Az imperializmus rendszere

• az imperium latin szó, terjeszkedő nagybirodalmat jelent
• a 19. század végének, 20. század elejének időszakát azért nevezték imperializmus korának, mert több nagy, terjeszkedő nagybirodalom alakult ki
  • Anglia, USA, Franciaország, Németország, Japán, Oroszország
  • új területeket szereznek meg
  • nem Európában, hiszen Európa „tele van”, hanem más földrészeken: Afrikában, Ázsiában, Óceániában
  • az imperializmus korát gyarmatosítás korának, vagy a világ felosztásának is nevezzük
• Miért gyarmatosítottak ezek az országok?
  • egyrészt dicsőség az országnak
    • a gyarmati terjeszkedés gyakran egy hatalmi versenyhez tartozott
    • még a gazdaságilag teljesen használhatatlan sivatagi területek, ahol egy-két beduin élt is nagy dicsőséget jelentettek az adott országnak, melynek sajtója nagy győzelemként számolt be a területek megszerzéséről
  • civilizációs küldetés
    • a fehér fajt felsőbbrendűnek vélő nyugati kultúra a civilizáció áldásait is elvitte a harmadik világ népeinek
    • ez jelentette egyrészt a kereszténységet
    • másrészt gyógyszereket, gépeket
  • gazdasági okok
    • a nagyhatalmak új nyersanyagforrásokat és piacokat kerestek

Feszültségek a századfordulón

Küzdelem a gyarmatok újrafelosztásáért

• a gyarmati versengés hatására a századfordulóra elfogytak az ismeretlen területek, a világ felosztása a nagyhatalmak között befejeződött
• Mi okozhatott feszültséget?
  • egyes államok többet szerettek volna
  • Németország
    • Németország új állam, csak 1871-ben alakult meg, így csak a gyarmati versengés végébe kapcsolódhatott be
    • pár kevésbé jelentős afrikai gyarmatot tudott csak megszerezni
    • európai helyzete sem segítette a gyarmatosítást: míg Oroszország vagy az USA szárazföldön is tudott terjeszkedni, a spanyolok és az angolok tengeri nagyhatalomként egyből a gyarmatokra hajózhattak, Németország Európa közepén, kezdetben kis flottával nem indult jó esélyekkel
  • Miért akarhatott Németország többet, mint amit kapott?
    • mert közben Németország óriási gazdasági fejlődésen ment keresztül és a világ egyik legfejlettebb állama lett
    • vas- és széntermelésben Európa élére került
    • az ipari termelésben utolérte az USA után második Angliát
    • Oroszország mögött 60 milliós népességével a második legnépesebb állam Európában
  • Vilmos német császár kiadta a jelszót: „Feladatunk a világpolitika, célunk a világhatalom, eszközünk a flotta.”
    • a világ második legerősebb hajóhadát hozta létre pár évtized alatt
  • ezt követően a németek igyekeztek gyarmati háborúkat, konfliktusokat provokálni és a hagyományos francia-angol, vagy az újonnan létrejött japán-orosz szembenállás is folyamatos harcokat eredményezett a gyarmatokon

A francia-német ellentét

• 1871-ben volt egy francia-német háború, amit a németek nyernek
• Mit kapnak ekkor a németek?
  • Elzász és Lotaringia területét
    • nagy szén és vasérc lelőhelyek, amik a nehézipari termelés legfontosabb alapanyagai, így a korszakban rendkívül fontos, hogy ki birtokolja ezeket a területeket
    • a német ipar egyik központjává válnak
  • a franciák kijelentik, hogy Elzász és Lotaringia megszerzése alapvető céljuk
  • így a német-francia ellentét komoly feszültséget jelentett Európa közepén

A Balkán, a „puskaporos hordó”

• a Balkán mindig is fontos terület volt a nagyhatalmak számára
  • a Boszporusz és Dardanellák tengerszorosa, aki azt birtokolja, az ellenőrzi a Fekete-tengeri kereskedelmet
• Melyik nagyhatalmak pályázhatnak erre?
  • az Oszmán-Török Birodalomé a szoros ekkor
  • az oroszok mindenféleképpen akarnak egy déli tengeri kijáratot
  • Anglia, mint a világ tengereinek ura mindent szeret ellenőrizni
  • a Monarchia a Balkán felé tud terjeszkedni, így ők is érdekeltek minden történésben
• Melyik hatalom uralja ekkor a Balkánt?
  • a törökök
    • „Európa beteg emberének” nevezték ekkor
    • az Oszmán Birodalom már túl volt fénykorán, komoly belső gazdasági és társadalmi problémái voltak
  • mindenki a koncra vár, hogy területeket szerezhessen itt
    • Oroszország
    • a Monarchia
    • és a kis balkáni népek, melyeket szintén elért a nacionalizmus: szerben, bosnyákok, albánok, bolgárok
  • a sok konfliktusforrás miatt nevezzük a korszakban és sajnos azóta is a Balkánt „puskaporos hordónak”
• az események
  • a Monarchia megszállta Bosznia-Hercegovinát
  • az első Balkán-háború, 1912-13
    • Szerbia, Bulgária és Görögország az 1910-es évek elején úgy érezték, hogy eljött az idő nemzeti területeik kikerekítésére
    • a törökök eléggé gyengék voltak, a Monarchia és Oroszország egymással volt elfoglalva
    • a kis népek szövetsége gyors győzelmet aratott Törökország felett
    • a törökök szinte teljesen kiszorultak a félszigetről
  • második balkán háború, 1913
    • Bulgária nem elégedett meg az első balkán-háborúban szerzett területével és korábbi szövetségesei, a szerbek ellen fordult
    • Bulgária katasztrofális vereséget szenved, így a határokat újra átírják
  • a Balkánon tehát sok nagyhatalom volt jelen és folyamatos háborús konfliktusok voltak a félszigeten a 20. század első felében
    • egy ilyen balkáni konfliktusból robbant ki az első világháború is

Szövetségi rendszerek kialakulása

• hatalmas fegyverkezési verseny kezdődött
  • ennek része volt a szövetségekbe tömörülés, hiszen így még erősebbnek érezhette magát egy ország
  • ekkor már nem államok, hanem szövetségek közti konfliktusokról beszélhetünk
• két szövetségi rendszer alakult ki
  • az antant
    • a három nagyhatalom (Anglia, Franciaország, Oroszország) rájött, hogy Németországgal szemben egymásra vannak utalva
  • a központi hatalmak
    • Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország