Munkafüzet 52.o.

Kérdések „A szegedi árvíz” című olvasmányhoz

(Tankönyv 156-157.o.)

1. Melyik évben volt a nagy szegedi árvíz?

2. Melyik folyó öntött ki Szegednél?

3. Milyen hatással volt az árvízi előkészületekre Kende Kanut személye?

4. Melyik magyar író írt részletesen az árvízről?

5. A lakosságnak körülbelül hány százaléka halt meg az árvízben?

6. Milyen nehéz kérdéssel szembesültek a mentést csónakokon végző személyek?

7. Miért dőlt össze a házak nagy része?

8. Ki volt a legmagasabb rangú személy, aki az árvíz után meglátogatta az áldozatokat?

9. Melyik nagy európai város mintájára építették át Szegedet?

10. Miért van Szegeden Londoni, Bécsi, Párizsi körút?

A középkori város

A városok kialakulása a középkorban

• a középkorban gyors városiasodás indul meg
• a kora középkorban szinte teljesen eltűntek a városok, a lakosság az uradalmak falvaiban élt
• a városok kialakulása
• erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
• a püspöki székhelyek
• a világi uradalmak várai
• útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén
• a középkori városok első lakói
• a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek
• a jobbágyok is szerencsét próbálhattak
• ha egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
• a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak

A városok „szabaddá válása”

• a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
• kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
• a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
• a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
• a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
• Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
• ne kelljen adózniuk a földesúrnak
• maguk szedjenek adót és költhessék a városra
• ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
• maguk válasszák meg a plébánosukat
• a városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel és a világi földesurakkal
• a városok a szabaddá válás után
• a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét
• különböző kiváltságokat nyert el a város
• gazdasági kiváltságok
• a földesúrnak egy összegben adóznak
• vásártartás joga
• lakosok vámmentessége
• árumegállító jog
• az átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
• jogi kiváltságok
• a sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a városi jogok gyűjteményét
• a városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a városi közigazgatás feladatait látta el
• önkormányzat alakult ki
• a város élén a polgármester állt
• a városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
• egyházi kiváltságok
• a város maga választhatta meg papját

• Mit jelent az emigráció szó?
  • kivándorlást
  • természetesen itt a szabadságharc után, a megtorlások elől külföldre menekülőket értünk rajta
• Kik és hányan emigráltak a szabadságharc után?
  • 5000 fő
  • többek között Kossuth Lajos is
• Mi volt az emigránsok úti célja?
  • Törökország volt a legnépszerűbb célpont
  • aki vállalta a muzulmán hitre való áttérést jobb körülményeket kapott
    • : Jozef Bem török zsoldban katonáskodott haláláig
  • Párizs és London is népszerű célpont volt
  • Kossuth Törökország után, Londonba, majd New Yorkba utazott, végül Olaszországban élt haláláig
• Mi volt az emigránsok terve?
  • céljuk
    • Magyarország helyzetének javítása, a 48-as vívmányok visszaállítása, a Habsburg abszolutizmus megszüntetése
  • Kossuth példáján nézzük meg, hogy mit próbáltak tenni
    • Kossuth és az újabb forradalom
      • Kossuth tisztában volt vele, hogy újabb forradalmi változás csak a nagyhatalmak segítségével valósítható meg
    • támogatók megszerzésének kísérlete
      • Londonba, majd New Yorkba utazott, ahol előadásokat tartott, politikai vezetőkkel tárgyalt
        • népszerű volt a magyar forradalmár, de politikai biztosítékot nem kapott
      • Kikkel találkozhatott, tárgyalhatott Kossuth?
        • az olasz egység létrejötte szintén a Monarchiával szemben jött létre, így közös volt az ellenség
          • Cavourral és Garibaldival is kapcsolatba léptek Kossuthék, de együtt működés nem jött létre
        • tárgyalt III. Napóleonnal, az osztrákok hagyományos ellenfeleivel
      • Kossuth „Duna Szövetség” terve, 1862
        • Magyarországnak egy olyan államszövetség vezető szerepét szánta, melynek tagjai a frissen török iga alól felszabadult Románia, Szerbia és Horvátország lennének
          • az országok közös védelmet, vámpolitikát, külpolitikát és kereskedelempolitikát gyakorolnának
          • az államszövetség központja nem Pest, hanem vándorközpont lett volna Pest, Bukarest, Zágráb és Belgrád között
        • a nemzetiségeknek nagyobb jogokat ígért – emlékezgetünk, hogy a nemzetiségek a szabadságharc idején a Habsburgokat támogatták
        • fogadtatása: a nemzetiségeknek szóló nagy engedmények miatt a magyarokat megosztottá tette, az önálló államban gondolkodó nemzeteknek pedig kevés volt

Út a kiegyezés felé

Az elnyomás, az abszolutizmus az 1860-as években mind a Habsburg hatalomnak, mind a magyarságnak egyre nehezebben fenntartható volt. A két fél 1867-ben kötötte meg az ún. kiegyezést, amihez mindkettőjük feladott valamennyit korábbi elveiből.

Az osztrák fél nehézségei

• a problémák
  • világossá válik, hogy Ferenc József mind bel-, mind külpolitikájában megvalósíthatatlan célokat tűzött ki maga elé
    • külpolitika: cél a vezető szerep Németországban és Itáliában
      • sorozatos kudarcok
        • az olasz egység harcai
          • a solferinói vereség és Garibaldi sikerei – 1859-60
        • a német egységből való kiszorulás
          • a königgrätzi csata - 1866
        • belpolitika: cél a soknemzetiségű birodalomból centralizált monarchia kialakítása
          • sikertelen
          • az abszolutizmus fenntartása hatalmas költségeket jelentett
            • a Magyarországon állomásozó nagy létszámú katonaság és a kiterjedt bürokrácia
          • a magyar ellenzék és az osztrák liberálisok folyamatos támadásai
            • a magyar passzív ellenállás miatt a helyzet hosszú távon fenntarthatatlan volt
          • az enyhülési kísérletek
            • Ferenc József több vezető politikust menesztett
              • Bach belügyminisztert és Kempen bárót, a rendőrség vezetőjét
            • Ferenc József 1860-61-ben a Habsburg Birodalom belső reformja mellett döntött
              • a birodalomban alkotmányt hozott
                • az abszolutizmus által Magyarországnak Ausztriába történő beolvasztását fenntartotta, de az egyes népeknek jelentős önállóságot biztosított volna
                  • Magyarországon visszaállította az alkotmányt
                  • összehívta az országgyűlést
                  • a hadügy és a külügy azonban az uralkodó kezében maradt és a pénzügyekben és a katonaállítási kérdésekben is szűk volt a tervezett magyar országgyűlés hatásköre
                • az oktatás nyelve Magyarországon a magyar lett

• Hogyan viszonyulnak a magyarok a változásokhoz?
  • Deák Ferenc volt a legjelentősebb magyar politikus
    • az ő alapelve: ragaszkodik az 1848. áprilisi haladó törvényekhez, de nem kell, hogy kilépjenek a Monarchiából, csak nagyfokú önállóságot akar
  • a magyarok válasza az alkotmányra a teljes elutasítás volt
    • ekkor alakul ki az a mondás: „nem engedünk a 48-ból” – ez a 48-as áprilisi törvényekre való utalást jelentette
  • Ferenc József válaszul feloszlatta az országgyűlést és visszatért az abszolutista irányításhoz

A magyar fél nehézségei

• a magyar társadalom belefáradt az ellenállásba
• a magyar gazdaságnak is szüksége volt a nyitásra
  • a külföldi tőke csak rendezett, megbízható körülmények között érkezik egy országba
• kiderült, hogy a követeléseiket nem tudják elérni
  • sem egy gyorsan kirobbanó forradalom nem jön létre
  • sem az emigrációban élők nem tudtak külföldi segítséget szerezni
• az enyhülési kísérletek
  • Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba
    • ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni
    • ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni
    • a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül

• az ipari forradalom kifejezés
  • a forradalom valamilyen hirtelen, gyökeres átalakulást jelent
  • az „ipari” jelző arra utal, hogy itt nem egy politikai forradalomról, fegyvert ragadó emberekről van szó, hanem a gazdaságban történt egy gyökeres átalakulás
• Mikor történt az ipari forradalom?
  • mivel gazdasági átalakulásról van szó, így pontos időpontot nem adhatunk meg
  • a 18. század közepén jelentkezett

• Miért Angliában alakult ki az ipari forradalom?
  • válaszok a könyv alapján
    • nem volt akadálya a szabad vállalkozásnak
    • a földet bérlő vállalkozók érdekeltek voltak a termelés növelésében
    • a takarmánynövények termesztésével lehetővé vált az istállózó állattenyésztés fejlődése
    • a vetésforgó rendszerét alkalmazták
    • a mezőgazdasági forradalom hatására a parasztoknak kisebb része dolgozott a földeken, sokan a városokba mentek
    • a szabad munkaerő az ipari forradalom egyik fő feltétele
  • kiegészítés
    • Miben volt más helyzetben Anglia, mint Európa többi állama?
      • a sziget jelleg
        • kimaradt a 17-18. század háborúiból
        • az uralkodóknak nem kellett a politikai és gazdasági egységesítéssel küzdeniük, Anglia egységes nemzeti piac volt
      • a dicsőséges forradalom hatásai
        • Angliában a nép az alkotmányos monarchia jellege és a parlament vezető szerepe miatt beleszólhatott az állam irányításába, így saját gazdasági érdekei kevésbé csorbultak uralkodójuk érdekei miatt, mint az abszolutizmusokban
      • Angliában természetes és megengedett volt a nemeseknek, hogy vállalkozzanak
        • ezt Európában a legtöbb helyen tiltották
      • a parasztok helyzete
        • Angliában a parasztok a városokba vándorolnak, nagy iparvárosokat kialakítva - Franciaországban a forradalom földreformjával a parasztok kisbirtokosok lesznek, így gazdálkodnak
      • a gyarmatbirodalom olcsó és hozzáférhető nyersanyagokkal látta el Anglia iparát és új piacokat is jelentett, melyek főleg a tömegtermékeket fogadták be
    • Mi a jelentősége a gőzgépnek?
      • válaszok a könyv alapján
        • az ipari forradalom fő jellemzője a gépek megjelenése
        • a gépek működtetéséhez energiára volt szükség
        • a gőz erejének kihasználása könnyű és olcsó energiaforrást biztosított
      • kiegészítés
        • Ki találta fel a gőzgépet?
          • James Watt, de igazából ő csak továbbfejlesztette az egyszerű, de nem gazdaságos kezdetleges gépeket
          • a történet szerint a teafőzés közben jött rá az ötletre
            • a gőz által felemelkedő lábos tető adta az ötletet
          • átalakította a termelés logikáját
            • az ember többé nem függött a széltől, a víztől, az emberi és állati erőtől, hogy energiát szolgáltasson a termelésnek
            • ez egy energia-előállító gépezet, és ha van egy energia-előállító gépezeted, akkor ez kerül a középpontba és e köré épül fel az egész termelés
          • Hogyan néztek ki az első gyárak?
            • tömegtermelés folyt
            • korszerű gépekkel dolgoztak
            • a befektetők nagy tőkével alapították gyáraikat
            • a befektetők részvényesként jutottak profithoz
            • a vállalkozások közt szabad verseny alakult ki
            • a gyárban gyári munkások dolgoztak
          • Kik voltak a részvényesek?
            • a befektetők, akik tőkével rendelkeztek csak a pénzt adták a vállalkozáshoz
            • a vállalkozást üzletemberek vezették, de a munkásokat és a gépeket a befektető pénzén vásárolták
            • a befektetők ezt követően befektetésük mértékében részesedtek a haszonból
          • Milyen új nyersanyagok, gépek, találmányok jelentek meg az ipari forradalom időszakában?
            • nyersanyagok
              • kőszén: a gőzgépek legfontosabb energiaforrása
                • megjelenésekor kimeríthetetlennek tűnő energiaforrás
              • vas: a gépek, a hidak és a vasútépítés alapanyaga
            • találmányok
              • különböző szövőgépek a textiliparban
              • gőzgép: az energiát adta a gépeknek
              • gőzmozdony és vasút
            • a londoni Chrystal Palace (magyarul Kristálypalota) a szimbóluma volt az ipari forradalomnak
              • már maga az épület is kifejezte az új korszakot
                • az építmény különlegessége, hogy előre gyártott elemekből készült
                • tartószerkezetét acélrudak alkotják, ezeket borítják a tiszta üveg falak
                • ma már nincs meg, leégett az 1930-as években

Az ipari forradalom hatásai

• a népesség növekedése
  • oka a járványok visszaszorulása
• nagy iparvárosok kialakulása
  • a városi népesség arányának növekedése
  • a mezőgazdaságban a gépesítés hatására kevesebb embernek kell dolgoznia
  • a nagyvárosok gyárai több ezer munkást foglalkoztatnak
  • új nagy iparvárosok jöttek létre
    • Manchester, Liverpool, Birmingham
    • nagyon túlnépesedettek voltak
      • akár 20 ember is élt egy szobában
    • a légszennyezés nagyon magas volt
      • korabeli újságcikkek leírták, hogy a Nap lényegében eltűnt
    • Anglia új központja és az új világ szimbóluma Manchester lett
      • a szlogen: „What Manchester thinks today, London will think tomorrow.”
      • a régi vezető rétegnek, a régi üzleti logikának volt London a központja, az új gyáriparnak Manchester
    • a burzsoázia társadalmi rétegének kialakulása
      • ez egy teljesen új és jellegében is új társadalmi csoport
      • egy új gazdag, vezető réteget jelentett
      • Miben volt más, mint a korábbi vezető réteg?
        • nem hivatalnokok, egyháziak vagy hagyományos kereskedők voltak, hanem saját maguk erejéből felemelkedett emberek
        • vállalkozók, bankárok, nagykereskedők alkották a burzsoáziát
        • a tehetség volt számukra a fontos, nem a származás, a család vagy a kapcsolatok
        • magabiztosak voltak és lenézték a hagyományos arisztokráciát
      • Mi a fő jellemzőjük?
        • a tehetség azt jelentette, hogy minél több pénzt tudnak előállítani
        • a vállalkozásokban érdekeltek, a hasznot és a hasznosságot tekintik fő szempontnak: a gazdaságot úgy kell megszervezni, hogy a leghasznosabb, leglogikusabb legyen
        • keményen dolgoztak, profitot termeltek, amit visszaforgattak az üzletbe
      • a proletárok társadalmi rétegének kialakulása
        • források
          • „…A dewsburyi békebírákhoz feljelentések érkeztek, melyek szerint Batley községben nyolc nagy gyár tulajdonosai megsértették a gyári törvényt. Ezeknek az uraknak egy részét azzal vádolták, hogy öt 12 és 15 év közötti fiút péntek reggel 6 órától szombat délután 4 óráig robotoltattak anélkül, hogy bármilyen pihenést engedtek volna nekik az étkezési időn és éjfél körül 1 órai alváson kívül. S ezeknek a gyerekeknek a 30 órás, szünet nélküli munkát a „rongylyukban” kellett elvégezniök – így hívják azt az odút, ahol a gyapjúrongyokat szétszaggatják, és ahol a tengernyi porral, foszlánnyal stb. telített levegő még a felnőtt munkást is arra kényszeríti, hogy állandóan szája elé kötött zsebkendővel védje tüdejét!”
          • „Egyetlen 12 éven aluli gyermeket se foglalkoztassanak valamely ipari üzemben egy nap 10 óránál tovább.” (Massachusetts állam határozata)
          • „Broughton úr, grófsági békebíró kijelentette, hogy a város népességének csipkegyártással foglalkozó részében olyan fokú szenvedés és nélkülözés uralkodik, amilyen a civilizált világban másutt ismeretlen … 9-10 éves gyermekeket 2, 3, 4 órakor kirángatnak piszkos ágyukból és arra kényszerítik őket, hogy puszta megélhetésükért éjjel 10, 11, 12 óráig dolgozzanak, miközben végtagjaik elsorvadnak, termetük összezsugorodik, arcvonásaik eltompulnak, emberi lényük teljességgel egy kőszerű kábulatba merevedik, melynek puszta megpillantása is dermesztő.”
        • helyzetük
          • hosszú munkaidő
            • akár 16-18 óra egy nap
          • kevés fizetés
          • veszélyes munkakörülmények
            • zárt, rossz levegőjű helyiségek, monoton munka
            • a parasztok ellenben a szabad levegőn dolgoztak
            • a Manchesterben élők élettartama feleakkora volt, mint vidéki Wiltshire-ben
          • nincs biztosítás
          • rossz lakhatási körülmények
            • a város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan
          • gyerekmunka
            • a gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban megérte őket alkalmazni
            • a gyerekek különösen hatékonyak voltak a bányákban, ahol a kisebb járatokba csak ők fértek be
              • 1802-ben egy 7 éves gyerek napi 15 órát dolgoztak és 6 napot egy héten
            • csak a textilmunkások negyede volt felnőtt férfi

Az osztály várhatóan jövő hét csütörtökön ír témazáró dolgozatot. A következő adatokat fogom kérni pontosan:

Magyarországon a Bach-korszakban, az elnyomás alatt az ellenállásnak számos formája alakult ki. Egyes, konkrét személyek példáján keresztül nézzük meg, hogy mik voltak ezek.

• Deák Ferenc és a passzív ellenállás
  • a forradalom és szabadságharc nagyjai közül Kossuth emigrált, Széchenyi elmegyógyintézetbe került, Wesselényi meghalt
  • közülük tehát csak Deák van olyan helyzetben hogy mintaként tőle lehet várni valamilyen iránymutatást
  • Mit csinál ő? Mit lehet egy ilyen helyzetben csinálni?
    • semmit, ami elég sokat jelent ebben a formában
    • nem vállalt hivatalt, nem működött együtt a kormányzattal, a közélettől visszavonult
    • ezt passzív ellenállásnak hívjuk
    • ezt akár odáig is el lehet vinni, hogy valaki nem fizet adót, nem válaszol a hivatalos levelekre, a kormányzatot gyakorlatilag nem fogadja el törvényesnek
  • Könnyű ezt csinálni?
    • nem, aki tehetséges, szeretne szép pályafutást a szakmájában, akár politikusként, hogy a népéért tegyen valamit nagyon nehéz választás elé kerül, hiszen nem tudhatja mennyit kell feladnia az életéből
    • így voltak, akik vállaltak hivatalokat, de sokan Deák példáját követték
  • Noszlopy Gáspár
    • egy gerillacsapatot szervezett, és a Kecskeméten átutazó Ferenc József elfogását tervezte.
    • 1852-ben fogták el, Bécsben kötél általi halálra ítélték és a következő év tavaszán kivégezték, társait várfogságra ítélték
  • Libényi János
    • Libényi János szabólegény merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen
    • Libényi, ha minden igaz Aradon teljesített szolgálatot a szabadságharc végén és szemtanúja volt a tábornokok kivégzésének
      • ekkor elhatározta, hogy megöli a császárt
    • felvette a kapcsolatot az ellenállókkal
      • 1853-ban a sétáját végző császárhoz lépett, aki mellett csak egy katona őrködött, hirtelen odaszaladt és a nyakába szúrta a kését
        • Ferenc József egyrészt a merev katonai gallérjának köszönhette megmenekülését, illetve egy járókelőnek, aki a lebénult katona helyett ártalmatlanná tette a merénylőt
      • Ferenc József viszonylag gyorsan felgyógyult, Libényit pedig felakasztották
        • sokakat letartóztattak, pedig Libényi maga tervelte ki merényletét: például belehalt a kihallgatásba egy öreg szabómester is, akinek a műhelyében Libényi fiatalon dolgozott és évek óta nem is találkoztak
      • Ferenc József megmenekülésére építették Bécsben a Votivkirchét
    • a betyárok
      • az osztrák rendfenntartók ellen is felléptek, így sokan hősként kezelték őket, pedig alapjában bűnözők voltak
    • Széchenyi István temetése
      • ténylegesen beleőrült az ország pusztulása miatt érzett lelkiismeret furdalásba: a Bécs melletti Döbling magán-elmegyógyintézetében került
        • még a szanatóriumot is alig hagyja el, naplóírását 10 évre felfüggeszti
      • az 1850-es évek végén újra aktívvá vált: álnéven jelent meg a Bach-rendszert támadó könyve
      • a Habsburg rendőrség válaszút elé állította: vagy elmebeteg, s akkor egy állami osztrák elmegyógyintézetbe kerül át döblingi magánszanatóriumából vagy egészséges és akkor bíróság elé áll
        • Széchenyi öngyilkosságot követett el
      • Széchenyi nagycenki temetésén 10 000-en, a pesti gyászszertartáson 80 000-en voltak
    • Teleki Blanka
      • Teleki Blanka grófnő a forradalomra emlékeztető relikviákat gyűjtött
      • az üldözöttek bújtatása miatt később hosszan börtönben ült, szabadulása után külföldre költözött
      • sokan régi honvédzászlókat, Kossuth-bankókat rejtegettek, ezek motívumait ruhákra hímezték
      • gyakori volt férfiaknál a Kossuth-szakáll viselése
      • a Kossuth-nóta éneklése szintén az ellenállás, kis mindennapi megnyilvánulása lehetett
      • a hatalom nevetséges kicsinyességgel üldözött mindent, ami a forradalomhoz kötődött, így minden kis ügy nagy visszhangot váltott ki a tömegekben
    • Arany János: Walesi bárdok

• Magyarország a Habsburg Birodalom része
  • ez a birodalom, mely javarészt történelmi véletlenek összjátékaként született, sok népet egyesített egy dinasztia uralma alatt 1848/49-ben válaszúthoz érkezett
  • két fontos kérdés előtt állt a birodalom
    • hogyan viszonyuljon a század nagy eszméihez: a liberalizmushoz és a nacionalizmushoz
      • Mi volt az eddigi álláspont?
        • eddig szigorúan felléptek ellene
        • az 1848 előtti időszakban Klemens von Metternich herceg alapelvei szerint jártak el
        • úgy vélték, hogy a soknemzetiségű birodalom végét jelentené, ha nem lépnének fel a nemzeti törekvések ellen
        • a liberalizmus pedig sokszor összekapcsolódott a nacionalizmussal, mint például a magyar reformellenzéknél is
      • a gyakorlati kérdés, hogy vezessenek-e be alkotmányt, amely korlátozza az uralkodót is vagy abszolutizmus működjön
    • a másik kérdés, hogy egységes, központosított birodalmat hozzanak-e létre, vagy az egyes részeknek (Magyarországnak, Csehországnak, Horvátországnak) legyen-e nagyfokú önállósága
      • a központosított államot centralista államnak nevezzük, a tagállamok nagy önállóságát föderalizmusnak
        • példa mai föderalista berendezkedésre az USA vagy Németország
      • A magyar ellenzék melyiket támogatta?
        • a föderális-alkotmányos irányt
      • a döntés: centralizáció és abszolutizmus
        • a korszak a nevét a belügyminiszterről, Alexander Bach báróról kapta
          • Alexander Bach építette ki a szabadságharc utáni Magyarországon folytatott osztrák politikai rendszert

• Hogyan működött az abszolutizmus?
  • nincs alkotmány, az uralkodó és közvetlen kormányzata dönt a kérdésekben - a rendszer központjában Ferenc József állt
    • Ferenc József ekkor nagyon ambiciózus huszonéves fiatalember
    • Ferenc Józsefet anyja, Zsófia főhercegnő határozott, abszolút uralkodónak nevelte
      • maga a főhercegnő is komoly befolyással volt a birodalom politikájára
    • arra késztették fel, hogy ő az isteni eredetű egyeduralkodó, mely személyiségét eltorzította
    • hihetetlen gőg és felsőbbrendűség tudat alakult ki benne
      • családtagjaival való kapcsolatait is uralkodó-alattvaló viszonyban értelmezte
    • katonaként nevelkedett, a hadseregben érezte hatalmának legfőbb biztosítékát
    • érzelmileg elég sivárnak mondható: a művészetek sem nagyon érdekelték, könyvet egyáltalán nem olvasott, kreatív ötletet nem ismerünk tőle
    • alattvalóitól elvárta a parancsok végrehajtását, de saját uralkodóképében is a hatalmas munkabírás volt a legfőbb szempont: éjjel-nappal dolgozott
  • katonaság
    • az elnyomás gyakorlati alapja a Magyarországon nagy számban állomásoztatott haderő volt
    • a volt magyar honvédokat olasz és lengyel területekre vezényelték a császári hadseregekben, természetesen nem maradhattak Magyarországon
    • ekkor épült a gellérthegyi Citadella
      • építésének célja a katonai erő fitogtatása volt
      • míg egy város fölé épített erőd a város megvédését szokta erősíteni a budai Citadella pont ennek ellenkezőjét: a város lakosságának megfélemlítését
      • az osztrák katonaság ágyúit Pestre irányítva jelezte a magyar lakosságnak erőfölényét
    • rendőrség és kiterjedt besúgóhálózat
      • vezetője Kempen báró volt
      • 1849 ás 1855 között a besúgói jelentések alapján 7545 hazaárulási pert indítottak
    • cenzúra
    • külföldi hivatalnokok kerülnek pozíciókba
      • Bach új, főleg osztrák és szláv tisztviselők ezreit állította munkába a magyar közigazgatásban
      • mivel magyaros viseletben kellett járniuk, atillát, kunkalapot viseltek a nép gúnyosan „Bach-huszároknak” hívta őket

• a centralizáció
  • a hagyományos közigazgatást megváltoztatták
    • ezek a vármegyék, melyekben a magyar köznemesség nagyon erős pozíciókkal rendelkezik
    • így megtörhető az országrészek hagyományos történelmi kapcsolata
    • felszámolhatóvá válnak a magyar függetlenségi törekvések fészkei
  • Erdély nem egyesülhetett Magyarországgal
    • ez a magyar rendek régi követelése, az osztrákok többször ígéretet tettek rá
  • e mellett Horvátországot, a Határőrvidéket, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot is leválasztották Magyarországról
    • hagyományosan ezek is a magyar korona országai voltak, de valójában kevés magyar élt ezeken a területeken
    • ezeket közvetlenül Bécsből irányították
  • Magyarországot 5 kerületre osztották
    • ezek alá sorolták be a megyéket, sok esetben megváltoztatva a hagyományos vármegyehatárokat
  • egyéb egységesítő törvények
    • megszüntették a magyar területeket a többi tartománytól elválasztó belső vámhatárt
    • egységesítették a birodalomban az adórendszert
    • a birodalmi mértékrendszert, a vasúti rendtartást, a postaforgalmat is kiterjesztették Magyarországra
    • bevezették Magyarországon az osztrák polgári és büntető törvénykönyvet
    • nyolcosztályos gimnáziumi rendszert és az érettségit ekkor vezették be

• a Bach-korszaknak előremutató intézkedései is voltak
  • a kortársak a Bach-rendszert egy felülről Magyarországra kényszerített, elnyomó hatalomnak érezték, de ma már a történészek kicsit árnyaltabban látják a korszakot
  • ezek nem külön Magyarország számára voltak előremutatóak, hanem a 19. század közepi európai fejlődés vívmányai voltak, melyek Habsburg közvetítéssel Magyarországra is megérkeztek
  • 1848 jobbágyfelszabadítását meghagyták
    • csak kicsit változtatták meg a paraszti földek megváltásának feltételeit
      • a nemesek az államtól nem pénzt, hanem kárpótlási jegyet kaptak, így nem jutottak azonnal tőkéhez
    • a törvény előtti egyenlőség is megvalósult
    • 6-12 év között kötelezővé vált az elemi oktatás
    • a vasútépítés rohamosan haladt Magyarországon is

Kérdések a „Magyar gazdaság fejlődése” című olvasmányhoz

(Tankönyv 150-152.o.)

1. Húzza alá az igaz mondatokat!

1. A gazdaságban, korszakunkban sok új találmány jelent meg.
2. A magyar terményeket könnyen el lehetett adni a Monarchia területén.
3. Korszakunkban még nyomásos földművelést alkalmaztak hazánk területén.
4. Magyarország a világ élvonalában volt bortermelésben.
5. Az ipari forradalom vívmányai Magyarországra is elterjedtek.
6. A munkások jelentős része rendelkezett valamilyen képesítéssel.
7. A magyarországi vasúthálózat elmaradott volt az európaihoz képest.
8. Korszakunkban már létezett a telefon.
9. A mezőgazdaságnak nagy szerepe volt az ipar fejlődésében is.
10. Magyarországon többféle járművet is gyártottak.
11. Mechwart András találmánya a malomipar területét fejlesztette.
12. A bankok néha nagyon magas uzsorakamatra is adtak kölcsönöket.

2. Hogyan változott az ugar aránya az összes szántóhoz képest?

3. Melyik állatfaj állománya növekedett a legnagyobb mértékben 1884 és 1911 között?

4. Soroljon fel pár olyan gépet, melyek ekkor jelentek meg a mezőgazdaságban!

5. Mi a szövegben említett infrastruktúra?

6. Miért hívták Baross Gábort vasminiszternek?

7. Kinek a tulajdonában voltak a magyarországi vasutak a 20. század elején?

8. Hány hitelintézet volt 1880-ban Magyarországon?

9. Durván hányszorosára nőtt a magyarországi vasútvonalak hossza 1864 és 1905 között?

10. Hogyan hívjuk a vidéken működő hitelintézeteket?

11. Melyek voltak a magyar ipar húzóágazatai?

• a béke
  • a nagyhatalmak nem akarták megerősíteni egyikőjük hatalmát sem jelentős mértékben, és a legyőzött Franciaországot sem nagyon meggyengíteni, hogy megtartsák az egyensúlyt Európában
  • Poroszország és Ausztria is kapott területeket
  • Oroszország jelentős lengyel területekhez jutott

A Szent Szövetség

• létrehoztak egy szervezetet, aminek a feladata az volt, hogy a régi rendet fenntartsa Európában
• ezt Szent Szövetségnek nevezték
• alapítói Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom voltak, de hamarosan Európa legtöbb állama a tagja lett
  • a kontinens ügyeitől gyakran különálló Anglia nem lépett be
• az 1815 utáni európai időszak névadója lett, ezekben az évtizedekben a Szent Szövetség Európájáról beszélünk
• a szövetséget Európa csendőrének is nevezték

Új eszmék terjedése

• a liberalizmus
  • ez a felvilágosodás, majd a francia forradalom alatt megjelenő szabadságeszmének az összefoglaló neve
  • egyrészt jelenti a törvény előtti egyenlőség követelését
  • másrészt mindenféle szabadságjogot
    • az alapvető emberi szabadságjogokat: a gondolat és a szólás szabadságát
    • a sajtó- és vallásszabadságot
    • a gazdasági szabadságot: a gazdaság kötöttségeinek, a céheknek, belső vámoknak, az állami beavatkozásnak az eltörlését
    • jelenti a jobbágyok felszabadítását: mivel a jobbágyi állapot szolgai állapot, a jobbágy személyében függ a földesurától, így ezt is el kell törölni, nem beszélve arról, hogy a jobbágyi állapot a gazdaság szabadságát is sérti
  • nacionalizmus
    • a nemzeti eszme, az egy nemzethez való tartozás érzése a francia forradalom idején jelenik meg
      • korábban az állam az uralkodót jelentette, a hadsereg az uralkodó céljait igyekezett megvalósítani
      • a forradalomban a hadsereg a saját érdekeiért, a forradalom vívmányainak megvédéséért harcolt
      • megjelent a nemzeti színű zászló és nem az uralkodóért, hanem a francia nemzetért küzdöttek
    • a nemzeti eszme úgy söpört végig a világon a következő kétszáz évben, mint egy földrengés
    • először az epicentrum közelében jelentkezett, majd egyre távolabbra eljutott
    • a 19. század elején a németeknél jelet meg
      • megjelenése
        • ekkor még csak írók, költők, egyetemi tanárok
        • tudósok összegyűjtötték a népdalokat, népmeséket
        • kis társaságok alakulásával erősödik a nemzeti érzés
      • kialakul az a felfogás, hogy ha nem is volt a történelem folyamán egy német állam, ami minden németet egyesített volna, de a német nép mégis összetartozik kulturális alapon és szükség van valamilyen formában egy német államra
      • a két lehetséges állam, ahonnan az egyesítést meg lehetne valósítani Ausztria, illetve Poroszország voltak
    • továbbterjedése
      • később Közép-Európa kisebb népeinél is megjelent
        • ilyen a magyar nép
        • majd a 19. század második felében a csehek, szerbek, horvátok is
      • a 20. században a brit gyarmatbirodalom bomlik fel Ázsia és Afrika népeinek nacionalizmusa miatt

A 19. század Európája

• a századot a Szent Szövetség uralta és a szövetség küzdelme a liberalizmus és a nacionalizmus ellen
• Ausztria számára a népfelség elvének elismerése, a sok nemzetiség miatt, az állam végét jelentette volna
  • Metternich minden európai konfliktust, ahol a nacionalizmus megjelent csírájában próbált elfojtani, mert úgy gondolta, hogy az előbb utóbb a Habsburg Birodalom végét jelentené
  • az egyetemekre beépített kémekkel, a sajtó erős cenzúrázásával, társaságok feloszlatásával, és ha szükség volt rá hadsereggel fékezte a nemzeti indulat elterjedését
• Metternich valószínűleg tudta, hogy nem fordíthatja vissza a történelem kerekét, de szerette volna minél inkább meglassítani azt
  • végül 1848-ban jutott el oda a történelem, hogy Metternich sem tudta megállítani a folyamatokat
  • odáig, 1815-1848-ig Metternich határozza meg Európa arculatát