A hátország az a terület, amely a hadműveletekben nem vesz részt viszont a harcoló alakulatokat támogatja. Azaz egy hadban álló ország területe, amelyen termeli a hadi anyagot és katonákat állít ki a frontra. Tulajdonképpen minden háború és front legfontosabb eleme. A hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától függ egy háború kimenetele hosszú távon.

• hadigazdálkodás bevezetése
• háború esetén teljesen megváltozik egy ország gazdaságának célja, a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelik alá, miközben munkaerejének jelentős része harcol és nem otthon dolgozik
• ilyenkor az országok ún. hadigazdálkodást vezetnek be
• fejlesztik a háborús célokra szükséges termékek előállítását
• az árakat maximalizálták
• vagyis a boltos nem adhatta drágábban a portékáját, mint ahogy azt meghatározták
• a lakosság ellátásában jelentkező hiány miatt jegyrendszert vezettek be
• bizonyos közszükségleti cikkeket csak hatósági jegyre szolgáltatnak ki
• lisztet, sót, cukrot, petróleumot (ezzel világítottak esténként), szappant
• vagyis nem lehet lemenni a boltba és kenyeret venni, csak annyit, amennyi kenyérjegyet kapott az ember
• oka: az áruhiány, a termelés nem tudja ellátni a front és a hátország kiszolgálását is
• példa Magyarországról
• a kenyérjegyek 1916. január 10-én léptek életbe
• a heti szelvények huszonnyolc kisebbre voltak bontva, amelyek darabjáért 6 deka fehérlisztet vagy 8 dekagramm kenyeret lehetett kapni
• új adókkal, hadikölcsönök jegyeztetésével próbálnak pénzt szerezni
• hadikölcsön: a lakosság jegyezhet kötvényeket, amiket ha minden jól megy, a háború után válthat pénzre
• a templomok harangjaiból ágyúkat öntöttek

• tömeges női munka
• a férfiak nagy része a frontokon harcolt, így a hátországban munkaerőhiány alakult ki
• a hátországnak különben is több terméket kellett előállítania, hiszen a frontokra szállítottak sok mindent
• a fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak családfenntartókká

• a hangulatváltozás
• kezdetben nagy lelkesedés jellemezte az országok lakosságát
• a hangulat a háború elhúzódása miatt megváltozik
• sokan elszegényednek, elvesztik hozzátartozójukat, az élet sokkal nehezebb és kilátástalanabb lett
• oka:
• a háború soha nem látott pusztítással jár
• a háború elhúzódik
• háborúellenes hangulat alakult ki, békevágy
• egyre több tüntetést tartanak a háború befejezéséért

• a forradalmi eszmék terjedése
• az elégedetlenség, nélkülözés és a békevágy az egyes államokban a forradalom, a háborút folytatni akaró kormány vagy uralkodó elleni lázadás esélyét is jelentette
• főleg 1917-re ért el a békevágy és az általános elégedetlenség arra a szintre, hogy a forradalmak lehetősége mérlegelendő volt
• gyakran voltak nagy általános sztrájkok, tüntetések a háború ellen
• a lövészárkok forradalma
• dezertálások
• gyakorivá váltak a dezertőrök, akik nem voltak hajlandók visszatérni a lövészárkokba
• az olaszok gyorsan megadták magukat a németeknek, akár egész osztagok, direkt hagyva bekeríteni magukat, mert a hadifogság az életük megmentését jelentette

Az oroszországi forradalmak

• a helyzet Oroszországban jutott el a tényleges forradalomhoz

• az oroszországi helyzet
• Hogyan nézett ki Oroszország az első világháború időszakában?
• az ország élén a cár ált, konkrétan ekkor II. Miklós
• a cár diktatórikus módon uralkodott
• az isteni eredetű hatalommal rendelkező cár meg is élte isteni voltát, számtalan olyan szituáció volt, ahol isteni pózban jelent meg, ténylegesen istenként tisztelték
• évente átlagosan 11 embert végeztek
• a munkatáborok
• Szahalin szigetén voltak a legdurvábbak
• le voltak borotválva a férfiak és a nők is, így könnyen megtalálhatták a szökötteket
• sokan változást akarnak
• a munkások, parasztok és értelmiségiek is elégedetlenek voltak az új helyzettel
• a cártól szerették volna kikényszeríteni, hogy alkotmányban vezesse be a Nyugat-Európában már több mint egy évszázada létező polgári szabadságjogokat
• nagyon közel kerültek az összeomláshoz
• sokkal hosszabb frontvonalon érintkezett a hatékonyabb német hadsereggel szemben, mint aminek védelmét biztosíthatta volna
• stratégiailag elszigeteltnek számított, szövetségeseitől nem kaphatott igazán jelentős gazdasági segítséget
• a hadigazdálkodással járó terheket nem bírta a gyenge szállítási rendszer, a hadseregek ellátása akadozott
• az oroszok annyira kifogytak a harci eszközökből, hogy a tartalékosok ezek nélkül mentek a frontra és várniuk kellett míg az első vonalban harcolók elesnek és az ő fegyvereikkel harcolhattak tovább
• bár elfogyhatatlannak tűnt az orosz emberutánpótlás, 1916 végére a veszteséglista 3,6 millió halott, súlyos beteg és sebesült volt, s kb. 2,1 millió katona került az ellenség fogságába
• áremelkedések, az élelmiszerellátás akadozása
• városi lázadások, sztrájkok
• a társadalom belefáradt a háborúba, s minden balszerencséért a cárt okolta