-         törökellenes harcok

o   a családi hagyományoknak megfelelően, birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökök ellen

o   vitézsége közbeszéd tárgya volt

o   elvei, céljai

•   elismeri a Habsburgok jogát a magyar koronához
•   az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni
•   nemzeti sereg felállítását szorgalmazta, mely nagyrészt a nemesség áldozatvállalásán múlik

o   az 1660-as évek

•   1661-ben felépítette Új-Zrínyivárat (Új-Zerin)
•         a Muraköz védelmére – Mura és Dráva szigetén, Kanizsával átellenben
•         a Hódoltsági területen (pofátlanul), ráadásul uralkodói engedély nélkül
•         a bécsi udvar tiltakozása ellenére
•         téli hadjárat
•         1664. január-februárban téli hadjáratot vezetett: az akkori hadtudomány szerint lehetetlen vállalkozás során kihasználta, hogy a törökök nem szerettek télen mozogni
•         húszezer fős seregével 240 kilométerre hatolt be ellenséges területre
•         felégette a török utánpótlást szolgáló eszéki Dráva-hidat
•         a törökök elfoglalták és felrobbantották Új-Zrínyivárat
•         a bécsi Haditanács a nagvezír közeledtének hírére visszarendelte Zrínyit és Montecuccolit nevezték ki parancsnoknak
•         a várat a törökök teljesen a földdel tették egyenlővé, a várárkot is betemették, ma sem látszik semmi a Mura partján

o   csak az utóbbi évek ásatásai találták meg a vár maradványait

•         szentgotthárdi csata, 1664
•         augusztusban a szövetséges csapatok hatalmas diadalt arattak
•         a vasvári béke
•         a törökökre nézve volt előnyös
•         a török hódításokat szentesítette
•         a Habsburgok a magyar rendek megkérdezése nélkül kötötték
  • 1664-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal

-         irodalmi munkássága

o   Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek

•   a magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja: írói-költői munkássága a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat

o   Szigeti veszedelem

•   eposz
•   dédapjának, a szigeti hősnek állított emléket

o   Mátyás király életéről való elmélkedésekben

•   Zrinyi az eszményi uralkodó alakját kívánta bemutatni: a mű tanulsága szerint az ország érdekeinek valódi képviseletét csak egy nemzeti uralkodótól lehet elvárni
•   ez egyben a Habsburgok éles bírálata is volt, hiszen a bécsi udvar a törökkel való béke fenntartása érdekében gyakran magára hagyta a török torkában élethalálharcot vívó országot, és „rákháton hozza” a segítséget

o   Az török áfium ellen való orvosság

•   nemzeti hadsereg szükségessége

-         halála

o   1664-ben több magyar és horvát főúrral vadászni ment

o   egy vadkan a lábán és a fején három sebet is ejtett, ezek közül a nyakon szerzett sebesülés volt a legsúlyosabb, ez ölte meg

o   jellemző, hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét: összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek

A Wesselényi-féle összeesküvés (1666-1670)

-         Milyen hatása lehetett a vasvári békének a magyar főurakra?

o   sokan a Habsburgok ellen fordultak

o   néhány magyar főúr úgy gondolta, hogy a törökkel szövetkezve lehet ebből a kiúttalan helyzetből kiutat találni

-         1665-ben Zrínyi Péter (horvát bán), Wesselényi Ferenc (nádor) és Frangepán Ferenc XIV. Lajossal, majd érdektelenségét (nem sok előnyt jelentett volna neki a támogatás) látva a törökkel kezdett tárgyalásokat

o   egy erdélyihez hasonló állapoton gondolkoztak: a szultán vazallusává váltak volna, éves adót fizettek volna a Portának, ha cserébe a törökök garantálják a szabad királyválasztás jogát

o   a Velence elleni háborúval elfoglalt szultán nem volt túl lelkes az ötlettől

-         1667-ben a szervezkedés addigi vezetője, Wesselényi Ferenc nádor elhunyt

-         a nádor helyére pályázó Nádasdy Ferenc országbíró úgy gondolta Bécsben jó pontokat szerez, ha pár dolgot megszellőztet magyar főurak mozgolódásából

-         az udvar könnyen felgöngyölítette az ügyet

o   Zrínyi Péter mindent bevallott a bizonyítékok és a kegyelmi ajánlat hatására, majd Nádasdy önként szaladt Bécsbe és tette meg ugyanezt

o   megtorlás

•   Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet és 13 nemesi résztvevőt fő- és jószágvesztésre ítélnek

-         hatása Magyarországra: az abszolút módszerek bevezetése

o   Bécs elérkezettnek látta az időt

o   az elv: a felkeléssel Magyarország eljátszotta sorsát az önigazgatásra, így az országgyűlés megkérdezése nélkül, rendeletekkel kell kormányozni

o   a rendelkezések

•   nem választanak nádort
•   a magyar végvári katonák helyett német zsoldosok védik a határt
•   az adókat drasztikusan felemelték
•   felújították a protestánsüldözést
•         sokakat börtönbe juttattak vagy gályarabságra kárhoztattak