- Mi volt a célja a kalandozásoknak?
o zsákmány- , fogolyszerző- és adóbehajtó-hadjáratok, vállalkozások
o Mit jelent az, hogy adóbehajtó vállalkozás?
- a magyarok egy idő után a hírükből is meg tudtak élni: egy párszor kifosztott területre a következő évben már úgy érkeztek, hogy az ott élők inkább egy nagy összeget kifizettek a magyaroknak, csak ne dúlják fel területüket
o Mit raboltak?
- főleg nemesfémet, luxuscikkeket (textília, selyem, brokát), rabszolgát szereztek
- a legyőzött ellenséget a magyarok megadóztatták, bizonyos mennyiségű nemesfémet kellett szolgáltatniuk
- elsősorban monostorokat raboltak ki
- Miért alakultak ki a hadjáratok?
o azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a letelepedéssel hogyan változott meg a magyar társadalom megélhetése, bevételei
- a magyarok kezdetben nomád életmódot folytattak
- az állattenyésztésnek volt nagy szerepe
o Hogyan változott meg mindez a Kárpát-medencében, a letelepülés után?
- az állattenyésztéshez nem voltak meg a nagy legelők
- az állattenyésztés szerepe lassan csökkent, a földművelésé nőni kezdett
o a gazdaság tehát kevesebbet termelt, valahogyan ki kellett egészíteni ezt a korábbi szintre: ezért indultak a kalandozások
- Mikortól vezettek hadjáratokat?
o a kalandozások az első forrásoktól, 830 körültől már megvoltak, a honfoglalás nem változtatott ezen
- Mi volt a hadjáratok iránya?
o nyugati és déli irányban vezettek hadjáratokat
o az Atlanti-óceánig kalandoztak, Itáliát és a mai Belgiumot is bejárták, de Konstantinápolyt is ostromolták
- Kik vettek részt a kalandozásokban?
o a 9. században a kalandozások törzsszövetségi, majd fejedelemségi vállalkozások voltak, később, a 930-as évektől már inkább törzsi vagy néhány törzs együttes akciói, tehát nem központilag megszervezettek
- Mire következtethetünk ebből a magyarság államszervezetére?
- laza volt, a fejedelem hatalma csökkenhetett, a törzsek hatalma nőtt
o a katonák a törzsfők fegyveres kíséretének tagjai, tehát lényegében „hivatásos” harcosok voltak
- Milyen volt a magyarok harcmodora?
o 20 000 fő, mely a nyugatiaknak nagynak számít
o könnyűlovas haderő
- a nehézlovasok páncélt, sisakot viselnek és általában lándzsát, szablyát
- a könnyűlovasokon nincs sisak vagy páncél, jóval gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul mozognak és könnyebben használható fegyvereik vannak
o Mi volt a fő fegyvere a magyaroknak?
- a reflexíj előnye a nyugaton ekkor használt 2 méter hosszú, nehézkesen felajzható botíjjal szemben az, hogy könnyebb volt vele bánni, ez 70-80 cm-es, s lovaglás közben is lehetett használni + a magyarok kengyelt is használtak
o taktikájuk
- főleg rajtaütések
- futást színleletek, majd körülzárták az ellenséget
- ez ismert taktikája a magyaroknak, de nem ők találták ki: a nomád népek Ázsiában már évszázadokkal korábban alkalmazták ezt
o Kegyetlenek voltak-e a magyarok?
- „a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket”
- elég sokakat megöltek a források szerint
- eseménytörténet
o 926 – St. Gallen – ez a legismertebb forrás
o I. Ottó vezetésével létrejön az egységes német királyság
o 955 – Lech mezeje, Augsburg mellett, döntő vereség
- a 940-es években lassan – a megerősödő Ottó vezette német területek miatt – a nyugati kalandozó útvonalak lezárultak
- a csata
- Ottó király 6-8 ezer fős seregével legyőzi a kétszer akkora magyar sereget
- Konrád herceggel érkezett erősítés, s közelharcra kényszerítették a magyarokat, ami nekik nem feküdt
- jelentősége
- a sereg nagy része megmaradt, de a vezéreket kivégezték
- fontos: a magyar legyőzhetetlenség mítosza szenved komoly csapást
- Lehel és Bulcsú felakasztása
- a magyarok úgy gondolták, hogy a legyőzöttek szolgálnak a túlvilágon a legyőzőnek, így számukra nagy csapás volt elképzelni vezéreiket (Lehel, Bulcsú) a németeknek szolgálni
- a Lehel-kürtje legenda erre jön létre
o a magyar vezér a kürtjével a császárt megölte: „Te leszel az én szolgám a másvilágon!”
o Konrádnak hívják a legendában a császárt, valójában nem volt császár, csak egy vezér, de ő tényleg meghalt a csatában egy nyílvesszőtől – tehát van alapja, de nem kürt és nem Lehel, hanem egy harcos és egy nyílvessző ölte meg
o 970-ig – Bizánc elleni hadjáratok
- kelet felé még másfél évtizedig kalandoztak a magyarok – 970, Arkadiupolisz – vereség a bizánciaktól
- Botond monda
- a hadjáratok lezárásának okai
o a magyarok harcmodorát kiismerték
o a fejedelmek egyéb bevételei miatt már nem volt akkora szükség a zsákmányszerzése
o megkezdődött a magyarság beilleszkedése Európába