A polgárosodás folyamatában a feudális, középkorias, kötöttségeken és kiváltságokon alapuló rendszert próbálta a reformellenzék lebontani Magyarországon.
A jobbágyfelszabadítás
- a feudális társadalom és gazdaság lebontásának legfontosabb lépése a jobbágyi állapot megszűntetése
- Mi lesz a jobbágyokból ez után?
o szabad bérlők lesznek
o ők rendelkeznek majd azzal a földdel, amit eddig műveltek
o Marad-e akkor földje a földesúrnak?
- persze, az ún. majorság, ami a földesúr saját kezelésű földterülete
- Hogyan lehet megvalósítani ezt?
o egyszerűen el lehetne venni a földet a földesuraktól és az egyháztól
- Hol történt ez így?
- Franciaországban a forradalom alatt
- Mi a baj ezzel?
- Magyarországon nincs forradalom, pont hogy a nemesség vezetésével, törvényes úton kell ezt megvalósítani
o vagyis kell hozni egy törvényt, ami mindenkinek jó
o ezt az elvet, amit elsősorban Kossuth Lajos dolgozott ki örökváltságnak nevezzük
- ez azt jelenti, hogy a jobbágy a földesúri terheket egy összegben megváltja, felszabadítja magát, a jobbágytelek az ő tulajdonába kerül
- az örökváltságnak két fajtája van
- először az önkéntes örökváltságról gondolkoztak, amit sikerült is törvénybe iktatni: ez azt jelentette, hogy a jobbágy megválthatta magát
o Mi lehetett ezzel a probléma a gyakorlatban?
- a jobbágyok nagyon kis része volt képes egy összegben megváltani magát
o Mekkora lehetett ez az összeg?
- a jobbágy évente ad valamennyi terményt a földesúrnak
- azonban nem ezt kell megváltania, hiszen ezt minden évben fizetni
- ezt az évente beadott terményjáradékot kamatként értelmezték
- azt az összeget kellett kifizetnie, aminek az éves kamata az általa beadott terményjáradéknak felelne meg
- vagyis a földesúr, ha betette egy bankba az általa kapott összeget, akkor az éves kamata akkora volt, mint amit a jobbágy adott évente neki
- a másik fajta a kötelező örökváltság
o Kossuthék egy idő után ezt kezdték el követelni
o ez a jobbágyi állapot teljes felszámolását jelentette
o minden jobbágyot fel kell szabadítani és a földesurakat kárpótolni
o Hogyan lehet ezt megoldani, ha a jobbágyok többségének nincs elég pénze a megváltást kifizetni?
- az állam fizeti ki ezt az összeget
o Honnan lesz az államnak erre pénze?
- megadóztatja a nemeseket is
- így eljutunk a jobbágyfelszabadítással szorosan összefüggő második pontunkra: a nemesség adómentességének megszűntetése
A nemesi kiváltságok felszámolása
- a legfontosabb a nemesi adómentesség megszűntetése
- ezt közteherviselésnek nevezzük – Miért?
o az ország terheinek viseléséről van szó, amit mindenkinek közösen vállalnia kell
- a követelések a gyakorlatban
o a reformerek nem követelhették nyíltan a nemesi kiváltságok eltörlését, hiszen így sok nemes eleve szembehelyezkedett volna ezzel
- jelszavuk a „jogkiterjesztés” volt
- ez azt jelentette, hogy nem a nemesektől vesznek el valamit, hanem a többi társadalmi csoportot emelik be a jogokba
- az egyik első rést a nemesi adómentességen a hídpénz volt
o az 1832-es országgyűlésen szavazták meg, hogy a hidakon való átkelésnél mindenkinek fizetnie kell