- a tatárok 1241-42-ben végigpusztították Magyarországot
o a kunok elűzése
- a nomád kunok befogadása kiélezte az ellentétet a király és az előkelők között
- a kunok nagy kárt tettek a vetésben
- az ország lakossága a kunok ellen fordult, mert azt hitték összejátszanak a tatárokkal és meggyilkolták Kötent, a kunok fosztogatva kivonultak az országból
o a magyar nemesek viselkedése
- mivel Béla a birtokokat vissza akarta venni szembekerült az előkelőkkel, akik közül sokan a király vereségét óhajtották
- a magyar nemesek nem tettek meg mindent Béla segítségéért
o a muhi csata
- a magyar és a tatár sereg a Sajó folyó melletti Muhi községnél találkoztak
- ma ez Miskolchoz van közel
- durván 60 000-es tatár fősereg érkezett Batu kán vezetésével az országba
- a szekerekkel és a sátrakkal szinte elzárták egymást a magyarok, rosszul állították fel a tábort
- a tatárok jobb pozícióban, egy magaslaton táboroztak
- este egy kisebb csata után a magyarok megnyugodva aludni tértek
- a tatárok ezután nyílzápor alá vették a tábort és a mozgási szabadságuktól megfosztott magyarok csak menekülni tudtak
- a tatárok nagy vérfürdőt rendeztek
- Béla Pozsonyon keresztül a dalmáciai Trau várába menekült
- a tatár fosztogatás
o 1242 januárjában a tatárok átkeltek a Dunán
- a pusztítások mellett Esztergom, Fehérvár és Pannonhalma erősített váraiknak köszönhetően ellenállt
o a tatárok az elfoglalt országrészeken berendezkedtek, a falvak élére tatár elöljárók kerültek, akik behajtották az adókat
o nagyon sok falu elpusztult, egész országrészek néptelenedtek el
o a tatárok az ország lakosságának kb. 15%-át, többszázezer embert pusztítottak el
- korábban ezt 50%-ra is tették, de a korabeli adatok erősen túlzók
- falvak néptelenedtek el, a szántókat és az állatállományt is komoly károk érték
- útonállók, rablólovagok portyáztak az ország területén
- a tatárok váratlanul, de tervszerűen kivonultak Magyarországról
o Ögödej halála és a nagykán-választás az egyik ok
o taktikájuk, hogy az adott területet nem első lendületből foglalják el
- Rogerius „Siralmas ének” címmel készített a tatárjárásról emlékiratot
