A 18. század általános jellemzői, nemzetközi politikája
A „hosszú 19. század”
- a 19. század matematikailag 1801-től 1900-ig tart
- a „hosszú 19. század” egy olyan időszak, ami 1789-től 1918-ig tart, mert ez a két nagyon fontos évszám két új korszak és világ megjelenését eredményezte az európai történelemben
- 1789
- ez a francia forradalom kitörésének éve
- a mi világunk alapjai ekkor alakultak ki
- a forradalom Franciaországban tört ki, de annak gondolatvilága és eredményei az ezt követő évtizedekben egész Európába eljutottak, és szinte mindenhol hasonló változások történtek egy idő után
- 1918
- ez az 1914-1918-ig tartó első világháború végpontja
- ez egyben egy komoly korszakhatár is: a világháború után sok minden alapjában megváltozott
- eddig szoktuk számítani az ún., újkort” és innentől számítjuk az ún. „legújabb kort”, amiben mi is élünk
- két példa, mind a kettő 1917-ben történt, tehát a világháború alatt történő eseményhez kötődik
- egyrészt ekkor szállt be a világháborúba az USA és döntötte el azt: eddig, 1917-ig azt érezhette mindenki, hogy a világtörténelem kezdeteitől, az ókori görög világtól és Rómától kezdve Európa a világ gazdasági, politikai életének központja, ekkor azonban mindenki számára tudatosult, hogy Európa elveszítette a vezető szerepét, az USA gazdaságilag és katonailag is erősebb
- a másik esemény 1917-ben a bolsevik forradalom Oroszországban, amivel a kommunisták jutottak hatalomra és kialakították a később Sztálin által tökélyre fejlesztett kommunista diktatúrát
- két példa, mind a kettő 1917-ben történt, tehát a világháború alatt történő eseményhez kötődik
A 18. század Európája
- először röviden tekintsük át, hogy miről is lesz szó a következő pár órán
- a 18. században látszólag nem történtek nagy változások
- ugyanolyan jelleggel működtek az államok, ugyanolyan gazdasági rendszer működött, ugyanazok az államok számítottak nagyhatalomnak
- ez azonban csak a felszín volt – a felszín alatt, kevésbé láthatóan nagy változások történtek
- a gazdaságban nagyon sok probléma alakult ki
- a társadalomban jelentősen megerősödött a polgárság
- a gondolkodásmód is jelentősen átalakult a felvilágosodás eszmerendszerével
- ezek a nagy változások a század végén hoztak jelentős, hirtelen, forradalmi változásokat
- az egyik fontos esemény, amiről beszélni fogunk az észak-amerikai függetlenségi háború
- az addig Angliához tartozó Észak-Amerika függetlenné vált, elszakadt Angliától és ekkor alakult az USA
- a másik, még fontosabb eseményünk a francia forradalom
- az egyik fontos esemény, amiről beszélni fogunk az észak-amerikai függetlenségi háború
A változatlan felszín
- ez elsősorban az államok és a gazdaság irányítását, a nagyhatalmak kilétét jelenti
- a legtöbb nagy államban abszolutizmus, vagyis korlátlan királyi hatalom működött
-
- amikor az uralkodónak már elég bevétele lett ahhoz, hogy egyedül kormányozza az országát kialakult a korlátlan királyi hatalom, más néven az abszolutizmus
- az abszolutizmus időszakában a rendi gyűléseket az uralkodók nem hívták össze, a rendek megkérdezése nélkül egyedül kormányoztak
- az európai államok élén nagy uralkodódinasztiák álltak
- ezek a dinasztiák egymás közt házasodtak, háborúztak, kötötték a békéket és a szerződéseket; népeik, de még nemességük sem nagyon szólhatott ebbe bele és nem is láthattak bele a fényűző kastélyok életébe
- a korszak nagyhatalmai (fővárossal, uralkodó dinasztiával és a legjelentősebb uralkodóval)
Franciaiország (Párizs, Bourbon-dinasztia, XIV. Lajos)
Anglia (London, Hannoveri ház, III. György)
Ausztria (Bécs, Habsburg család, Mária Terézia)
Poroszország (Berlin, Hohenzollernek, Frigyes Vilmos)
Oroszország (Szentpétervár, Romanov dinasztia, Nagy Péter)