A gazdaság működése a Szovjetunióban

-         a tervgazdálkodás bevezetése

o   a tervgazdálkodás fogalma

•   azt jelenti, hogy központilag, vagyis a pártból (vagyis maga Sztálin) mondta meg, hogy mit kell termelni, hol és milyen gyárat kell létesíteni
•   A mi világunkban mi határozza ezt meg?
•         a piac
•         ha van kereslet valamire azt gyártani fognak emberek, ha valamit senki sem vesz, akkor az azt gyártó gyár, üzlet tönkremegy
•   Miért lehetett ezt a Szovjetunióban megtenni?
•         mert minden gyár, üzem, üzlet, vállalat állami tulajdonba került, nem indíthatott valaki egy magánüzletet
•         vagyis felülről lehetett szabályozni mindent

o   a pozitív hozadék

•   Sztálin sok mindent alárendelt az iparosításnak
•         a nehézipar: bányászat, kohászat, gépgyártás
•         ez az esetleges háborúk szempontjából a legfontosabb
•   ezekben az iparágakban sok fejlődést elértek
•         a hihetetlen áldozatokkal járó modernizáció a gazdaság 15%-os évi növekedését, az ipari termelés megnégyszereződését, javuló szociális, oktatási és egészségügyi viszonyokat teremtett
•   a munkások ekkor még alulról, hitükkel támogatták a rendszert, úgy érezték ők a főnökök egy új, jobb világ építésében

o   negatív vonások

•   Mi szorult háttérbe?
•         a mezőgazdaság fejlesztése
•         az élelmiszer, ruhanemű, cipő, tehát a könnyűipar háttérbe szorult

o   rendszeres volt a hiány a mindennapi szükségletekből

•   a helyi sajátosságokkal nem foglalkoztak, az egész Szovjetunióban egységesítették a gazdasági terveket
•   sok logikátlan tervet is megpróbált kivitelezni az állam
•         sok felesleges dolgot gyártottak
•         sok helyen selejtet gyártottak, rossz minőségű árut
•         egy gyárhoz nem voltak gépek, gépek voltak, de gyár nem, nem volt bizonyos nyersanyag elérhető
•         Miért történtek ilyen hibák?

o   mert mindent Moszkvában a pártfunkcionáriusok határoztak el egy íróasztal mögött és a helyi emberek, akik a termelést végezték nem szólhattak bele a működésbe

o   mivel minden állami tulajdon volt, a munkások nem éreztek felelősséget a munkájuk iránt, nem maguknak dolgoztak

•   példák
•         a Fehér-tengeri csatornát lényegében 200 000 ember rabszolgamunkájával ásták, de nem elég mélyre, így nem lett hajózható és a munkások 50%-a meghalt

-         a mezőgazdaság kollektivizálása

o   a gyárak, üzemek, üzletek állami tulajdonba kerültek

o   Sztálinék ezt terjesztették ki a mezőgazdaságra is

o   a parasztok földjei, állatai, szerszámai, gépei újonnan kialakított, nagy, állami termelőszövetkezetekbe kerültek

o   Mi ennek az államosításnak az ideológiai háttere?

•   a Marx által leírt kommunizmusban közös tulajdon van
•   elméletben ez pozítív: nem a nagy gyáros és nagy földbirtokos zsákmányolja ki a népet, hanem a munkások, parasztok közösen birtokolják a gyárakat és földeket
•   a valóságban ez a parasztoktól való földelvételt jelentette

o   mostantól a parasztoknak a tsz-ekben kellett dolgozni, akár egykori gépeikkel szántani egykori saját vagy a szomszéd földjét

o   ez egy olyan pszichológiai lépés, amit az újítások felé különben is gyanakvó parasztságnak lehetetlen volt ilyen gyorsan megtennie

-         fellépés a kulákok ellen

o   a parasztság természetesen ellenállt, amit Sztálin keményen megtorolt

o   a parasztok közül a leggazdagabbak, akik különben is a legbefolyásosabbak voltak tiltakoztak a legjobban

o   a gazdag parasztokat kuláknak minősítették, és azt mondták a kommunizmus ellenségei

•   meg volt határozva egy bizonyos éves bevétel, vagy hogy hány napot dolgoztat mással az illető, ami alapján a társadalom 2%-a lett kulák

o   minden kulákot el kellett távolítani a faluból, munkatáborokba, Szibériába kerültek

-         az ukrajnai éhség, 1932-33

o   a kollektivizálás elősegítésére, bosszúból a lassan történő kollektivizálásra Sztálin mesterséges éhséget kreált, egyszerűen elvitték a gabonát, de nem hoztak be élelmet

•   több millió ember halhatott meg
•   nem lehetett a gyerekeket kiengedni, mert a kannibalizmus is jellemző volt