• a kérdés: Hogyan folytatódhat Franciaország története a jakobinus diktatúra után?
  • a társadalom nagy része békére, nyugalomra és kiszámíthatóságra vágyott
  • az államformán nem változtatnak: továbbra is köztársaság működik
    • ez a jakobinus diktatúra után mérsékeltebb köztársaság lett
    • vezető ereje a nagypolgárság volt, akik a kisemberek támogatta jakobinusok után tértek vissza a vezető pozíciókba
    • 1794-től 1799-ig 5 éven keresztül állt fenn
    • a felvilágosodás vívmányai megmaradnak, nem állítják vissza a régi rendet
      • hiszen a forradalmat elindító polgárság vezeti az országot
    • ez a mérsékelt köztársaság azonban nem tudott sikeres lenni
      • a gazdasági problémákra továbbra sem sikerült megnyugtató választ adni
      • nagyon sok felkelés, lázadás nehezítette a működését
        • a paraszti elégedetlenség
        • a régi király híveinek szervezkedése
        • a párizsi nép
      • a rendszer ezt csak katonai erő bevetésével tudja megakadályozni
    • a jakobinus diktatúra után azonban nem akartak megint kemény eszközökhöz nyúlni
      • így viszont a nép nem érezte biztonságban és nyugalomban magát
    • a megoldás
      • ebben a rendszerben megnőtt a katonaság és a tábornokok befolyása, hiszen a rendet ők tudták fenntartani
      • egy tehetséges katona, Bonaparte Napóleon 1799-ben államcsínyt hajtott végre
        • az államcsíny erőszakos hatalomátvételt jelent
          • Napóleont, miután elterjed, hogy jakobinus hatalomátvétel készülődik, kinevezték Párizs parancsnokának
          • Napóleon csapataival bevonult Párizsba, s a kormány támogatása helyett puccsot hajtott végre
        • Napóleon diktatúrát alakított ki, de ezt nem olyan véresen teszi, mint a jakobinusok
      • Miért fogadja el a nép az ő hatalomra kerülését?
        • a királypárti felkelések leverése miatt már korábban is népszerű volt
        • a nép békére, nyugalomra vágyott, ami egy egyszemélyi határozott vezető irányításával megvalósulhat
        • Napóleon elfogadta a forradalom által kiharcolt felvilágosult alapelvek jelentős részét, nem akarta megváltoztatni azokat

Kérdések „A dühöngő ifjúság” című olvasmányhoz (Tk: 132.o.)

1. Hogyan viszonyul a beatnemzedék az elsőző generációkhoz?

2. Milyen konkrét politikai kérdésekben nyilvánítottak vélemyényt a beatnemzedék tagjai?

3. Hányan voltak a Beatles tagjai?

4. Honnan lehetett felismerni a hippimozgalom tagjait?

5. Mi volt a hippimozgalom jelszava?

6. Melyik európai nagyvárosban voltak komoly összetűzések a lázadó fiatalok és a rendőrök között?

7. Miről híres Woodstock?

Kedves Osztály!

A következő hetekben sok óránk elmarad (erdei iskola, osztálykirándulás), így a következő hetekben (a jövő héttől) a hétfői és keddi órán is magyar nyelvű órát tartunk, majd megbeszéljük, hogy mikor lesz a következő angol óra. Szódolgozatra addig nem kell készülni.

Kedves Osztály!

A következő hetekben sok óránk elmarad (erdei iskola, kompetencia mérés, angol mérés, pünkösd), így a következő hetekben a hétfői órán is magyar nyelvű órát tartunk, majd megbeszéljük, hogy mikor lesz a következő angol óra. Szódolgozatra addig nem kell készülni.

bread                                       kenyér                                     

constitutional monarchy            alkotmányos királyság

Estates General                       a francia rendi gyűlés neve

Great Fear                               “nagy félelem”

National Assembly                  Nemzetgyűlés

nobility                                    nemesség

peasantry                                parasztság

representative                         képviselő

to demand                                követel

to include                                 tartalmaz                 

to march                                  menetel

to spread                                 terjed

crop                            termény

disgrace                       szégyen

down with the king         le a királlyal!

Estates General           francia rendi gyűlés

speech                         beszéd

Tennis Court Oath       labdaházi eskü

Third Estate                 a Harmadik Rend

to collect taxes           adókat begyűjteni

to demand                   követelni

treatment                     bánásmód

urban worker              városi munkás

peasant                        paraszt

record                         feljegyzés

revolt                           lázadás

to demand                   követel

to abolish                     eltöröl

taxation                        adóztatás

archbishop                   érsek

lunatic                          bolond

lord                             földesúr

to plough                     felszánt

straw                           szalma

flea                              bolha

pottage                        levesfajta

to found                       alapít

• a kémia tudományának fejlődése, vegyipar
  • megindult a műanyaggyártás és feldolgozás
  • az ammóniagyártás lehetővé tette a műtrágyák gyártását
  • petrolkémia megszületése: a kőolajvegyészet tette lehetővé a közlekedés második nagy forradalmát az autózást
• a hétköznapokat is érinti: porszívó, aszpirin, bicikli

• a második ipari forradalom győztesei
  • a „második ipari forradalom” a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt
  • az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország ésd az USA
    • a vegyipar és a gépgyártás itt fejlődött a leggyorsabb ütemben

• megváltoztak a vállalkozások is
  • az új befektetésekhez sokkal nagyobb tőkemennyiségre volt szükség, mint azelőtt
  • megszaporodtak a részvénytársaságok, amelyek több különböző helyről szerezték tőkéjüket, akár több országból, így multinacionális vállalatok jöttek létre
  • a szabad piaci keretek között csak a tőkék összeolvadásával kialakult nagyvállalatok, a monopóliumok maradtak talpon
  • a tőke összevonása során a vállalatok és vállalkozások száma is csökkent, a kisebbek megszűntek vagy beolvadtak a nagyobbakba
• a nagy monopóliumok jellemzői
  • a mamutvállalatoknál a hagyományos családi vezetés helyébe a menedzser irányítás lépett
    • a tulajdonos eltűnt, személytelenné vált, a vállalat élére hivatásos szervezők, műszaki és közgazdasági szakemberek léptek
  • a részt vevő vállalatok megegyeznek a piac felosztásában, az árakban-bérekben, a verseny korlátozásában
  • egy-egy iparág vezető vállalatai gyakran összeolvadtak és a  résztvevők részvényes formában részesedtek a haszonból, ezt trösztnek hívjuk
  • a monopóliumok gyakran fejletlenebb országokban fektették be pénzüket
    • itt jóval kevesebb munkabért kellett fizetni
    • a nyersanyag helyben volt, nem kellett szállítani, ugyanott el lehetett adni a terméket
  • a legnagyobb vállalatok
    • General Electric
    • Royal Dutch Shell
    • Siemens
    • Standard Oil
      • az USA olajfinomító iparának 90-95%-át tartotta a kezében
    • a Rajna-Vesztfáliai Szénszindikátus a régió széntermelésének 90%-át ellenőrizte

Az „emberiség” megváltozása: új társadalom, új eszmék, új életmód

Ismétlés – Az ipari forradalom hatásai

• nagy népességnövekedés
  • a városi népesség különösen nagy mértékben nő
• a munkakörülmények
  • forrás és képek a gyerekmunkáról
• a munkások helyzete
  • hosszú munkaidő
    • akár 16-18 óra egy nap
  • kevés fizetés
  • veszélyes munkakörülmények
    • zárt, rossz levegőjű helyiségek, monoton munka
  • nincs biztosítás
    • a 20. századig nincs nyugdíj
  • rossz lakhatási körülmények
    • a város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan
  • gyerekmunka
    • a gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban megérte őket alkalmazni

A munkásmozgalom

• a 19. század második felében a munkások kezdik megszervezni magukat, hogy céljaikért közösen lépjenek fel
• géprombolások
  • az első, spontán reakciói a munkásoknak a gépromboló mozgalmakban jelentek meg
    • ez azt jelenti, amire gondolhatunk: a gyárakban erőszakosan a gépeket verik szét
    • úgy gondolták, hogy a gépek elveszik előlük a munkát
    • hiszen egy-egy gép sok ember munkáját el tudja végezni, akiket így el lehet bocsátani
  • ezt követően megjelenik a munkások átgondoltabb szerveződése
    • a gyárakban szakszervezetek alakultak, akiknek a munkások érdekeinek képviselete volt a feladatuk
    • az egyes országokban a szakszervezetek összefogtak, hogy ilyen szinten is harcoljanak a munkások érdekeiért
      • óriási taglétszámmal rendelkeztek
    • munkáspártok alakultak
    • összefoglalóan a munkások politikai fellépését, szerveződését munkásmozgalomnak hívjuk
  • Milyen követeléseket fogalmazhattak meg a szakszervezetek és a munkáspártok?
    • magasabb fizetés
    • jobb munkakörülmények
    • kevesebb munkaidő
    • a gyerekmunka eltörlése
    • a biztosítás bevezetése
    • az általános választójog bevezetése
      • ekkor a legtöbb európai államban a nők mellett a szegényebb rétegek is ki voltak zárva a választójogból
      • ha mindenki választójogot kap,. akkor a munkáspártok jó eséllyel indulnak a választásokon, képviselve a munkástömegeket
    • a munkásmozgalom egyik fő jellemzője a munkások érdekének érvényesítése mellett az internacionalizmus
      • nemzetek felettiséget jelent
      • a munkások a különböző országokban hasonló helyzetben voltak, egy angol munkás sokkal inkább tartozott egy közösségbe egy német vagy spanyol munkással, mint egy angol lorddal vagy polgárral
      • ezért a munkásmozgalom azt mondta, hogy nem nemzetben kell gondolkozni, hanem társadalmi osztályokban: a világtörténelem a különböző osztályok (polgárság, munkásság, parasztság) küzdelméből áll, nem pedig a nemzetek küzdelméből
    • a munkásság harcai
      • a szakszervezetek és a munkáspártok igyekeztek kihasználni a munkásság nagy létszámát a gyakorlatban, ha a választásoknál nem is lehetett
        • nagy tömegrendezvényeket szerveztek
        • sztrájkokat szerveztek
          • ez munkabeszüntetést jelent
          • az általános sztrájk, amikor nem csak egy üzem, nem csak egy szakma, hanem az összes munkás sztrájkol egy államban
          • ezt csak a szakszervezetek tudták megszervezni
        • a barikádok
          • olykor fegyveres összecsapásra is sor került a tüntetők és a rendőrség vagy katonaság között
          • a tüntetők ilyenkor barikádokat emeltek az utcákon és ezek fedezékében védték magukat
          • ez máig jelen van: pár hete a kijevi tüntetők is barikádokat emeltek

A hűbériség kialakulása

• vannak nagy birtokkal rendelkező, befolyásos nemesek és szegényebbek is
• a köztük létrejövő kapcsolat lényege: a nagy földdel rendelkező, befolyásos nemes és egy szegényebb nemes között szerződéses kapcsolat jön létre
  • a szegényebb nemes hűséget fogad a gazdagabbnak, aki ezért földterületet ad át a földjéből használatra
  • a szegényebb nemest hűbéresnek hívjuk, mert hűségéért bért kap, míg az adományozót hűbérúrnak, az egész jelenséget pedig hűbériségnek
• hűbérúr és hűbéres
  • a hűbérúr kötelességei
    • eltartása, gondoskodás a vazallusról: ez a földterület átadását jelentette
      • továbbra is a hűbérúr a tulajdonosa a földnek, de a hűbéres használja, övé lesz a rajta megtermett termény
      • ez nem érinti az ott dolgozó jobbágyokat, csak az uruk változik, ők maradnak a jobbágytelken
    • védelem
  • a hűbéres kötelessége
    • katonai segítség: a kapott földből szerelték fel magukat
    • tanács adása
  • ez a viszony szerződéses, egy ünnepség keretében hűségesküt kell tenni
  • a hűbéri lánc
    • kialakult, hogy egy nemes több hűbérúr hűbérese is lehetett: így az egész nemességet behálózó, egyre nehezebben átlátható láncolat jött létre

A lovagok

• a lovagok a nemesi társadalom alsó rétegét jelentették
• Milyennek kellett lennie egy lovagnak?
  • bátornak, becsületesnek, hűnek, nagylelkűnek, udvariasnak, szépen beszélni, jó magatartásúnak lenni
• Hogyan kellett viselkednie egy lovagnak?
  • azokat kellett megvédenie, akik nem tudják magukat
• lovagi szerelem: az elérhetetlen nő iránt epekedik a lovag
  • lovagi költészet
• lovagi tornák
  • itt tudták bizonyítani, hogy lovagi erényekkel rendelkeznek
  • nehézfegyverzetű lovasok karddal és lándzsával
    • kengyel: egyensúlyt ad a lovasnak, biztosabban tud ülni és felszabadulnak a kezei, amiket használni tud
    • a magasított hátú nyereg: segít a nyeregben maradni egy ütést követően is

A keresztes hadjáratok

• a 11. századtól Nyugat-Európából elinduló hadjáratokat, melyek fő célja a Szentföld megszerzése volt a muszklim araboktól és törököktől
  • egyrészt vallási szempontból fontos: Jézus életének helyszínei zarándokutak voltak és ma is azok
  • másrészt fontos kereskedelmi utak is a törökök kezébe kerültek
• elfoglalták Kis-Ázsiát és Palesztina korábban muszlim ellenőrzés alatt álló vidékeinek egy részét, s ott több-kevesebb sikerrel két évszázadra megvetették a lábukat
• összesen a 15. századig 7 keresztes hadjáratot vezettek a keresztények
  • a legjelentősebb európai uralkodók vezették a hadjáratokat: II. András magyar király is
• a törökök végül visszafoglalták ezeket a területeket

Kérdések az „Aranyláz Amerikában” című olvasmányhoz

(Tankönyv 116-117.o.)

1. Milyen szerepe volt a sajtónak az aranyláz kialakulásában?

2. Az olvasmányban olvashatta, hogy az „ausztráliai fegyencek” is mentek Amerikába szerencsét próbálni. Kik azok a „fegyencek”?

3. Miért a bűnözők és a forradalmárok nyerték a kaliforniai utazásokat Franciaországban?

4. Milyen eszközöket alkalmaztak az aranyásók?

5. Melyik államban található San Francisco?

6. Hányszorosára nőtt San Francisco lakossága egy év alatt az aranyláz kitörésekor?

7. Mi vetett véget az aranyláznak?

8. Megérte-e az emberek többségének kimenni Kaliforniába?

9. Mi volt a „Bányászok tízparancsolata”