-          az új fontos városok

o   a legfontosabb magyar városok a török Hódoltság területére estek – Melyek voltak ezek?

•   Buda, a főváros
•   Esztergom, az érseki központ
•   Székesfehérvár, a koronázó város is

o   ezeket a városokat „pótolni kellett”

•   Buda elvesztésétől a Magyar Királyságnak két fővárosa lett
•          Bécs, a királyság új igazgatási központja, a birodalmi főváros
•          Buda helyére belpolitikai szempontból Pozsony lépett

o   Melyik szervek székeltek itt?

•   a Magyar Kamara és a Helytartóságot

o   többnyire itt ülésezett az országgyűlés

o   1563-tól a pozsonyi Szent Márton székesegyházban koronázták a magyar királyokat is közel 200 éven át, összesen 11-et, a templom tetején ma is a magyar Szent Korona mása található

Az Erdélyi Fejedelemség jellemzői

-          az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

o   1541-ben Szulejmán megszállta Budát, ahol Szapolyai egykori hívei rendezkedtek be

o   Szulejmán egykori szövetségese fiának, a csecsemő János Zsigmondnak Erdély területét adta

•   ez egyfajta fájdalomdíj is volt, hiszen ő Szapolyai utódaként magyar király lett volna

o   a fejedelemség államformája

•   János Zsigmondot csecsemő korában még magyar királynak koronázták, de Ferdinánddal végül megegyezett és lemondott a trónról és a fejedelmi címet vette fel
•   Gyulafehérvár lett az új állam központja
•   a fejedelemség önálló állammá vált és több mint 100 évig állt fenn

-          az egyes szereplőink célja

o   Mi lehetett a törökök célja?

•   természetesen Szulejmán nem egy teljesen független, akár törökellenes államot akart Magyarország mögött kialakítani
•   János Zsigmonddal apjához hasonló szövetségesi megállapodást kötött
•          vagyis a törökök nem szállták meg Erdélyt, a fejedelemség önállóan intézte ügyeit, de adót fizetett az Oszmán Birodalomnak
•   az Erdélyi Fejedelemség egész története alatt a törököktől függött
•          a fejedelmek megtanulták, hogyan lehet óvatos és fortélyos politikával akár a török függést is látszólagossá változtatni
•          volt olyan fejedelem, aki viszonylag nagy önállóságot tudott kialakítani, de ha Erdély a török érdekekkel szemben politizált egyből szorosabbra fogta a függést a szultán és megrendszabályozta az adott fejedelmet

o   Mi lehetett a célja a királyi Magyarországnak?

•   szerették volna egyesíteni Erdélyt a királyi Magyarországgal
•   ez irányú titkos tárgyalások folytak is, de a Habsburgok nem vállalhatták a törökök elleni háborút, ami nélkül nem jöhetett volna létre az egyesülés

o   Mi lehetett a Szapolyai-párt célja?

•   a török függés enyhítését és a királyi Magyarországgal való egyesülést
•   a fejedelemség élén kezdetben Fráter György, Szapolyai egykori híve állt
•          Fráter hol egyik, hol másik félnek tett engedményeket, lavírozott
•          1551-ben egy töröknek tett engedmény után a kétszínűnek tűnő barátot Ferdinánd Castaldo nevű tábornokával meggyilkoltatta

-          a fejedelmek

o   János Zsigmond halálakor nem volt utóda, így az a gyakorlat alakult ki, hogy az Erdélyi Fejedelemségben az új uralkodót mindig választották

o   természetesen a szultán is beleszólhatott a fejedelemválasztásba

•   a Porta ajándékokat adott át, melyek kifejezték, hogy a fejedelem a portai akaratnak megfelelően fog kormányozni: kaftánt, süveget, díszparipát

o   a 16. század legjelentősebb fejedelme Báthory István volt

•   ő viszonylagos önállóságot ért el fejedelemként
•   megszerezte a lengyel trónt is, Erdélyben ezután a vajda révén irányította az ügyeket, maga Lengyelországba költözött

Erdély társadalma:

-          Hol helyezkedik el Erdély? Mik a határai?

o   nyugat: a királyi Magyarország és a török hódoltság

o   észak: Lengyelország

o   kelet és dél: a két román fejedelemség

•   Havasalföld és Moldva
•   erős függésben voltak ők is a töröktől

-          Kik élnek Erdélyben?

o   magyarok

o   székelyek

•   a magyarral rokon, de nem azonos nép
•   eredetük vitatott, de a honfoglaláskor már magyar nyelvet beszéltek
•   Mivel foglalkoztak?
•          a pásztor életmódot évszázadokon át megőrizték
•          főleg katonai szolgálatot láttak el az ország keleti végében
•          bizonyos kiváltságaik is voltak

o   szászok

•   a 12. században a Rajna vidékről, a magyar király hívására jöttek Erdélybe
•   főleg városokban éltek és jelentős részük városi polgár volt
•          ezért főleg az kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak

o   románok

•   újlatinnyelvet beszélő pásztornép
•   a 12. században már biztosan görögkeleti vallásúak
•   a 13. században Havasalföld területéről érkeznek Erdélybe
•   előkelőik a magyar nemesség közé olvadtak
•   nagy részük földesúri függésben élt

-          a vallási megoszlás

o   Erdélyben különösen erős volt a reformáció terjedése

•   a német eredetű lutheri tanok különösen erős alapra találtak a szászok körében

o   1568, a tordai országgyűlés törvényt hozott az igehirdetés szabadságáról

•   a négy „bevett vallás”: katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius
•   a görögkeleti vallást megtűrték
•   ez a fejedelemség bukásáig így működött és a gyakorlatban is ténylegesen működött
•   ez egyedülálló Európában

o   az egyes népekre jellemző volt a vallásuk

•   magyarok: katolikusok, kálvinisták
•   székelyek: katolikusok
•   szászok: evangélikusok
•   románok: görögkeletiek