Két lábon járás
- egy videót néztünk meg, ami az egyik leglérdekesebb őskori lelőhelyet, a tanzániai Laetolit mutatta be
- a tanzániai lelőhelyen az ősember lábnyoma vésődött kőbe, ami a kutatók számára sok információval szolgáló forrás
- itt két déli majom fajhoz tartozó egyed megkövesedett lábnyomait tártéák fel
- e mellett az egyes emberelődök és a „déli majom” láb- és medencecsontjainak vizsgálatából lehet megállapítani a két lábon járás megjelenésének idejét
- a „déli majmok” az első emberelőd faj, amelyik két lábon járt
Eszközhasználat
- az ősemberek az első szerszámai
o először is vettek egy követ, ami nagyjából elfért a markukban
o majd vettek egy nagyobb követ és elkezdték a kisebbet ezzel ütögetni, amiről lepattogzottak darabok
o 3 féle szerszám jött így létre:
- kalapácskő: ezt használja ütésre
- ezt önmagában is lehetett használni, például ha van egy csont, amiből meg akarja valaki szerezni a velőt, akkor ezzel feltöri
- szakóca: lepattogzott a tetejéről pár lemez, így élesebb lett a pengék
- kutatók őskori svájci bicskának is nevezik, mert nagyon sok mindenre használták
o koncentráltabb ütést lehetett vele kifejteni, miközben az ember erősen tudja tartani a markában
o jó lehetett egy nagyobb állat bőrének lenyúzására, végtagjainak levágására, növényeket, de fát is megmunkáltak vele
o úgy tűnik hihetetlen népszerű volt, nagyon sok ilyet találtak a kutatók
- a lepattogzott lemezek vágásra lehettek jók
o Mikor jelentek meg az első szakócák?
- 2,6 millió éves kőszerszámok a legrégebbről ismert kőszerszámok, amik egy etiópiai lelőhelyről kerültek elő
- A szerszámhasználat az, ami megkülönböztet minket a majmoktól? Ez lenne egy nagy lépés az evolúció történetében? Vagy ez ugyanúgy megvan a majmoknál, csak az ember kicsit jobban és kiterjedtebben csinálja?
- Ezt megvizsgálva tettük fel a kérdést: Használnak-e a főemlősök szerszámokat?
o a válasz: igen
o csimpánzok és a termeszek
- az 1960-as években egy Jane Goodall nevű kutató tanulmányozta a csimpánzokat és fedezett fel egy érdekes jelenséget
- a csimpánz egy ágat egyenesre hámoz és bedugja a termeszvárba, a termeszek megtámadják az ágat, a majom kihúzza és lenyalja az ágat
o csimpánzok diót is törnek
- egy fahasábon vagy kövön egy kalapácsként használt kővel, mivel a dzsungelben nincs sok alkalmas fahasáb vagy kő gyakran vissza is térnek a diókkal ugyanarra a helyre
- ez talán az egyetlen dolog, amire a csimpánz a kicsinyét is megtanítja
o Meg tudjuk-e tanítani a majmoknak az ősember szerszámkészítését? Képesek-e rá agyban?
- a kísérletek alanya egy bizonyos Kanzi nevű, 1980-ban született bonobo volt
- a bonobo a csimpánzok közeli rokona
- az ember ujjai (rövidebb ujjak és nagyobb hüvelykujj) alkalmasabbak két kő egymáshoz ütéséhez, mert a csimpánz, ha hosszú ujjait körbetekeri a kövön magát üti meg vele
- Kanzi végül kis távolságról hozzávágta az egyik követ a másikhoz, ami nagyjából hasonló eredményre jutott így, mint az ősembernél
- vagyis hasonló agyi felkészültsége van, csak más technikával oldotta meg a kérdést
- összefoglalás:
o a szerszámkészítés még nem igényelt nagyobb agyi kapacitást, mint a ma élő csimpánzoké, de az emberelődök viselkedésének evolúciójában fejlődés volt
o de van fontos különbség is majmok és emberek között
- a majmok főleg szerves anyagokból készült szerszámokat használnak: fa, levél
- az ember a fa mellett követ, fémeket is használ nyersanyagként
o a majmok csak használnak szerszámokat, míg az ember készít is