Változások a kora középkori gazdaságban

• a földművelési rendszerek
  • legelőváltó rendszer (vadtalajváltó rendszer)
    • felváltva néhány éven át szántóföldnek s aztán néhány éven át legelőnek használták, állandó szántófölddel e rendszer nem rendelkezik
    • mindig az a rész lett a szántó, amelyet előzőleg az ott legelő állatokkal “trágyáztattak”
    • alacsony hozamú, kevés embert tud eltartani
  • kétnyomásos gazdálkodás
    • a megművelt földet kettéosztották
    • csak az egyik felét művelték, a másikat ún. ugaron hagyták
      • az ugarra az állatokat hajtották, ezek legeltek és közben trágyázták a földet
    • évente megcserélték a két funkciót
    • a föld kétévente pihen, így sokkal hosszabb ideig lehet művelni
  • háromnyomásos gazdálkodás
    • a három részre osztott föld harmada maradt ugar
    • a másik két harmadba őszi, illetve tavaszi gabonát vetettek
    • így a föld szintén pihent, de a terület 2/3 részét tudták művelni
  • új típusú technikák, szerszámok is kialakultak
    • nehézeke
    • szügyhám
    • borona
    • vízimalom

„Akik imádkoznak” – egyháziak a középkorban

Az egyházi rend tagjai sajátos, nemzetek feletti szervezetet alkottak: országhatároktól függetlenül tagjai voltak egy nagy létszámú, központosított szervezetnek, az egymás közti érintkezésben közös nyelvet, a latint használták.

• az egyházi személyeket két nagy csoportra oszthatjuk
  • világi papság
    • szigorú alá-fölérendeltségi szervezetet alakított ki az egyház
      • pápa
      • érsekek
      • püspökök
      • plébánosok
    • ők a hívekkel foglalkoztak
      • működtették az egyházi szervezetet
      • pogányokat térítettek
      • ellátták az írásbeliséggel és oktatással kapcsolatos feladataikat
      • kereszteltek, házasokat adtak össze, temetéseket celebráltak
      • miséket tartottak: a Bibliát értelmezték a gyülekezetükben
    • az egyház bevételei
      • tized
        • egyházi adó, de a korban mindenki a katolikus egyház tagja, így mindenkinek fizetnie kell
        • a termény egy tizedét jelenti, a nemesek persze nem adóztak
      • nagy földbirtokadományok
        • az uralkodóktól és nemesektől is gyakran kapnak
        • ilyenkor úgy néznek ki, mint a klasszikus földbirtokosok, jobbágyok dolgoznak a földeken
        • ezek hatására az egyház hatalmas gazdagságot tudott felhalmozni

A szerzetesrendek

• a szerzetesek nem papok, hanem keresztény férfiak és nők, akik életüket Krisztusnak és az Úrnak szentelik
  • a világtól elzártan, kolostorokban élnek
  • vezetőjük az apát
• kialakulásának okai
  • a bűnök miatti szenvedés fontos a keresztény hitben
    • a szerzetesek bűnös emberi voltuk levezeklését tűzték ki célul, melyet egyéni akaratuk megtörésével, testi vágyaik féken tartásával reméltek elérni
  • kezdetben a kereszténység üldözött vallás volt
  • így a szenvedést, ami tehát a keresztény hit alapja a mindennapokban folyamatosan átélték a hívek
  • a 4. században a kereszténység elfogadott vallás lett, majd a Római Birodalom államvallása, nem üldözött többé
  • a kereszténység elfogadottá válásával a híveknek új vallásos kihívásokat kellett keresniük, hogy megéljék a krisztusi elvek szerinti életet
  •  

A bencések

• Szent Benedek alapítja a rendet a 6. században
  • részletes szabályzatot készít, ami a szerzetesek életének egészét lefedi
  • világtól elzárt közösségek jönnek létre
    • a kolostorok erdők mélyén, hegyek tetején, messze a lakott településektől jöttek létre
    • így könnyebb feladni az életet, elszakadni a családtól, ismerősöktől
    • így könnyebb a vallásos feladatokra koncentrálni
  • • a szerzetesi élet
    • • a szabályzat szerint a szerzetesek szőrmecsuhát viseltek, mezítláb vagy saruban jártak
      • 3 óránként közös imán vettek részt, hajnalban is
      • alázatosnak is kellett lenni
        • a fejet lehajtva kellett mindig járniuk