A török világ Magyarországon

-          magyar-török katonai kapcsolatok

o   nagy hadjáratok ekkor már nem voltak, de kisebb határvillongások rendszeresen előfordultak

o   bajvívás

•   a legkiválóbb magyar és török vitézek rendszeresen megvívtak egymással
•   erre komplett szabályrendszereket dolgoztak ki
•   a magyar király és a szultán tiltotta a bajvívást, de engedélyt lehetett kapni rá, de engedély nélkül is vívtak
•   Túri György palotai várkapitány volt a leghíresebb bajvívó
•          állítólag volt olyan török bajvívó, aki direkt azért jött Magyarországra, hogy megmérkőzzön vele
•          állítólag 600 győztes párviadalt vívott
•          a legenda szerint a törökök elfogták és kivégezték

-          török emlékek Magyarországon

o   fürdőkultúra

•   a törökök életmódjában társadalmi és higiéniai okok miatt is nagy szerepe volt a fürdőknek
•   Budán pedig sok termálforrás van
•   a Rudas a legjelentősebb török emlékű fürdő

o   dzsámik, mecsetek

•   a nagyobb templomokat átalakították dzsámiknak vagy mecseteknek, néhány újat is emeltek
•          a dzsámi a nagyobb mecset, több joggal rendelkezik
•   meghagytak néhány templomot a katolikusoknak is, és szabadon gyakorolhatták hitüket a más vallásúaknak is

o   Gül baba türbéje: a máig leglátogatottabb magyarországi iszlám szent hely

•   a türbe sírkápolnát jelent
•   Gül baba egy hazánkba érkező török szerzetes, dervis volt
•   rózsakertje miatt kaphatta a Gül baba nevet, ami „Rózsák atyját” jelent
•   miután Budát elfoglalták a törökök 4 nappal később egy istentiszteleten halt meg
•   sírhelye már a hódoltság idején zarándokhellyé vált
•   miatta hívjuk a területet Rózsadombnak

o   szőnyegek

•   nem csak a padlót, hanem a falakat is beborították

o   új ételeket, italokat és konyhai eszközök

•   a törökök több, addig ismeretlen növényfajt honosítottak meg az országban: vadgesztenye, orgona, tulipán, jácint, majd magyar közvetítéssel kerültek a nyugati növénykultúrába
•   a kávéivás szokását ők honosították meg az országban
•   forralt savanyított tej, a jourt (magyarosodott nevén joghurt)
•   töltött káposzta, paprika
•   tarhonya (törökül tarhana)
•   tőlük vettük át tepsii szavunkat is
•   a dzs mássalhangzó

A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia

A berendezkedés

-          Magyarország a Habsburg birodalom részévé vált

o   ez a birodalom tartományokra oszlott, melyek közül Magyarország és Csehország volt a legjelentősebb

o   a tartományok megőrizték különállásukat, még úgy is, hogy a Habsburg uralkodók megpróbálták centralizálni, egységes törvényekkel igazgatni a birodalmat

-          Magyarország berendezkedése

o   a had-, a pénz- és a külügyek tehát elvben közösek voltak

•   a központi szervek az országon kívül, Bécsben, majd Prágában székeltek
•   a magyar rendek a gyakorlatban hiába követeltek beleszólást ezekbe az ügyekbe

o   Magyarország ügyeivel foglalkozó hivatalok

•   jellemzői
•          az uralkodót képviselik nem a magyar rendeket
•          alárendelődtek a gyakorlatban a nekik megfelelő központi, birodalmi hivataloknak
•          főleg magyar főurak töltötték be a pozíciókat
•   Helytartóság
•          mivel Ferdinánd nem szándékozott Magyarországra költözni felállította a személyét képviselő szervet
•          Pozsony a székhelye, osztrák mintára, fizetett hivatalnokokkal, folyamatosan működött
•          lényegében az ország kormánya volt
•   Magyar Kamara
•          az ország pénzügyeit irányította
•          osztrák mintára alakították ki
•          Pozsony a székhelye
•   Magyar Kancellária
•          feladata a törvények írásba foglalása volt
•          Bécsben volt a székhelye

o   a magyar rendiség intézményei

•   a hagyományos rendi intézmények, ahol az ország nemesei, a városi polgárok és a papság is beleszólhat az ország ügyeinek intézésébe szinte teljesen megmaradt
•   igazi súlya azonban a Habsburg-időszakban nem volt ezeknek az intézményeknek
•   országgyűlés
•   nemesi vármegye
•          a magyar vármegyerendszer is megmaradt
•          az itteni vezető pozíciókat továbbra is a magyar nemesek töltötték be

A katonaság és a végvárrendszer

-          az új végvárrendszer

o   egy nagy új erődrendszer épült ki a királyi Magyarország határán: az Adriai-tengertől Erdélyig mintegy 100-120 végvár

o   Miért volt szükség új végvárvonalra?

•   mert a török benyomult az ország területére, tehát a védelem céljára újat kellett kiépíteni

o   az új vonal kiemelt várai Kanizsa, Győr és Komárom voltak

o   sok kis vár, átalakított, megerősített kastély, monostor, templom vagy torony védte a vonalat

•   az ellenség nem hagyhatott elfoglalatlanul várat a hátában, hiszen az elvághatta utánpótlási vonalait

-          a várakban 20-22 ezer katona szolgált

o   Honnan voltak a katonák?

•   a birtokosoknak 100 jobbágy után 3 katonát kellett kiállítaniuk
•   sok jobbágyfiú, városi lakos szökött át a Hódoltság területéről és lett végvári katona
•   hajdúk: kezdetben fegyveres marhatartók, sokan közülük földjüket, munkájukat vesztették, szökött jobbágyok is csatlakoztak hozzájuk és katonai csoportba verődve vállaltak szolgálatot

-          a katonák ellátása

o   zsoldjuk 1,5 millió rajnai forintra rúgott

o   de még így sem tudták anyagilag biztosítani a katonák megélhetését, felszerelését, akik rabkereskedelemmel, marhakereskedelemmel, marhacsempészettel és fegyverkereskedelemmel is foglalkoztak

o   az erősségek korszerűsítése, karbantartása és felszerelése is óriási összegekre rúgott

•   a 16. század második felében nagy korszerűsítési programot is végrehajtottak a magyarországi várakon: új, füles bástyákkal látták el ezeket

-          Kik állták ezt a költséget?

o   a magyar kincstár éves összbevétele 750-800 000 forint volt

o   a legnagyobb részt pedig az uralkodó más tartományai adtak, tehát a Habsburg Birodalom nyugati részei

o   külföldi segélyek is érkeztek a törökellenes hadjáratokhoz

•   a pápa is gyakran küldött segélyt

o   Magyarország tehát nem tudta volna tartani magát a törökök ellen Habsburg segítség nélkül

•   Magyarország tehát rászorult a Habsburg birodalomra és rákényszerült az együttműködésre