Demokrácia vagy diktatúra?

-         demokrácia és diktatúra általában

o   a két kormányzati forma, melyre az államokat szoktuk osztani a demokrácia és a diktatúra

o   példák

•   diktatúra: a sztálini Szovjetunió, a hitleri Németország, Rákosi kommunista diktatúrája, a mai Kuba vagy Észak-Korea
•   demokrácia: a mai Magyarország és Európa

o   Mi jellemző a diktatúrára?

•   csak egy párt működik
•   az egész államban egy ideológiát, gondolkodásmódot fogadnak el (például kommunizmus, nácizmus)
•   Mi történik azzal, aki nem fogadja el ezt az ideológiát?
•         terrort alkalmaznak
•   cenzúra működik: a sajtót ellenőrzi a hatalom

o   Mi jellemző a demokráciára?

•   népuralom, vagyis a nép rendszeresen, szabad választásokon választja meg vezetőit
•   a pártok szabadok, indulhatnak a választásokon
•   van a szólásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága
•   van gyülekezési szabadság: lehet tüntetni a kormányon lévők ellen

-         Nézzük, hogy milyen jellemzők vannak a Horthy-korszakban, amik demokratikusan működnek, és mik, amik diktatórikusan!

o   Létezhetett-e több párt?

•   az ellenzék folyamatos kritikával illette a kormányt, mely féket jelentett a kormányzó párt számára és ezeket a kritikákat gyakran figyelembe is vették, még ha hatalmuk miatt nem is kellett volna
•   de, a kommunisták be vannak tiltva, a szocdem pedig erősen korlátozva volt
•   vagyis a társadalom jelentős részei ki voltak rekesztve a képviseletből

o   Voltak-e választások?

•   voltak, de vidéken nyílt szavazás volt

o   Meg lehetett-e dönteni a hatalmon lévők hatalmát?

•   a kormányzópártot gyakorlatilag nem lehetett leváltani
•   Horthy-t mint kormányzót nem lehetett leváltani
•         Miért nem?

o   a kormányzó a király helyettese, vagyis mint a király nem tartanak rendszeres választásokat, amíg nincs király addig gyakorolja hatalmát

o   Van-e cenzúra?

•   végig működött a Horthy-korszakban
•   ellenzéki, kormányt bíráló lapokat tiltottak be hosszú időre vagy ideiglenesen

o   Van-e terror?

•   nincs
•   a csendőrség azért a kommunistákkal nem bánt kesztyűs kézzel
•   a bíróságok lényegében függetlenül működtek

-         összefoglalva

o   a Horthy-korszak nem volt olyan diktatúra, mint a sztálini Szovjetunió vagy a hitleri Németország

o   sok elem demokratikusan volt felállítva, de olyan módon gyakorolták és alkalmazták ezeket, hogy rendszeresen áthágták a demokratikus szabályokat

o   a történettudomány tekintélyelvű rendszernek nevezi ezt

Teleki Pál miniszterelnöksége (1920-21)

-         a fehérterror felszámolása

o   a szélsőjobboldali erők lefegyverzése gyakran vezetőiknek juttatott állami pozíciókkal történt

-         földreform

o   mivel Horthy rendszere deklarálta, hogy nemzetépítő erőnek a birtokos parasztságot tartja, elodázhatatlanná vált a földkérdés megoldása

•   már Károlyi is próbálkozott ezzel, de sikertelen volt
•   a Tanácsköztársaság alatt termelőszövetkezeteket alakítottak

o   Teleki csak a termőterület 1/10-ed részét osztotta fel, de így is történt valami előrelépés

•   411 000 igénylőnek juttatott, akik közül majd’ 301 000 szegényparaszt volt
•   ugyanakkor megőrizte a nagybirtok hagyományos struktúráját is

-         a vitézi rend kialakítása

o   Horthy nemességet nem adhatott, de kialakított egy olyan címet, amivel magához tudta kötni a rendszerének kiépítésében érdemeket szerzett híveit

o   ez volt a vitézi rend, amit a kormányzó adományozhatott az arra érdemeseknek

•   a felosztásra felajánlott föld egy részéből a rend tagjainak vitézi telkeket adtak

o   a lovagi szertartások szerint avathatott újabb vitézeket

-          „numerus clausus”

o   a törvény kimondta, hogy a magyarországi egyetemeken minden nemzetiség csak az ország népességi arányaiban iratkozhat be

o   vagyis amely népesség az ország 3%-át alkotja csak az egyetemisták 3%-a lehet

•   a numerus clausus szó szerint „zárt szám”-ot jelent

o   a törvény egyértelműen egy népcsoport ellen szólt, melynek tagjai nagy arányban értelmiségi pályára mentek: ügyvédek, orvosok, tudósok voltak

•   ez a zsidóság

o   Miért kellett zsidóellenes intézkedést hozni?

•   Horthyék a kommunizmust erősen a zsidósághoz kötötték, tehát ez is bosszú vagy megelőzés volt a Tanácsköztársaság rendszere után

o   a törvényt 1920-ban hozták és lényegében az egész Horthy-korszakban érvényben volt