- az utca népe forradalmat követel - 1918 október 31.
o a hazatérő katonák letépve sapkájukról a Monarchia jelképét, a sapkarózsát és helyébe őszirózsát tűztek – innen a forradalom elnevezése
o a forradalom jórészt békés volt, a kormány nem tanúsított ellenállást
o Tisza Istvánt viszont katonák felkeresik lakásán és meggyilkolják
- Tisza megítélése azóta is a történészek és politikusok vitájának tárgya
- hosszú ideig volt meghatározó politikusa, vezetője Magyarországnak
- őt okolták a háborúba való belépésért, de mi is tanultuk, hogy voltak kétségei a szarajevói merénylet után
o követeléseik
- a király lemondását
- a jobboldal helyett új kormányt
- Károlyit támogatják
- a Magyar Nemzeti Tanács alakít kormányt
o Károlyi lett a miniszterelnök
o szociáldemokrata és polgári radikális politikusok kaptak benne helyet
- a Károlyi-kormány előtt álló feladatok
o a király lemondása
- 1918. november közepén IV. Károly király lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról
- ő nem csak magyar király volt, hanem a Monarchia utolsó császára is
- Németországban II. Vilmos császár is lemondott és Hollandiába menekült, Oroszországban a hatalomra jutó kommunisták ki is végezték a cári családot
o az államforma kérdése
- a Nemzeti Tanács számára nem volt kérdés, hogy nem monarchiaként, hanem köztársaságként képzeli el az állam jövőjét
- a népköztársaság kikiáltása
- köztársasági elnökké Károlyi Mihályt választották
- Magyarország ezzel független állammá vált
- ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a békekonferencia milyen területeket akar elcsatolni a történelmi Magyarország területéről
o a nemzetiségi politika
- éppen ezért nagyon fontos kérdés volt, hogy az új magyar köztársaság milyen elveket képvisel a Magyarország területén élő nemzetiségekkel szemben
- Kik élnek itt?
- Erdélyben többségében románok, a Felvidék nagy részén szlovákok, a Délvidéken szerbek
- Mit gondolunk mit akartak ezek a nemzetiségek?
- ekkor már biztos a Monarchia felbomlása és az, hogy megalakul Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területe is nőhet
- a nemzetiségek saját, minél nagyobb területű államot akartak
- Mit tudnak azért tenni a nemzetiségek, hogy növeljék leendő államuk területét?
o ezért lobbiznak a békekonferencián
o katonasággal próbálják kikényszeríteni ezt
- mind a románok, mind a csehszlovákok felszerelik hadseregüket, amelyek a magyar határnál várakoznak arra, hogy ha kell fegyverrel próbáljanak nagyobb területet szerezni
- Mit tesznek, mit tehetnek Károlyiék?
- ajánlanak egy másik lehetőséget: egyesüljenek az itt élő népek egy nagy közép-európai szövetségi államban
o a környező népek ezt természetesen nem veszik komolyan
- Mit tesznek Károlyiék a külső fenyegetettséggel szemben?
o ez a Károlyi-kormány nagy hibája azóta is
o sokan emiatt hazaárulónak tartják és nagy bűn elkövetőjének, vannak akik naiv hibaként kezelik ebben a kérdésben viselt álláspontját
o Károlyi hitt a békében, le akarta zárni a háborút és hitt a wilsoni pontokban, hogy az alapján fogják rendezni a békeszerződéseket
- Károlyi naiv volt, a béketárgyalásokon Wilsont háttérbe szorította Clemenceau
- a románok és a csehszlovákok hadseregével szemben pedig nem állt magyar had
- a szomszédos országok ahogy csak lehetett tolták előre hadseregeiket, míg Károlyiék a wilsoni elvek szerinti békemegállapodásban hittek
- a román hadsereg 1919 januárjának végéig érdemi ellenállás nélkül megszállta az egész történelmi Erdélyt
o egy puskalövés sem hangzott el
- ezzel egy időben az antant követelte a Felvidék kiürítését is, amelyet a csehszlovák csapatok így szinte akadálytalanul foglalhattak el az év végéig
o Mi történt a magyar hadsereggel?
- a háború után szétoszlott, teljesen rendezetlenül tértek vissza a békére, a családjukhoz való hazamenetelre vágyó katonák
- nem lett volna könnyű újra hadsereggé formálni őket a saját országukért küzdő románok és csehszlovákok ellen, de Károlyiék nagyon későn kezdtek ezért lépéseket tenni
- Károlyi nem tett lépéseket a magyar hadsereg újra történő felállítására
- hadügyminisztere, Linder Béla egyenesen kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!”
o a földosztás
- Károlyi Mihály gróf saját birtokán kezdte meg a földosztást
- azonban ez nem elégítette ki a paraszti tömegeket, mert a földosztás nem indult be országszerte
o szociális reformok
- munkanélküli-segély
- adóhátralék elengedése
- a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatásának betiltása
- emelték a béreket
- a leszerelt katonáknak jelképes végkielégítést adtak
