Szabó Magda Iskola Történelem Oldal

Szabó Magda Iskola Történelem Oldal

7.osztály_órai jegyzet_Az olasz egység

2015. április 14. - priszlinger

-          III. Napóleon külpolitikája

o   Franciaország hatalmi pozíciója jelentősen nőtt

  •   Franciaország újra Európa vezető államává vált
  •          Európában harcok nem folytak, de az európai államok mégis harcoltak egymással – Hol?

o   a gyarmatokért folyt ádáz küzdelem

o   Afrika, Ázsia felosztatlan területeiért az angolok, a franciák, a hollandok küzdöttek

o   gyarmatpolitika

  •   III. Napóleon nagyon aktív volt a gyarmati politikában
  •   a Szuezi-csatorna megépítése
  •          Egyiptomban, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között épült egy csatorna, ami jelentősen lerövidítette a vízi utat Európa és Ázsia között
  •          a franciák vásárolták fel a csatorna építésének jogát, így jelentős kereskedelmi pozíciókhoz jutottak itt
  •          az 1869-re elkészülő csatorna nagy gazdasági fölényt biztosított Franciaországnak
  •   bekapcsolódtak Ázsiai (indiai és kínai) gyarmati harcokba
  •   hídfőállásokat létesítettek az észak-afrikai partvidéken és Szenegálban
  •   Mexikó
  •          III. Napóleon egy függő államot szeretett volna létrehozni
  •          azonban a Mexikóba küldött Habsburg Miksa herceget, aki különben Ferenc József öccse volt kivégezték Mexikóban

 

-          a bukás

o   a bukást számára egy rövid európai háború hozta el

o   1870-ben tört ki egy porosz-francia háború

  •   a poroszok egyesítik ekkor a német területeket, ezzel a háborúval jött létre a modern Németország, amiről egy külön órán tanulunk

o   III. Napóleon 1873-ban emigrációban hunyt el

 

 

Az olasz egység

 

-          Itália, a földrajzi fogalom

o   a bécsi kongresszus ismert mondata volt, a tankönyvünk is idézi: „Itália nem több mint földrajzi fogalom.” – Mit jelenthet ez?

o   Itáliában nincs politikai egység, vagyis ez a terület nem politikai fogalom, nincs itt egységes állam

o   Mely államok találhatók Itáliában?

  •   a középkor folyamán is végig szétszabdalt volt Itália
  •   a 19. század közepén voltak önálló államok, és egyes nagyhatalmak érdekszférájához tartozó területek is
  •   a legerősebb önálló állam a Szárd-Piemonti Királyság volt
  •   Velence a Habsburg Birodalom befolyása alá tartozott
  •   Közép-Itáliában sok kis állam volt található (Parma, Toscana, Modena és Romagna), amelyek élén Habsburg vagy Bourbon uralkodó állt, elsősorban a Habsburg Birodalomtól függtek ők is
  •   Közép-Itáliában volt a Pápai Állam, mely a katolikus egyházfő önálló államának számított
  •          ezt francia katonák védték
  •   délen a „Két Szicília Királysága” nevű állam létezett
  •          ez korábban két királyság, a Szicíliai Királyság és a Nápolyi Királyság egyesülésével jött létre a bécsi kongresszusom

o   a Nápolyi Királyságot is nevezték Szicíliának, innen jött a név

  •          ez a terület is a Habsburg Birodalomnak alávetve működött

 

-          a nacionalizmus megjelenése

o   a nemzeti érzés megjelenését jelenti, ami gyakran a nyelv, az irodalom, a színházak alapításában jelent meg

o   Hogyan jelenhet meg a nacionalizmus Itáliában? Egyáltalán melyik nyelvre, kultúrára vonatkozik?

  •   az olaszra
  •   azt fogalmazza meg, hogy az olaszoknak egy Olaszországban kell élniük

o   a fő feladat kettős

  •   először is fel kell szabadítani Itália területét – Kik alól?
  •          elsősorban a Habsburgok alól, hiszen a sok kis hivatalosan független állam élén Habsburg családtagok uralkodtak
  •   másodszor pedig meg kell teremteni egy önálló Olaszországot
  •          ez is sok kérdést vet fel:

o   ki végezze az egyesítést?

o   ki lesz a főnök az új államban?

o   mi lesz az államforma: királyság vagy köztársaság?

 

-          az egyesítés tervei

o   korszakunkban mikor kerülhetett Itália legközelebb az egyesítéshez

  •   1848-ban
  •   ekkor sorra törtek ki a forradalmak Európában, úgy nézett ki, hogy lehetőség van a változtatások kierőszakolására
  •   Észak-Itáliában is több felkelés kitört
  •   ezek azonban nem léptek fel egységesen a Habsburg Birodalom ellen
  •   az osztrákok sorban leverik az észak-olasz városok felkeléseit

 

-          további tervek

o   felmerült, hogy a pápa vezetésével kell megszervezni egy államot

o   az egyetlen igazán független olasz állam, a Szárd-Piemonti Királyság volt a másik erő, amitől az egyesítést várták

  •   végül ez utóbbi történt, de szükség volt rá egy ügyes, bátor és elhatározott államférfire

 

-          az egyesítés főszereplője: Cavour piemonti miniszterelnök

o   élete

  •   főúri családból származott
  •   fiatalkorában kicsapongó életet élt: párbajokat vívott, nőügyekbe keveredett
  •   angliai és franciaországi utazások változtatták meg gondolkodását: rálátott kívülről a nem csak széttagolt, de elmaradott Itáliára
  •   az észak-itáliai Szárd-Piemont pénzügyminisztere, majd miniszterelnöke lett
  •   az ország vasútjának kiépítése, a nemzeti bank megalapítása fűződik a nevéhez

 

-          háború a Habsburg Birodalommal

o   Cavour úgy gondolta, hogy Itália modernizációjának elengedhetetlen feltétele, hogy lerázzák a Habsburg uralmat és egy olasz országban egyesítsék a területet

o   korábban is voltak felkelések és lázadások, de ezeknek esélye sem volt a sikerre

o   Cavour átlátta, hogy kis államként Piemont sem szállhat szembe a Habsburg Birodalommal – Mi lehetett a taktikája?

  •   szövetséget keresett a nagyhatalmak között
  •   ez III. Napóleon Franciaországa lett

 

-          Cavour és III. Napóleon szövetsége

o   III. Napóleon Nizzáért és Savoyáért cserébe 200 000 katonával támogatta Piemontot

-          az osztrák-piemonti háború

o   az osztrákok gyors hadmozdulattal lezárhatták volna hamar a harcot, de tétlenkedtek

o   a piemonti és a francia hadsereg egyesülni tudott

o   a fővezérséget a fiatal, tapasztalatlan Ferenc József viselte

o   1859, Solferino – a francia-piemonti csapatok győznek

o   a béke

  •   III. Napóleon nem akarta megostromolni az osztrák városokat, így Piemont mögött ajánlatot tett Ausztriának: ha lemond Lombardiáról véget ér a háború, ezt Ferenc József elfogadta
  •   Ausztriától Lombardia Piemonthoz került
  •   Piemont számára ez rosszabb, mintha nem is lett volna háború, mert jól tudják, hogy még egyszer nem számíthatnak Franciaország katonai segítségére
  •   Miért dönthetett a gyors béke mellett III. Napóleon?
  •          ő így is megkapta Nizzát és Savoyát
  •          elkezdett félni, hogy az egyesülő Olaszország vetélytársa lesz a régióban

 

-          az egység megteremtése

o   a piemontiak háborúja azonban olyan lelkesedést teremtett az itáliai területeken, ami már megállíthatatlan volt

o   további két területen is változások történtek 1860-ban

  •   Közép-Itáliai kis államaiban felkelések törtek ki
  •          Parma, Toscana, Modena és Romagna elkergette a Habsburg- és Bourbon uralkodókat
  •          ezek az államok kimondták csatlakozásukat Piemonthoz
  •   Dél-Itália hadmozdulatai
  •          Cavour melletti másik főszereplőnk Olaszország létrejöttében Giuseppe Garibaldi

o   kalandos élete volt, katona és hajós volt

o   már fiatalon részt vett az olasz egységért kirobbant lázadásokban, de harcolt Dél-Amerikában az itteni országok spanyolok alól való felszabadító háborúiban

  •          1860-ban Szicíliában is kitört egy felkelés az uralkodó ellen, amit az sikeresen levert
  •          Garibaldi ezer „vörösinges”-nek nevezett katonájával partra szállt Szicíliában, majd egészen Nápolyig vonulva felszabadította Dél-Itáliát

o   vörösingesei között magyarok is harcoltak: ők a magyar szabadságharc száműzetésbe vonult katonái közül kerültek ki

 

-          az egységmozgalom lezárása

o   1861: a Torinóban összeült parlament kikiáltotta az Olasz Királyságot

  •   első uralkodója II. Viktor Emánuel lett
  •   a teljes egységhez csak Róma és Velence hiányzott

o   Velence megszerzése: 1866

  •   az osztrákok egy poroszok elleni háborúban szenvedtek vereséget, ezt használta ki az Olasz Királyság, hogy megszerezze ezt a területet

o   Róma megszerzése: 1870

  •   egy porosz-francia háború hatására került Olaszországhoz
  •   azért kellett a franciáknak veszíteni ehhez, mert a Pápai Államot francia katonák védték
  •   ezzel Róma lett Olaszország fővárosa
  •   IX. Pius elutasította a megegyezést, magát „vatikáni fogoly”-nak nyilvánította és 1929-ig rendezetlen maradt a pápaság és az Olasz Királyság viszonya

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szmtortenelem2014.blog.hu/api/trackback/id/tr77368678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása