Az államforma kérdése
- a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is
- a többség a királyságot támogatta
o sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres
o Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött
- a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?
o Kik a lehetséges választások?
- IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától
- van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet
- az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választ
o Magyarország történelmében két alkalommal választottak már kormányzót a királyság időszakában
- a 15. században hat évre Hunyadi Jánost
- a 19. században Kossuth Lajost a Habsburg-ház trónfosztása után
o Ki lehetett a kormányzó?
- nem volt kérdés: Horthy
- a „titkosan szavazó” honatyák döntő többsége Horthyt választotta kormányzóvá
- 141 szavazatot kapott, míg az ellenjelölt Apponyinak mindössze 7 jutott
- IV. Károly visszatérési kísérletei
o Károly tervei
- Károly tervei közt kezdetben egy osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként Magyarországot jelölte meg
- álláspontját arra alapozta, hogy az országban az őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű” katona vezeti
o az 1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat
- elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll
- a Horthy családot ebéd közben érte a hír Károly érkezéséről
- a mintegy félórás kínos találkozáson a király a jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció eseten azonnal támadnának
- a társadalom többsége közönyösen szemlélte az általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”
- a csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott
- másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis harc után elfogták
- az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók
- katonáinak fedezete mellett a király vonattal indult Budapestre
- Budaörsön egy „ütközet” is vívtak
- a királyt megtörte a nem várt ellenállás és a legitimista tábor gyengeségének észlelése
- őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították
- ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
- Miért nem lehetett Károly újra Magyarország királya?
- a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant államai ezt szigorúan ellenezték
- Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot
- és bár a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát
- Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték, ahol a következő évben, 1922-ben meghalt
A kormányzó hatásköre
- érdekesebb kérdés, hogy milyen hatáskört alakítottak ki a kormányzónak
o Magyarországon, mint a legtöbb államban az állam élén két fő tisztség is van: a köztársasági elnök és a miniszterelnök, királyság esetén nem köztársasági elnök, hanem király vagy kormányzó áll
- Horthy hatásköre
o kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele
o a „legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is
o jog az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására
o a törvényjavaslatok egyszeri visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki kellett hirdetni
o a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák
o összefoglalva
- Horthy-t kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort
o a ’30-as években kiszélesítették jogkörét
- a törvényeket már kétszer küldhette vissza a parlamentnek, és 6-6 hónapig húzhatta kihirdetésüket
- törvényszegés esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni
- saját magának utódot ajánlhatott
- ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának
- így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy családban öröklődött volna a kormányzói tisztség
- fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata lett
- ez a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett
- Horthy kormányzó a gyakorlatban
o kevésbé folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként gyakorolta a főhatalmat
o az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be
o „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”