A gazdaság működése a Szovjetunióban
- a tervgazdálkodás bevezetése
o a tervgazdálkodás fogalma
- azt jelenti, hogy központilag, vagyis a pártból (vagyis maga Sztálin) mondta meg, hogy mit kell termelni, hol és milyen gyárat kell létesíteni
- A mi világunkban mi határozza ezt meg?
- a piac
- ha van kereslet valamire azt gyártani fognak emberek, ha valamit senki sem vesz, akkor az azt gyártó gyár, üzlet tönkremegy
- Miért lehetett ezt a Szovjetunióban megtenni?
- mert minden gyár, üzem, üzlet, vállalat állami tulajdonba került, nem indíthatott valaki egy magánüzletet
- vagyis felülről lehetett szabályozni mindent
o a pozitív hozadék
- Sztálin sok mindent alárendelt az iparosításnak
- a nehézipar: bányászat, kohászat, gépgyártás
- ez az esetleges háborúk szempontjából a legfontosabb
- ezekben az iparágakban sok fejlődést elértek
- a hihetetlen áldozatokkal járó modernizáció a gazdaság 15%-os évi növekedését, az ipari termelés megnégyszereződését, javuló szociális, oktatási és egészségügyi viszonyokat teremtett
- a munkások ekkor még alulról, hitükkel támogatták a rendszert, úgy érezték ők a főnökök egy új, jobb világ építésében
o negatív vonások
- Mi szorult háttérbe?
- a mezőgazdaság fejlesztése
- az élelmiszer, ruhanemű, cipő, tehát a könnyűipar háttérbe szorult
o rendszeres volt a hiány a mindennapi szükségletekből
- a helyi sajátosságokkal nem foglalkoztak, az egész Szovjetunióban egységesítették a gazdasági terveket
- sok logikátlan tervet is megpróbált kivitelezni az állam
- sok felesleges dolgot gyártottak
- sok helyen selejtet gyártottak, rossz minőségű árut
- egy gyárhoz nem voltak gépek, gépek voltak, de gyár nem, nem volt bizonyos nyersanyag elérhető
- Miért történtek ilyen hibák?
o mert mindent Moszkvában a pártfunkcionáriusok határoztak el egy íróasztal mögött és a helyi emberek, akik a termelést végezték nem szólhattak bele a működésbe
o mivel minden állami tulajdon volt, a munkások nem éreztek felelősséget a munkájuk iránt, nem maguknak dolgoztak
- példák
- a Fehér-tengeri csatornát lényegében 200 000 ember rabszolgamunkájával ásták, de nem elég mélyre, így nem lett hajózható és a munkások 50%-a meghalt
- a mezőgazdaság kollektivizálása
o a gyárak, üzemek, üzletek állami tulajdonba kerültek
o Sztálinék ezt terjesztették ki a mezőgazdaságra is
o a parasztok földjei, állatai, szerszámai, gépei újonnan kialakított, nagy, állami termelőszövetkezetekbe kerültek
o Mi ennek az államosításnak az ideológiai háttere?
- a Marx által leírt kommunizmusban közös tulajdon van
- elméletben ez pozítív: nem a nagy gyáros és nagy földbirtokos zsákmányolja ki a népet, hanem a munkások, parasztok közösen birtokolják a gyárakat és földeket
- a valóságban ez a parasztoktól való földelvételt jelentette
o mostantól a parasztoknak a tsz-ekben kellett dolgozni, akár egykori gépeikkel szántani egykori saját vagy a szomszéd földjét
o ez egy olyan pszichológiai lépés, amit az újítások felé különben is gyanakvó parasztságnak lehetetlen volt ilyen gyorsan megtennie
- fellépés a kulákok ellen
o a parasztság természetesen ellenállt, amit Sztálin keményen megtorolt
o a parasztok közül a leggazdagabbak, akik különben is a legbefolyásosabbak voltak tiltakoztak a legjobban
o a gazdag parasztokat kuláknak minősítették, és azt mondták a kommunizmus ellenségei
- meg volt határozva egy bizonyos éves bevétel, vagy hogy hány napot dolgoztat mással az illető, ami alapján a társadalom 2%-a lett kulák
o minden kulákot el kellett távolítani a faluból, munkatáborokba, Szibériába kerültek
- az ukrajnai éhség, 1932-33
o a kollektivizálás elősegítésére, bosszúból a lassan történő kollektivizálásra Sztálin mesterséges éhséget kreált, egyszerűen elvitték a gabonát, de nem hoztak be élelmet
- több millió ember halhatott meg
- nem lehetett a gyerekeket kiengedni, mert a kannibalizmus is jellemző volt