A forradalom első sikerei

-          a kiváltságosok lemondása jogaikról

o   a nemzetgyűlés összeülése után közvetlenül a kiváltságos rétegek egy látványos gesztussal lemondtak előjogaikról

•   a nemesek lemondtak kiváltságaikról és a földesúri kötelező szolgáltatásokat bérleti díjjá alakították át
•         így megszűnt a robot, a földesúr földjén teljesített ingyenmunka is
•   az uradalmi rendszert felszámolták
•   az egyház lemondott a tizedről
•   a gazdag polgárok lemondtak adózási mentességeikről

-         Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

o   1789. augusztus 26-án adta ki a nemzetgyűlés ezt a dokumentumot

o   úgy gondolták, hogy amíg nincs kész Franciaország új alkotmánya, addig is nyilvánosságra hozzák, hogy milyen alapelvek mentén alkotják azt meg

o   az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára született

o   tartalma

•   a felvilágosodás eszméi
•   törvény előtt mindenki egyenlő
•   az alapvető emberi szabadságjogok
•         mindenkinek alapvető joga van a szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz
•         meggyőződés-, vallás-, és sajtószabadság
•   az állammal kapcsolatos alapelvek
•         népfelség elve
•         a hatalmi ágak szétválasztása

-         1791. szeptember – alkotmány

o   ez Franciaország első írott alkotmánya

o   a király is elfogadja – nincs sok lehetősége az ellenállásra

o   alapelvek

•   lehetetlen legyen az abszolutizmus visszaállítása

o   az állam átalakítása

•   alkotmányos monarchia Anglia mintájára
•   a törvényhozó hatalmat a Nemzeti Konvent alkotja
•         ide a francia polgárok választják meg képviselőiket
•         a nők még ekkor nem szavazhattak, a férfiak közül pedig a szegények voltak kizárva egy bizonyos évi jövedelem alatt
•         összesen 4,3 millió fő kapott szavazójogot, ami a korban szélesnek számított

o   a felnőtt férfiak 2/3-a szavazóvá vált

•   végrehajtó hatalom
•         a miniszterek és a király
•         a király csak korlátozott vétójoggal rendelkezett
•   bírói hatalom
•         választott független bíróságokat hoznak létre

o   az egyházzal kapcsolatos törvények

•   az egyházat különválasztották az államtól
•   az egyházi birtokokat kisajátították

o   gazdasági intézkedések

•   eltörölték a céheket
•   megszüntették a belső vámokat
•   az egyházi birtokokat áruba bocsátották

A király helyzete

-         Milyen körülmények között élt a 1789-ig?

o   az abszolutizmus jelképének számító Franciaország királya

o   a Versailles-i palotában hatalmas pompa között élt

o   bármit megtehetett, egyedül kormányozta az államot

-         a változás

o   kiderül, hogy az uralkodónak nincs elég ereje a népével szemben

o   az utca népe kezd el irányítani, akiket addig semmibe sem nézett

-         Hogyan viszonyulhat az angol mintára alkotmányos monarchiát kialakító nemzetgyűlésre és a forradalom mozgatóira?

o   abban reménykedik, hogy a helyzete megváltozik

o   Hogyan lehet erre esélye? Miben, kiben bízhat?

•   a külföldi uralkodókban
•         Miért?
•         Európa uralkodói gyakran álltak harcban XVI. Lajos Franciaországával, mégis valamitől jobban félnek, mint tőle

o   a forradalomtól, amely a felvilágosodás elvei alapján a királyok hatalmát elvenné és a népfelség elvét állítaná a helyébe

o   a Habsburg uralkodó jobban fél attól, hogy birodalmában is forradalom történik, mint XVI. Lajos Franciaországától

•         a külföldi uralkodók tehát Lajos visszatérését és a forradalom felszámolását akarják

o   Mit tesz Lajos?

•   1791-ben – a király inasnak öltözve elszökik Párizsból, de a belga határon felismerik és visszaviszik
•   ezt követően titkos levelezést kezdett folytatni a külföldi uralkodókkal, hogy támadják meg Franciaországot és segítsék vissza a hatalomba
•         II. Lipót Lajos sógora volt, hozzá fordult

-         a külföldi támadás

o   1792-ben az európai államok megtámadták Franciaországot

•   a támadást a Habsburg Birodalom és Poroszország vezette
•   a francia nemesek közül sokan elmenekültek, főleg a Franciaországhoz közeli német területekre
•         ők innen szervezkednek a forradalom ellen és segítik akár a porosz vagy osztrák seregeket
•   a kezdeti sikerek után a forradalmárok megszervezték hadseregüket
•   1792. szeptember 20. – Valmynál a francia csapatok megállítják a porosz csapatokat
•         ez volt a forradalmi Franciaország első nagy katonai sikere

-         Lajos letartóztatása

o   a külföldi támadás idején XVI. Lajos lebukott: kiderült, hogy külföldi uralkodóktól katonai támogatást kért

o   az uralkodó párizsi palotáját megostromolták és börtönbe vetették

o   a hazaárulás vádjában bűnösnek talált királyt 1793-ban lefejezték, amit az európai abszolút módón uralkodó „kollégái” nagy megdöbbenéssel hallottak

-         a köztársaság kikiáltása

o   azzal, hogy a királyt letartóztatták új államforma kialakítása is szükségessé vált

•   nem működhet alkotmányos királyság, úgy hogy a királyt éppen kivégzik

o   az új államforma a Hollandiában és az USA-ban működő köztársaság lett

•   a törvényhozás neve: Nemzeti Konvent
•         a név az amerikai köztársaság törvényhozására, a Kongresszusra utal
•   új kormány alakul: Végrehajtó Tanács

A forradalmi Franciaország nehézségei

-         élelmiszerhiány

o   ez a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is oldotta meg

o   sőt a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt

-         a földkérdés megoldatlansága

o   a parasztok földhöz szerettek volna jutni

o   az egyházi földek áruba bocsátása lassan haladt

o   a parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő legfőbb követeléseiket

o   több megyében paraszti megmozdulások történtek

-         a királypárti szervezkedők mozgalma

o   pár év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királyságra, ahol rend volt és minden kiszámítható volt, nem volt belső háború

o   ők a Bourbon család tagjai közt kerestek volna új uralkodót

-         a Konvent vitái egyre hevesebbek

o   a forradalom hívei egyre megosztottabbak lettek

o   egyre durvább módon zajlottak a belpolitikai viták, gyakran az erőszak eszközétől sem riadtak vissza a forradalmárok

-         a külső fenyegetés

o   Ausztria megszervezte az első koalíciót Franciaország ellen

•   Anglia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Piemont, Nápoly

A forradalmárok belső vitái

-         az egykori 1789-es felkelők 1793-ra két nagy politikai csoportra estek szét

o   máshogy látták Franciaország jövőjét, a külpolitikát, azokat a módszereket, amivel a felvilágosodás eszméit sikeresen ültetik át a gyakorlatba

o   a Nemzeti Konventben egyre hevesebb vitákban küzdöttek egymással

-         a girondisták

o   nevüket Gironde megyéről kapták, ahonnan a legtöbb képviselőjük származott

o   elsősorban a gazdagabb polgárságot képviselték

o   módszereikben tartózkodtak a nagyon szélsőséges, hirtelen változtatásoktól, kiszámíthatóságot ígértek

o   a szabadság mindenhatóságában hittek és mindent elleneztek, ami korlátozza a szabadságot

•   a gazdaságban a szabad versenyt hirdették és úgy gondolták, hogy az állam egyáltalán nem avatkozhat be a gazdasági folyamatokba

-         a jakobinusok

o   egy templomról, a Szent Jakab-templomról kapták a nevüket, ahol üléseiket tartották

o   kispolgárok tartoztak főleg közéjük és szimpatizált velük az utca népe is, mely a forradalmi megmozdulásokat vezette

•   a párizsi szegényebb, egyszerűbb munkásemberek

o   radikális, határozott, hirtelen változtatásokat akartak és hirdettek

•   úgy gondolták, hogy jó ügyük érdekében a terror és a diktatúra eszközeit is bevethetik

o   gazdasági téren a szabadság korlátozását akarták, úgy hogy az állam beleszól a gazdaság működésébe védve a kisembereket

•   akár a gazdagok tulajdonának egy részét is el lehet venni, hogy az éhezőket segítsék

A girondista köztársaság

-         kezdetben a Nemzeti Konventben a girondisták voltak többségben, így az ő politikájuk működött

-         az általunk is felsorolt problémákat azonban nem tudták megoldani

-         egyre nagyobb elégedetlenség alakult ki ellenük

-         végül az utca népe döntött: a kb. 80 000-es felfegyverzett tömeg elkergette a girondista képviselőket és a jakobinusokat juttatta hatalomra