirtások
- tömegesen követtek el szörnyűségeket a német, a szovjet, a japán, a horvát, a magyar, a román hadsereg katonái vagy akár a partizánok is
- a hadseregek rendszeresen és tömegesen – gyakran egész falvakat kiirtva – a polgári lakosságon torolták meg az őket ért támadásokat
- Lidice
o a náci barbárság szimbóluma lett a cseh Lidice falu lakosságának kiirtása, amit egy vezető náci politikus elleni merényletért bosszúból tettek
o a 14 év feletti férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták
- Katyn
o 1940-ben szovjetek mintegy 20 000 lengyel hadifoglyot végeztek ki és lőttek tömegsírba
o a háború után a szovjetek azt állították, hogy a nácik által elkövetett népirtás bizonyítékait tárták fel Katynban
o csak évtizedekkel később, 1990-ben derült ki, hogy mi volt az igazság
- a délvidéki mészárlás
o 1942 januárjában Dél-Bácskában a magyar csendőri és katonai alakulatok megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen
o ennek során több mint 5000 polgári lakost öltek meg
o bár a vizsgálat bebizonyította a tömeggyilkosság tényét, a kormányzó megszüntette az eljárást a katonatisztek ellen
o 1944-ben és 45-ben ugyanitt több mint 30 ezer magyart gyilkoltak meg, tízezreket hurcoltak munkatáborokba
A fasiszta hatalmak összeomlása
- a nyugati front
o a szövetségesek a teheráni konferencián döntöttek arról, hogy partra szállnak Franciaországban és a nyugati front megnyitásával kényszerítik térdre Hitlert
o a normandiai partraszállás - 1944. június 6-án (D-nap)
- a nap végére – 10 ezer főnyi veszteséggel – 130 ezer ember öt hídfőállást létesített a normandiai part 80 km hosszú szakaszán
- két mesterséges kikötőt vittek magukkal, hogy a páncélozott járműveket és a nehézlövegeket partra tehessék
- a szövetséges csapatok főparancsnoka az amerikai Eisenhower tábornok lett
o a szövetségesek fokozatosan haladtak előre kelet felé felszabadítva a németek által elfoglalt területeket
- Hitler parancsot adott Párizs elpusztítására, de annak német parancsnoka nem engedelmeskedett, így Párizs komoly pusztítás nélkül átvészelte a második világháborút
- a keleti front
o 1944 januárjában Leningrád felszabadult a 900 napos ostrom alól
o a Vörös Hadsereg 1944-es nyári offenzívája gyors sikert hozott a németek legerősebb pontján
- az olasz front
o az olasz fronton fokozatosan haladtak előre a szövetségesek
Magyarország a háború végén
- a fő kérdés az volt, hogy Magyarország „kiugrik-e” a háborúból, vagyis fegyverszünetet kér-e a szövetségesektől és átáll-e hozzájuk
o ezt Horthy és kormánya is fontolgatta 1943-tól
o Hitler, aki tökéletesen informált volt Horthyék terveiben Magyarország német megszállását tervezte
o 1944. március 19-én a németek ellenállás nélkül megszállták Magyarországot
- a polgári pártokat, a kisgazdapártot és a szociáldemokrata pártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották
- a megszálló csapatokkal érkezett Gestapo is – a magyar politikai rendőrség támogatásával – baloldali és ellenzéki politikusokat tartóztatott le
- elkezdődött a zsidókérdés hitleri „megoldása” is: a sárga csillag, a vagyonelkobzás, a gettósítás, majd májusban megindult a vidéki zsidóság megsemmisítő táborokba deportálása
- a korabeli ország területéről 437 ezer zsidószármazású magyar állampolgárt deportáltak, közülük
- a kormányzó – nemzetközi nyomásra – július elején leállíttatta a további deportálásokat, megakadályozva ezzel a főváros kb. 200 ezer zsidó lakosának elhurcolását
- a szovjetek 1944 augusztus 25-én átlépték a magyar határt
o ez, a háború biztos elvesztésének ténye és a lehetőség, hogy Magyarország hadszíntérré válik Horthyt újra a kiugrási kísérlet átgondolására késztette
- e mellett a háború utáni területrendezés is kérdés volt: Románia és Magyarország is Hitler mellett harcolt és mindketten Erdély területét akarták megszerezni
- Románia 1944 augusztusában átállt a szövetségesekhez, Horthy ezt októberben próbálta meg
o Horthy október 15-én rádión bejelentette a háborúból való kilépést, de ekkor már késő volt, a németek eddigre már döntöttek a Magyarország feletti teljes hatalom átvételéről
- a nyilasokat felfegyverezték és megkezdték egy katonai akció előkészítését
- a nácik foglyul ejtették ifj. Horthy Miklóst, s apját zsarolták ezzel
- a németek birtokukba vették a főváros stratégiai pontjait
o Horthy maga és családja részére német oltalmat kért és kapott, majd ennek fejében másnap aláírta a harc további folytatására buzdító kiáltványt, Szálasi miniszterelnöki megbízását és saját lemondását
o Horthy távozott az országból, a hatalom a nyilasok kezébe került
- a nyilas rémuralom
o az ország háborúban tartása
- a szovjetek már elfoglalták Kelet-Magyarországot, de Szálasi „nemzetvezető” és a nyilas állam mégis az értelmetlen harc folytatására kényszerítette a társadalmat, aminek csak újabb százezrek halála és az ország pusztulása lett a következménye
- elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét
- Hitler Budapestet „erőddé” nyilvánította, melyet „háztól házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb csatája zajlott le az ezt követő hat hétben
o a zsidóüldözések
- a nyilasok megkezdték a Budapesten maradt, mintegy 250 ezer zsidó likvidálását
- a VII. kerületben kijelölt és palánkokkal elzárt gettóba zsúfolták össze őket
- sokakat közülük a Dunába lőttek
- mintegy 50-70 ezer zsidó polgárt gyalogmenetben indítottak Hegyeshalom felé, hogy az SS-nek átadva erődítési munkákban vegyenek részt
- származása miatt több neves magyar írót küldtek a halálba (Bálint György, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Salamon Ernő, Szerb Antal és mások)
- a magyar zsidók tízezreit megmentő diplomaták közül a svéd Raoul Wallenbergé emelkedik ki, de voltak magyarok is, akik segítettek üldözött embertársaiknak