-          Mohácsnál, 1526-ban a magyar sereg nagy vereséget szenved a törököktől

o   Mi volt a vereség oka?

•   az Oszmán hatalom megerősödik
•          I. Szulejmán (1520-1566) az új uralkodó
•          az Oszmán Birodalom rendelkezett ekkor a világ egyetlen állandó hadseregével
•   Magyarországon a gyenge kezű Jagellók uralkodtak
•          a bárók hatalma megerősödött, a királyi bevételek jentősen lecsökkentek
•          a legnagyobb haderővel rendelkező Szapolyai János lekésett a csatáról
•   a király is meghal

-          kettős királyválasztás

o   Az uralkodó halála után új helyzetbe kerül Magyarország, ugyanis a fiatal II. Lajosnak nem volt fia. Így a kérdés az, hogy ki legyen a király?

o   azon már a kortársak is gondolkoztak, hogy a Jagellók kihalása után ki kapja a trónt

•   1505-ös rákosi végzés
•          a magyar rendek kimondták, ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg nem választhatnak idegen uralkodót
•          erre hivatkozva a magyar rendek megválasztották új királynak Szapolyai Jánost

o   az ország legnagyobb földbirtokosa

o   erdélyi vajda

o   a legnagyobb haderő az övé volt

•   Mohácsról lemaradt, így 15000 fős serege megmaradt
•   a Jagelló-Habsburg családi szerződés
•          a rákosi végzésre volt válasz: házassági szerződés a Jagellók és a Habsburgok között, mely a dinasztiák kihalása esetén a másik uralkodását is jelenti
•          erre hivatkozva Habsburg Ferdinándot is királlyá koronázták

o   kezdetben pár nyugati megye segíti csak

o   olyan bárók támogatták, akik abban bíztak, hogy a nagy Habsburg Birodalom segítségével sikerülhet a török ellen hatékonyan védekezni

o   ő V. Károly testvére

o   Ferdinánd cseh király volt ekkor már

o   mind Szapolyait, mind Ferdinándot törvényes, legitim módon választották magyar királlyá

-          a polgárháború

o   mind a két király elég erős, így hosszú ideig polgárháborús viszonyok jellemzik az országot

o   a Szapolyai- és a Habsburg-párt összetétele folyamatosan változott, mert a bárók mindig a többet ígérő oldalára álltak

-          Most vizsgáljuk meg a törökök helyzetét és terveit!

o   Mit csináltak a törökök a mohácsi csata után?

•   Szulejmán felgyújtotta Budát
•   a török foglyok tízezreivel, zsákmánnyal, pusztítva kivonult az országból
•   egyelőre nem akarták elfoglalni Magyarországot
•          egy ország megszállása nagy költségekkel és ráfordításokkal jár

o   katonaságot kell állomásoztatni ott

o   ki kell építeni a bürokráciát, vagyis a hivatalnokszervezetet: be kell szedni az adókat, irányítani a városokat, építkezéseket, templomokat építeni

•          e mellett a helyiek lázadozásával is folyton számolni kell
•   Mi lehetett a törökök távlati célja?
•          céljuk a középkori Európa politikailag és kulturálisan is legfontosabb városának, a Habsburg Birodalom fővárosának, Bécsnek az elfoglalása volt
•          ezzel az egyedüli komoly ellenfelüket, a Habsburg Birodalmat is térdre kényszeríthették volna
•   Hogyan foglalhatják el Bécset, ha Magyarországról kivonultak?
•          Magyarországot egy velük szövetséges, amolyan hűbéres államnak képzelték el
•          Magyarország átengedi a török sereget a Bécs elleni támadások alatt, esetleg hadseregével segíti is a törököket
•          ehhez természetesen az kell, hogy a magyar uralkodó a törökök embere vagy erős szövetségese legyen

-          Szapolyai és a törökök kapcsolata

o   van két olyan szereplőnk, akiknek saját érdekei szerint az együttműködés kifizetődő kapcsolatot jelent

•   Szapolyainak támogatás kell a polgárháborúban Habsburg Ferdinánd ellen, csak segítséggel tarthatja meg magyar királyi pozícióját
•   Szulejmánnal kell egy szövetséges magyar uralkodó
•          a török és Szapolyai tehát szövetséget köt - 1528-ban kötik meg az isztambuli szerződést
•   Szapolyai a török segítséggel Magyarország keleti felét és Budát is visszafoglalta Ferdinándtól, akié csak az ország nyugati fele maradt

-          török támadás Bécs ellen 1532-ben

o   a török támadás kudarcot vallott, ugyanis el sem jutottak Bécsig

o   Kőszeg vára feltartóztatta a törököt vagy egy hónapra

•   egy délszláv származású parancsnok védte a várat: a horvát Jurisics Miklós
•   50 000-es török sereg támadott
•   a várvédők összesen 19 támadást vertek vissza
•   egy hónap után a döntő ostromra készültek a törökök, de meglepetésre Ibrahim nagyvezér egy kompromisszumos javaslattal állt elő: ha Jurisics megengedi hogy kitűzzék a török lobogót a várra elvonulnak
•          a párszáz várvédőt vezető kapitány ebbe beleegyezett

o   a török vereség okai

•   tudni kell, hogy a török haderőnek csak pár hónapja volt Bécs elfoglalásának tervére. ugyanis csak a nyári hónapokban lehetett hadműveleteket kivitelezni, hiszen télen a haderő ellátása nagyon nehézkes volt
•   az által, hogy Kőszeg feltartóztatta a törököt már nem lett volna idejük Bécsig elérni, majd visszajutni az Oszmán Birodalomba
•   történészek szerint elképzelhető, hogy nem volt véletlen a török kudarc, talán a törökök nem is akartak eljutni Bécsig
•          V. Károly császár ugyanis támogatta Ferdinándot és Bécsújhely mellett felsorakozott több tízezres hadseregétől ijedt meg Szulejmán

-          1538, váradi szerződés

o   1538-ig folyamatosan zajlott a polgárháború

o   a felek 1538-ban jutottak oda, hogy békét kössenek

•   Szapolyai látja, hogy politikája a török kezére játssza az országot és nem sikerül neki török támogatással független királyként működnie
•   az ország szétdarabolódásától is félt

o   a szerződés titkos

o   a szerződés tartalma

•   mindkét király elismeri egymás méltóságát
•   mindketten megtartják elfoglalt területeiket
•   Szapolyainak ekkor nem volt fia, a szerződés lényege: Szapolyai halála után Ferdinándé az ország, még ha Jánosnak fia is születne – így Szapolyai elismeri a Habsburgok öröklési jogát Magyarországra

-          1540 – Szapolyai meghal

o   Mi történne az előzmények ismeretében?

•   Ferdinánd átvenné Szapolyai országrészét és egyedüli király maradna

o   a történet azonban bonyolultabb: Szapolyai embere, Fráter György nem teljesíti a váradi békében foglaltakat

•   Szapolyainak időközben fia született, akit János Zsigmondnak neveztek el
•   a beteg Szapolyai halálos ágyán kapta meg a hírt fia születéséről és azt kérte Fráter Györgytől, hogy ne teljesítse a váradi békében foglaltakat, hanem fiát juttassa a trónra

o   Fráter vezetésével a csecsemő János Zsigmondot 1540-ben Magyarország királyává koronázták

-          Vizsgáljuk meg az egyes tényezők terveit, tetteit az új helyzetben!

o   a Habsburgok

•   céljuk a váradi szerződés érvényesítése
•   a törökkel és a Szapolyai-párttal is szemben álltak
•   Ferdinánd egy haderőt indított el Budára, hogy átvegye az uralmat Szapolyai halála után

o   a törökök

•   a törökök három ok miatt a mellett döntöttek, hogy megszállják Magyarországot
•          a Bécs elleni támadásaik nem sikerültek, Magyarország megszállása után könnyebb lenne fő céljukat elérni
•          meghalt Szapolyai, aki a szövetségesük volt, nem tudhatták, hogy a csecsemő és csapata hatalmon marad-e, illetve a törökök ki tudják-e majd használni, mint apját
•          válaszul János Zsigmond megkoronázására a Habsburgok beárulták a titkos váradi szerződést a szultánnál, a magyarok ingatagságát bizonyítva

-          az események

o   Szulejmán legyőzi Ferdinánd hadseregét

o   Buda török kézre kerül

•   Kiktől kell megszereznie Budát?
•          Szapolyai híveitől
•   Szulejmán cselhez folyamodott
•          Szulejmán 1541. augusztus 29-én a magyar főurakkal találkozott
•          közben katonái beszivárogtak Buda várába, amit a Szapolyai-párt tartott ellenőrzése alatt és kardcsapás nélkül átvették az uralmat
•          Buda élére pasát nevezett ki és 3000 katonát hagyott hátra

-          a török hódításai – a Hódoltság kialakulása

o   Buda megszerzése után úgy tűnt, hogy az ország gyorsan a balkáni államok sorsára juthat és teljesen elveszítheti függetlenségét

o   a Habsburgok ellenállása hatására a törökök végül 25 év alatt, három nagy foglalási hullámban az ország harmadát, a középső területeket tudták elfoglalni

o   1543-45

•   Buda megerősítése a törökök célja
•   rövid ideig tudnak ellenállni a várak

o   1552

•   két török sereg indul útnak
•          Ali budai pasa nógrádi várakat foglalt el

o   Drégely a legfontosabb elfoglalt vár

o   ezután Szolnok alá vonult

•          Kara Ahmed másodvezír a Temesközön keresztül támadott

o   Temesvár elfoglalása után Szolnok ellen vonult

•          a két hadsereg egyesül

o   60-70 ezer fősre nőtt a török sereg

o   Szolnok elfoglalása után Egernél állt meg a török támadás

o   1566

•   az idős Szulejmán szultán vezette a sereget
•          Szigetvár elfoglalása a legfontosabb

-          a török és a Habsburgok kiegyezése - 1568 – a drinápolyi béke

o   a fennálló helyzetet rögzíti

o   a Habsburgok tudomásul vették az 1552-es és 1566-os török foglalásokat

o   a Habsburgok évi adót fizettek a törököknek

o   a nagy hadmozdulatok ezután szüneteltek, de a portyák, rablások állandóak voltak

-          az ország három részre szakadása állandósult

o   Melyik volt ez a három rész?

•   Habsburgok uralta királyi Magyarország
•   török hódoltság
•   az Erdélyi Fejedelemség

o   ezek nagyjából egyenlő részben osztoztak az egykori ország területéből