A 18. század általános jellemzői, nemzetközi politikája

A „hosszú 19. század”

-          a 19. század matematikailag 1801-től 1900-ig tart

• a „hosszú 19. század” egy olyan időszak, ami 1789-től 1918-ig tart, mert ez a két nagyon fontos évszám két új korszak és világ megjelenését eredményezte az európai történelemben
• 1789
  • ez a francia forradalom kitörésének éve
  • a mi világunk alapjai ekkor alakultak ki
  • a forradalom Franciaországban tört ki, de annak gondolatvilága és eredményei az ezt követő évtizedekben egész Európába eljutottak, és szinte mindenhol hasonló változások történtek egy idő után
• 1918
  • ez az 1914-1918-ig tartó első világháború végpontja
  • ez egyben egy komoly korszakhatár is: a világháború után sok minden alapjában megváltozott
  • eddig szoktuk számítani az ún., újkort” és innentől számítjuk az ún. „legújabb kort”, amiben mi is élünk
    • két példa, mind a kettő 1917-ben történt, tehát a világháború alatt történő eseményhez kötődik
      • egyrészt ekkor szállt be a világháborúba az USA és döntötte el azt: eddig, 1917-ig azt érezhette mindenki, hogy a világtörténelem kezdeteitől, az ókori görög világtól és Rómától kezdve Európa a világ gazdasági, politikai életének központja, ekkor azonban mindenki számára tudatosult, hogy Európa elveszítette a vezető szerepét, az USA gazdaságilag és katonailag is erősebb
      • a másik esemény 1917-ben a bolsevik forradalom Oroszországban, amivel a kommunisták jutottak hatalomra és kialakították a később Sztálin által tökélyre fejlesztett kommunista diktatúrát

A 18. század Európája

-          először röviden tekintsük át, hogy miről is lesz szó a következő pár órán

• a 18. században látszólag nem történtek nagy változások
  • ugyanolyan jelleggel működtek az államok, ugyanolyan gazdasági rendszer működött, ugyanazok az államok számítottak nagyhatalomnak
  • ez azonban csak a felszín volt – a felszín alatt, kevésbé láthatóan nagy változások történtek
    • a gazdaságban nagyon sok probléma alakult ki
    • a társadalomban jelentősen megerősödött a polgárság
    • a gondolkodásmód is jelentősen átalakult a felvilágosodás eszmerendszerével
• ezek a nagy változások a század végén hoztak jelentős, hirtelen, forradalmi változásokat
  • az egyik fontos esemény, amiről beszélni fogunk az észak-amerikai függetlenségi háború
    • az addig Angliához tartozó Észak-Amerika függetlenné vált, elszakadt Angliától és ekkor alakult az USA
  • a másik, még fontosabb eseményünk a francia forradalom

A változatlan felszín

-          ez elsősorban az államok és a gazdaság irányítását, a nagyhatalmak kilétét jelenti

-          a legtöbb nagy államban abszolutizmus, vagyis korlátlan királyi hatalom működött

• • amikor az uralkodónak már elég bevétele lett ahhoz, hogy egyedül kormányozza az országát kialakult a korlátlan királyi hatalom, más néven az abszolutizmus
  • az abszolutizmus időszakában a rendi gyűléseket az uralkodók nem hívták össze, a rendek megkérdezése nélkül egyedül kormányoztak
•   az európai államok élén nagy uralkodódinasztiák álltak

•   ezek a dinasztiák egymás közt házasodtak, háborúztak, kötötték a békéket és a szerződéseket; népeik, de még nemességük sem nagyon szólhatott ebbe bele és nem is láthattak bele a fényűző kastélyok életébe

-         a korszak nagyhatalmai (fővárossal, uralkodó dinasztiával és a legjelentősebb uralkodóval)

Franciaiország (Párizs, Bourbon-dinasztia, XIV. Lajos)

Anglia (London, Hannoveri ház, III. György)

Ausztria (Bécs, Habsburg család, Mária Terézia)

Poroszország (Berlin, Hohenzollernek, Frigyes Vilmos)

Oroszország (Szentpétervár, Romanov dinasztia, Nagy Péter)