Készítsenek magyar vagy angol nyelvű plakátot valamelyik, a harmadik világot érintő általunk tárgyalt problémához kapcsolódva!

Az inkvizíció

• az inkvizítorok
  • nem papok vezették, hanem profi inkvizítorok, akik erre voltak kiképezve és teljes állásként látták el feladatukat
• a vizsgálat módja
  • az inkvizítorok általában párban utaztak városról városra, faluról falura
    • bejelentették megérkezésüket, és a helyi templomban egy nagy gyűlést tartottak
    • aki nem ment el az már gyanússá vált
    • kijelentették, hogy aki egyből bevall dolgokat vagy információkat ad az eretnekekről kis büntetésre számíthat, de ha valaki tartogatja azokat később sokkal rosszabbul jár
  • nagyon sok iratanyagot készítettek: mindent feljegyeztek a kihallgatások során, így könnyen tudták hazugságon vagy ellentmondáson kapni a vádlottat
    • ezek a történészek számára is felbecsülhetetlen értékű dokumentumok
  • folyamatosan feszültségben tartották a vádlottat
    • nem adtak át információkat neki
      • nem tudták ki jelentette fel őket és a bizonyítékokhoz sem fértek hozzá
    • kifejezték, hogy jobb az azonnali beismerés, mint egy évekig tartó hosszú vizsgálat és tárgyalás
    • gyakran bevallottak kisebb dolgokat, mert nem tudták, hogy az inkvizítorok mit tudnak, mit várnak el tőlük
  • a tárgyalás
    • teljesen titokban zajlott
    • kínzásokat alkalmazhattak, ha valakiről úgy gondolták, hogy rejteget valamilyen információt, vagy nem vonja vissza eretnek nézeteit
      • az inkvizítorok ugyanazokat a kínzásokat használták, mint a világi bíróságok, az csak legenda, hogy külön, kegyetlen eszközeik lettek volna
    • nagyon szigorúan büntették, ha valaki igaztalanul vádolt valakit eretnekséggel vagy hamisan tanúskodott valaki ellen
    • az adott településen nyilvánosan hirdették ki az ítéleteket, nem egyesével, hanem 10-20, akár 100 vádlottét egyszerre (ők addig a börtönben vártak) és elrettentésül részletesen felsorolták, hogy kit milyen eretnek nézetért ítélnek el
  • az ítélet végrehajtása
    • kezdetben meg akarták győzni az eretnekeket, majd ha ez nem sikerült, csak akkor akasztották fel őket
      • a kivégzés igazából kudarc volt az inkvizítoroknak, mert elsődleges céljuk a katolikus hitre való visszatérítés volt
    • a lehetséges büntetések
      • zarándoklat megtétele
      • egész életében sárga keresztet kell viselnie a ruháján, ami azt mutatja, hogy ő eretnek
      • börtönbüntetés
      • kivégzés
        • ha valaki nem vonta vissza tanait vagy másodszorra találták bűnösnek
        • általában máglyán égették el

A koldulórendek

• az eretnekmozgalmakkal szemben az inkvizíció és a keresztes hadjáratok azonban nem jártak sikerrel
  • olyan megoldást kellett kitalálni, ami nem megbünteti a már létező eretnekeket, hanem megelőzi, hogy az eretnekség elterjedjen
  • ezt a feladatot, a 13. századtól létrejövő koldulórendek kapták
  • életmódjában az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet hirdeti, de hű a pápához
• kialakulásuk, létrejöttük oka
  • a 12. század végén Európában egyre fejlettebbé váltak a városok
  • a katolikus egyház azonban sokáig nem foglalkozott a városokkal
    • az egyház egyre inkább elzárkózó lett: a sok szerzetesrend a világtól elzárt helyen alakult ki
    • a városok nagy szabadságot harcoltak ki a 13. századra, a püspököknek sem volt beleszólása a város ügyeibe, mint korábban
    • a városok a fejlődő tudományos élet színterei is voltak, ami szintén erősítette az egyháztól való eltávolodást
  • és az eretnekség elsősorban a városokban jelentkezett
    • a városok lakói az eretnek szónokokban látták az igazi kereszténység meggyőzőbb képviselőit, mint a nagy gazdagságra szert tett püspökökben vagy a távoli kolostorokban
  • a ferencesek
    • a legelső és legjelentősebb koldulórend
    • Assisi Szent Ferenc – a ferencesek alapítója
      • apja ruhakereskedő, vagyis városi polgár
        • későbbi sikereinek ez egyik eleme: a városiak maguk közül valónak érezték és ténylegesen tudta, mire van szükségük
      • húszas éveiben elhatározta, hogy megtagadja addigi életét és azt, amit apja szánt volna neki
        • egy templomban hangot hallott, miszerint újra kellene építenie a város határában álló romos kápolnát
        • az utcán kéregetni kezdett a célért és családja ruháinak egy részét is eladta
        • apja a város főterén vonta kérdőre, ahol Ferenc levetkőzött, mondván nincs szüksége semmire tőle és megszakítja családjával a kapcsolatot
        • a pápát kis követő közösségével arra kérte, hogy új rendet alapíthasson
        • idős korában megjelentek nála a stigmák (Jézus sebei)
      • a rend fő jellemzői
        • a városokban működtek és fő céljuk az volt, hogy versenyre keljenek az eretnek szónokokkal és a hívek inkább maradjanak a katolikus egyházban, mint hogy eretnek-szekták követői legyenek
        • a közösség szintjén is szegénységet fogadtak
          • napról napra éltek
          • a tervezés Isten elleni gondolat és a középkorban nem is terveznek nagyon előre az emberek, így vagyon sem kell, napról napra éltek, az Úrban bíztak, hogy az gondoskodik róluk
          • Ferencről különösen ismert volt, hogy nem tervezett előre, haladni is össze-vissza kitérőkkel haladt és ha az erdőben madarakkal találkozott, akkor nekik prédikált
            • a sztori szerint Ferenc reggelente addig forgott, míg el nem szédült, és ahogy elesett, amerre a feje állt arra indult el és kezdte téríteni azokat, akikkel először találkozott
          • koldultak
            • az emberek kisebb adományokkal segítették őket
            • nagy adományokat kezdetben nem fogadtak el, csak amennyi az aznapi megélhetésüket biztosította
          • prédikáltak
          • vitatkoztak
            • vitatkoztak a hitről az emberekkel: nem kellett elfogadni mindent, hanem ellen lehetett mondani: ez pont a városlakók világa: a kereskedők, kézművesek alkudoztak, vitatkoztak, ez az ő terepük
          • gyóntattak
            • korábban a pap semmit nem kérdezett, csak kikereste a listából az adott bűn büntetését
            • a ferencesek elbeszélgettek a bűnről: miért tetted, megtennéd-e újra, részeg voltál-e és megpróbálták megérteni az okokat, így alkudozni is lehetett a büntetésről

• Napóleon sikerei
  • Európa országai rendre összefogtak ellene, ún. koalícióba tömörültek
    • összesen hat koalíció jött létre egymás után Franciaország ellen
    • többségüknek tagja volt Anglia, a Habsburg Birodalom, Poroszország és Oroszország
    • kisebb országok is csatlakoztak a koalíciókhoz: Portugália, Velence, Hollandia
    • ha valakit legyőzött Napóleon az kiesett a következő koalícióból
  • Napóleon legyőzte és elfoglalta
    • Itáliát
    • a kis német államokat
    • a Habsburg Birodalmat
      • 1805-ben Austerlitznél vívta egyik leghíresebb csatáját
        • ezt a „három császár csatájának” is szokták nevezni
          • Napóleon a francia császár
          • a Habsburg uralkodó, aki a Német-római Császárság címét viselte
          • az orosz cár
        • Poroszországot
        • 1810-re az egész kontinens az övé lett
      • a legfőbb ellenfele: Anglia
        • Angliának a szárazföldi hadserege nem volt erős, de flottája messze a legjobb volt a világon
        • Anglia a fontos tengerszorosok, kereskedelmi utak ellenőrzésével tudja térdre kényszeríteni ellenfeleit
      • az első próbálkozás
        • Napóleon megpróbál átjutni a Brit-szigetekre, hiszen ha ez sikerülne, ott a francia hadsereg könnyedén legyőzhetné Angliát
        • a trafalgari tengeri csatában azonban a britek Nelson admirális vezetésével legyőzték a francia flottát
          • a győztes hadvezér, Nelson is meghalt az ütközetben
          • ezzel egyértelművé vált, hogy tengeren nem lehet legyőzni Angliát
        • a kontinentális zárlat
          • Napóleon újabb próbálkozása Anglia megtörésére
          • a kontinentális zárlat egy nagy blokád volt
            • a blokád azt jelenti, ha valakit megpróbálnak elszigetelni
            • a kontinentális arra vonatkozik, hogy itt a blokádban egy egész kontinens játszik szerepet
          • Napóleon miután az egész szárazföldi Európát térdre kényszerítette, arra kötelezte az európai országokat, hogy szakítsák meg kereskedelmi kapcsolatukat vele
            • így Anglia elesve a fontos kereskedelmi üzletektől – Napóleon elképzelése szerint hamarosan meggyengült volna
            • a blokád azonban sikertelen volt
              • nem lehetett egész Európát ellenőrizni, a csempészkereskedelem virágzott, sok angol áru utat talált az európai kikötőkbe
              • Anglia a nagy gyarmatbirodalmával való kereskedéssel túlélte ezt az időszakot
              • Európa államait jobban megviselte gazdaságilag, hogy Angliából és Anglia gyarmataiból nem jutnak bizonyos nyersanyagokhoz
            • az Oroszország elleni hadjárat
              • Oroszország nem teljesítette Napóleon kontinentális zárlatra való felhívását
              • Napóleon ezért Oroszország elleni hadjáratot indított
              • Oroszország
                • Sándor az uralkodó, aki a Romanov dinasztiából származik
                • ebben az időben erősödik meg és válik nagyhatalommá Oroszország
              • 1812-ben 650 000-es francia sereg lépett Oroszország területére
              • az oroszok Kutuzov tábornok vezetésével 210 000-es sereget tudtak kiállítani
              • Kutuzov taktikája
                • úgy gondolta, hogy nyílt ütközetben már csak a hadseregek nagysága miatt nem lenne Napóleon ellen esélye
                • mást kellett kitalálnia
                • Kutuzov kerülte a nyílt csatát Napóleonnal, egyre beljebb csalogatta hadseregét
                • Miben bízhatott?
                  • az oroszországi viszonyokban – Mit jelent ez?
                    • az orosz hideg tél nagyon kemény azoknak, akik nem ismerik
                    • az oroszországi úthálózat nem volt olyan fejlett, ami Napóleon hadseregének az előrehaladását is nehezítette
                    • minél mélyebben hatoltak be a franciák az orosz területre, annál hosszabbakká nőttek az ellátási útvonalak
                      • az élelmiszerellátás nehézségei szintén nehéz helyzetbe hozták a franciákat
                    • a borogyinói csata
                      • Moszkva előtt Kutuzov csatát vállalt Napóleonnal
                      • a csatát a történészek döntetlenként szokták értékelni: inkább Napóleon nyert, de Kutuzov vigyázott rá, hogy hadserege megmaradjon, így döntő győzelmet Napóleon sem ért el
                      • Borogyinónál mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenvedett
                    • bevonulás Moszkvába
                      • szeptemberre érte el Moszkvát
                      • az oroszok feladják Moszkvát
                      • a kiürített Moszkvába már csak 100 000 fős seregével tud bevonulni
                      • Napóleon legnagyobb meglepetésére a cár is elmenekült, s nem kötött békét Napóleonnal
                      • Napóleon ott ült Oroszország központjában, és nem tudott mit csinálni, a tél miatt csak fogyott a hadserege
                      • októberre két választása maradt Napóleonnak: a visszavonulás vagy az orosz tél
                    • a visszavonulás
                      • a visszavonulás közben az oroszok folyamatosan támadták a franciákat
                      • októberben 25 000 francia katona lép ki Oroszországból
                    • a kudarc megindítja Napóleon bukását

• a bukás
  • az oroszországi hadjárat után odalett Napóleon verhetetlenségének mítosza
  • a cár lényegében üldözni kezdte Napóleont és Európa népei egyesével álltak át az oldalára, a poroszok, a Habsburg Birodalom, a német államok
  • 1813: lipcsei csatában (a „népek csatája”) legyőzik Napóleont
  • a koalíció csapatai bevonulnak Párizsba
    • Napóleont Elba szigetére száműzik

• Napóleon visszatérése – 1815
  • Elba szigetét elhagyva partra szállt Dél-Franciaországban és március 20-án nagy támogatással bevonult Párizsba
  • az ellene kiküldött francia haderő átállt hozzá
  • Párizsba vonulása alatt egyre nagyobb hadsereget gyűjtött, hatalmas lelkesedéssel fogadták
  • ez volt a dicsőséges 100 napja
  • a nagyhatalmak Napóleont „a világbéke feldúlójának” nevezik és létrejön ellene egy újabb koalíció
  • Napóleont sokan támogatták, de a francia polgárság, mely békére vágyott már nem áll ki mellette szélesen
  • június 18-án Waterloo mellett Wellington angol hadvezér legyőzte
    • Waterloonál egy angol-porosz haderő győzte le
  • Napóleont Szent Ilona-szigetére száműzték, ahol 1821-ben halt meg

A bécsi kongresszus

• a napóleoni háborúk után rendezni kellett Európa helyzetét
• Bécsben nyitnak meg egy nagy kongresszust, amin Európa uralkodói ünnepelnek
  • hatalmas táncmulatságok, bálok, Európa krémje jelen van
• a résztvevők
  • a legerősebb uralkodóvá a korban a Napóleont Franciaországig üldöző I. Sándort cár vált
  • az angolok, akiket nem a király, hanem a miniszterelnök (Castlereagh) képviselt a kontinentális egyensúly helyreállítása érdekelte
    • valamilyen nemzetközi egyezményt akartak, ami biztosítja azt, hogy nem fordul elő újra az, amit Napóleon tett
  • a porosz uralkodó
    • azt akarta elérni, hogy Franciaország ellensúlyozására jöjjön létre egy nagy német állam Poroszország vezetésével
  • Franciaországot Talleyrand külügyminiszter képviselte
    • ő a világtörténelem leghíresebb diplomatája: karrierjét XVI. Lajos alatt kezdte, szolgált a forradalom több időszakában, majd Napóleon alatt is, s XVIII. Lajos is igényt tartott tudására és tapasztalatára
    • sikerült úgy alakítania a kongresszust, hogy Franciaországot ne egy legyőzött hatalomként tekintsék, hanem a helyreállított Bourbon királyságként
  • a Habsburg Birodalmat Klemens Metternich külügyminiszter képviselte, a 19. század első felének leghatásosabb politikusa
    • ő a régi rend helyreállításának határozott elképzelésével nyitotta meg a konferenciát
      • az isteni eredetű uralkodókép visszaállítása
      • ez a nemesség és az egyház régi hatalmának visszaállítását is jelentette
    • nagyon fontos elképzelése volt, hogy kell egy eszköz is, ahhoz, hogy ne fordulhasson elő az, ami Franciaországban előfordult
      • valamilyen szövetséget kell létrehozni a régi rend európai híveinek
      • Sándor cár és az angolok is lelkesen fogadták elképzelését

Munkafüzet 53.o.

Tisztelt hetedikes diákok!

A szódolgozatok jegyeinek átlaga témazáró jegyként kerül be a naplóba. Az átlagot úgy lehet még javítani, ha a második féléves témánkhoz kapcsolódó, angol nyelvű (!) posztert készít valaki. Egy - formailag és tartalmilag is megfelelő - poszter három szódolgozat 5-öst ér. A határidő május 29-e, péntek.

Jó munkát!

Tisztelt hatodikos diákok!

A szódolgozatok jegyeinek átlaga témazáró jegyként kerül be a naplóba. Az átlagot úgy lehet még javítani, ha a második féléves témánkhoz kapcsolódó, angol nyelvű (!) posztert készít valaki. Egy - formailag és tartalmilag is megfelelő - poszter három szódolgozat 5-öst ér. A határidő május 29-e, péntek.

Jó munkát!

Tisztelt ötödikes diákok!

A szódolgozatok jegyeinek átlaga témazáró jegyként kerül be a naplóba. Az átlagot úgy lehet még javítani, ha a második féléves témánkhoz kapcsolódó, angol nyelvű (!) posztert készít valaki. Egy - formailag és tartalmilag is megfelelő - poszter három szódolgozat 5-öst ér. A határidő május 29-e, péntek.

Jó munkát!

Az imperializmus rendszere

• az imperium latin szó, terjeszkedő nagybirodalmat jelent
• a 19. század végének, 20. század elejének időszakát azért nevezték imperializmus korának, mert több nagy, terjeszkedő nagybirodalom alakult ki
  • Anglia, USA, Franciaország, Németország, Japán, Oroszország
  • új területeket szereznek meg
  • nem Európában, hiszen Európa „tele van”, hanem más földrészeken: Afrikában, Ázsiában, Óceániában
  • az imperializmus korát gyarmatosítás korának, vagy a világ felosztásának is nevezzük
• Miért gyarmatosítottak ezek az országok?
  • egyrészt dicsőség az országnak
    • a gyarmati terjeszkedés gyakran egy hatalmi versenyhez tartozott
    • még a gazdaságilag teljesen használhatatlan sivatagi területek, ahol egy-két beduin élt is nagy dicsőséget jelentettek az adott országnak, melynek sajtója nagy győzelemként számolt be a területek megszerzéséről
  • civilizációs küldetés
    • a fehér fajt felsőbbrendűnek vélő nyugati kultúra a civilizáció áldásait is elvitte a harmadik világ népeinek
    • ez jelentette egyrészt a kereszténységet
    • másrészt gyógyszereket, gépeket
  • gazdasági okok
    • a nagyhatalmak új nyersanyagforrásokat és piacokat kerestek

Feszültségek a századfordulón

Küzdelem a gyarmatok újrafelosztásáért

• a gyarmati versengés hatására a századfordulóra elfogytak az ismeretlen területek, a világ felosztása a nagyhatalmak között befejeződött
• Mi okozhatott feszültséget?
  • egyes államok többet szerettek volna
  • Németország
    • Németország új állam, csak 1871-ben alakult meg, így csak a gyarmati versengés végébe kapcsolódhatott be
    • pár kevésbé jelentős afrikai gyarmatot tudott csak megszerezni
    • európai helyzete sem segítette a gyarmatosítást: míg Oroszország vagy az USA szárazföldön is tudott terjeszkedni, a spanyolok és az angolok tengeri nagyhatalomként egyből a gyarmatokra hajózhattak, Németország Európa közepén, kezdetben kis flottával nem indult jó esélyekkel
  • Miért akarhatott Németország többet, mint amit kapott?
    • mert közben Németország óriási gazdasági fejlődésen ment keresztül és a világ egyik legfejlettebb állama lett
    • vas- és széntermelésben Európa élére került
    • az ipari termelésben utolérte az USA után második Angliát
    • Oroszország mögött 60 milliós népességével a második legnépesebb állam Európában
  • Vilmos német császár kiadta a jelszót: „Feladatunk a világpolitika, célunk a világhatalom, eszközünk a flotta.”
    • a világ második legerősebb hajóhadát hozta létre pár évtized alatt
  • ezt követően a németek igyekeztek gyarmati háborúkat, konfliktusokat provokálni és a hagyományos francia-angol, vagy az újonnan létrejött japán-orosz szembenállás is folyamatos harcokat eredményezett a gyarmatokon

A francia-német ellentét

• 1871-ben volt egy francia-német háború, amit a németek nyernek
• Mit kapnak ekkor a németek?
  • Elzász és Lotaringia területét
    • nagy szén és vasérc lelőhelyek, amik a nehézipari termelés legfontosabb alapanyagai, így a korszakban rendkívül fontos, hogy ki birtokolja ezeket a területeket
    • a német ipar egyik központjává válnak
  • a franciák kijelentik, hogy Elzász és Lotaringia megszerzése alapvető céljuk
  • így a német-francia ellentét komoly feszültséget jelentett Európa közepén

A Balkán, a „puskaporos hordó”

• a Balkán mindig is fontos terület volt a nagyhatalmak számára
  • a Boszporusz és Dardanellák tengerszorosa, aki azt birtokolja, az ellenőrzi a Fekete-tengeri kereskedelmet
• Melyik nagyhatalmak pályázhatnak erre?
  • az Oszmán-Török Birodalomé a szoros ekkor
  • az oroszok mindenféleképpen akarnak egy déli tengeri kijáratot
  • Anglia, mint a világ tengereinek ura mindent szeret ellenőrizni
  • a Monarchia a Balkán felé tud terjeszkedni, így ők is érdekeltek minden történésben
• Melyik hatalom uralja ekkor a Balkánt?
  • a törökök
    • „Európa beteg emberének” nevezték ekkor
    • az Oszmán Birodalom már túl volt fénykorán, komoly belső gazdasági és társadalmi problémái voltak
  • mindenki a koncra vár, hogy területeket szerezhessen itt
    • Oroszország
    • a Monarchia
    • és a kis balkáni népek, melyeket szintén elért a nacionalizmus: szerben, bosnyákok, albánok, bolgárok
  • a sok konfliktusforrás miatt nevezzük a korszakban és sajnos azóta is a Balkánt „puskaporos hordónak”
• az események
  • a Monarchia megszállta Bosznia-Hercegovinát
  • az első Balkán-háború, 1912-13
    • Szerbia, Bulgária és Görögország az 1910-es évek elején úgy érezték, hogy eljött az idő nemzeti területeik kikerekítésére
    • a törökök eléggé gyengék voltak, a Monarchia és Oroszország egymással volt elfoglalva
    • a kis népek szövetsége gyors győzelmet aratott Törökország felett
    • a törökök szinte teljesen kiszorultak a félszigetről
  • második balkán háború, 1913
    • Bulgária nem elégedett meg az első balkán-háborúban szerzett területével és korábbi szövetségesei, a szerbek ellen fordult
    • Bulgária katasztrofális vereséget szenved, így a határokat újra átírják
  • a Balkánon tehát sok nagyhatalom volt jelen és folyamatos háborús konfliktusok voltak a félszigeten a 20. század első felében
    • egy ilyen balkáni konfliktusból robbant ki az első világháború is

Szövetségi rendszerek kialakulása

• hatalmas fegyverkezési verseny kezdődött
  • ennek része volt a szövetségekbe tömörülés, hiszen így még erősebbnek érezhette magát egy ország
  • ekkor már nem államok, hanem szövetségek közti konfliktusokról beszélhetünk
• két szövetségi rendszer alakult ki
  • az antant
    • a három nagyhatalom (Anglia, Franciaország, Oroszország) rájött, hogy Németországgal szemben egymásra vannak utalva
  • a központi hatalmak
    • Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország

Kérdések „Az újkori olimpiák” című olvasmányhoz

(Tankönyv 136-137.o.)

1. Mi volt az oka annak, hogy Coubertin báró elindította az újkori olimpiai játékokat?

2. Mit gondol, miért Arthénban tartották az első újkori olimpiát?

3. Ki volt az első olimpiai bajnokunk és milyen versenyszámban szerezte aranyérmét?

4. Miben volt más az első olimpián az úszóverseny, mint manapság?

5. Ki adta át az érmeket az első olimpián?

6. Mikor volt legközelebb Magyarország ahhoz, hogy olimpiát rendezzen?

7. Miért csak ezüstérmet kapott első olimpiai bajnokunk?

• a rendbe belépő szerzeteseknek három fő fogadalmat kellett tenniük
  • engedelmességi fogadalom
    • a közösség vezetője az apát, ez a neki való teljes engedelmességet jelentette
  • szegénységi fogadalom
    • semmilyen tulajdonuk nem lehetett, sem ruha, sem egy toll vagy egy írólap
  • szüzességi fogadalom
  • a három fő feladatuk van a szerzeteseknek
  • • Benedek jelmondata: „Ora et lanora” – „Imádkozzál és dolgozzál”
    • fizikai munka
      • az önellátás miatt főleg földművelés
      • kódexmásolás
    • tanulás (olvasás, írás)
    • liturgiai feladatok
  • a szerzetesi élet
    • a szabályzat szerint a szerzetesek szőrmecsuhát viseltek, mezítláb vagy saruban jártak
    • 3 óránként közös imán vettek részt, hajnalban is
    • alázatosnak is kellett lenni
      • a fejet lehajtva kellett mindig járniuk
    • Kik és miért lettek tagjai a szerzetesrendeknek?
      • voltak, akik vallási okokból
      • voltak, akik gazdasági okokból
        • gyakori, hogy idős nemesek, mintegy öregek otthonaként vonultak be
        • nagyon sok gyereket adtak be szülők, akik nem akarták vállalni a felnevelésük költségeit
      • voltak, akik nem önszántukból kerültek be
        • egyes uralkodók politikai ellenfeleiket záratták be

Az eretnekek

• valamilyen eltérés a Katolikus Egyház által elfogadott hitelvektől vagy vallásgyakorlástól
• példák arra, mit tekint az egyház eretnekségnek
  • a kereszt szimbólum elutasítása
  • a világot nem isten, hanem a Sátán teremtette és ezért az gonosz és erkölcstelen, csak a mennyországot teremtette Isten
  • a szentek ereklyéinek nincsenek hatásai
  • általában az evangéliumi szegénységet hirdették, és azt hogy az anyagi világ a Sátán birodalma
• kialakulásuk okai
  • a kora középkor végén az egyházban erkölcsi válság alakult ki, ezek a katolikus egyház „sötét évszázadai”
  • sokan változtatni szerettek volna, így egyre több olyan közösség alakult ki, amely szembehelyezkedett az egyházzal
  • az eretnekmozgalmak elsősorban városokhoz kötődnek
  • • a városi szegények körében különösen táptalajra talált az egyház szegénységét hirdető elv
  • Hogyan harcolt az eretnekek ellen a pápa?
    • kiközösítés
    • keresztes hadjáratok
    • inkvizíció: olyan egyházi bíróság, melynek feladatai az eretnekek felkutatása és elítélése