Az államforma kérdése

-          a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is

-          a többség a királyságot támogatta

o   sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres

o   Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött

-          a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?

o   Kik a lehetséges választások?

•   IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától
•   van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet

-          az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választ

o   Magyarország történelmében két alkalommal választottak már kormányzót a királyság időszakában

•   a 15. században hat évre Hunyadi Jánost
•   a 19. században Kossuth Lajost a Habsburg-ház trónfosztása után

o   Ki lehetett a kormányzó?

•   nem volt kérdés: Horthy
•   a „titkosan szavazó” honatyák döntő többsége Horthyt választotta kormányzóvá
•   141 szavazatot kapott, míg az ellenjelölt Apponyinak mindössze 7 jutott

-          IV. Károly visszatérési kísérletei

o   Károly tervei

•   Károly tervei közt kezdetben egy osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként Magyarországot jelölte meg
•   álláspontját arra alapozta, hogy az országban az őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű” katona vezeti

o   az 1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat

•   elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll
•          a Horthy családot ebéd közben érte a hír Károly érkezéséről
•          a mintegy félórás kínos találkozáson a király a jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció eseten azonnal támadnának
•          a társadalom többsége közönyösen szemlélte az általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”
•          a csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott
•   másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis harc után elfogták
•          az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók
•          katonáinak fedezete mellett a király vonattal indult Budapestre
•          Budaörsön egy „ütközet” is vívtak
•          a királyt megtörte a nem várt ellenállás és a legitimista tábor gyengeségének észlelése
•          őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították
•          ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
•   Miért nem lehetett Károly újra Magyarország királya?
•          a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant államai ezt szigorúan ellenezték
•          Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot
•          és bár a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát
•          Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték, ahol a következő évben, 1922-ben meghalt

A kormányzó hatásköre

-          érdekesebb kérdés, hogy milyen hatáskört alakítottak ki a kormányzónak

o   Magyarországon, mint a legtöbb államban az állam élén két fő tisztség is van: a köztársasági elnök és a miniszterelnök, királyság esetén nem köztársasági elnök, hanem király vagy kormányzó áll

-          Horthy hatásköre

o   kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele

o   a „legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is

o   jog az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására

o   a törvényjavaslatok egyszeri visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki kellett hirdetni

o   a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák

o   összefoglalva

•   Horthy-t kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort

o   a ’30-as években kiszélesítették jogkörét

•   a törvényeket már kétszer küldhette vissza a parlamentnek, és 6-6 hónapig húzhatta kihirdetésüket
•   törvényszegés esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni
•   saját magának utódot ajánlhatott
•          ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának
•          így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy családban öröklődött volna a kormányzói tisztség
•          fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata lett
•   ez a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett

-          Horthy kormányzó a gyakorlatban

o   kevésbé folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként gyakorolta a főhatalmat

o   az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be

o   „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”