Bethlen István miniszterelnöksége (1921-31)

-          a külpolitikai helyzet megszilárdítása

o   IV. Károly második visszatérési kísérlete után kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

o   a soproni népszavazással lezárultak a területi kérdések

-          a „legyőzhetetlen” kormánypárt kialakítása

o   a választási rendszer megreformálása

•   vidéken nyílt választás
•   szűkített választói réteg

o   a két jobboldali párt egyesítésével egy nagy szervezet létrehozása

-          gazdasági stabilizáció

o   Mi a helyzet a gazdaság állapotával?

•   a magyar gazdaság romokban van
•   egy vesztes nagy háború után ez természetes
•          1921-ben az ipari termelés az 1913-as évinek mindössze 47, a mezőgazdasági pedig 41%-a volt
•   az ország területén is folytak harcok
•   a megszálló román csapatok egész gyárakat telepítettek ki az országból
•   a bányák nagy része a határon túlra került, így a gépipar nyersanyag nélkül maradt
•   nagy volt a munkanélküliség

o   a helyzet rendezése

•   a Népszövetségtől kölcsönt kapott az ország
•   1926-ban a régi, elértéktelenedett korona helyébe az erősebb pengőt vezették be
•          nevét hangutánzó szóként kapta
•   lassan beindult a gazdaság fejlődése

-          külpolitikai szövetséges-keresés

o   Mi volt a magyar állam külpolitikai célja a Horthy-korszakban?

•   a revízió
•   az elvesztett területek visszaszerzése

o   az első világháború utáni békeszerződéseket bíráló Magyarországnak nem volt könnyű szövetségest találni

o   a balkáni viszonyok megváltoztatására törekvő Mussoliniban sikerült megfelelő partnert találni, hisz mindkét ország érdekelt volt Jugoszlávia meggyengítésében

•   1927-ben olasz-magyar szerződést írtak alá

Válság és kiútkeresés

-          a gazdasági világválság Magyarországot is elérte és nagyon hasonló folyamatokat és következményeket láthatunk, mint a világ más régióiban

o   Mikor robbant ki a válság?

•   1929 és egyből eléri Magyarországot is

o   Milyen jellemzői vannak a válságnak?

•   agrárjellege miatt elsősorban a mezőgazdaságban érték a kedvezőtlen hatások
•          a mezőgazdasági termékeket nem lehet eladni – a magyar búzára volt különösen súlyos hatással
•          a gabona ára 64%-kal csökkent két esztendő alatt
•          1932 végén már a paraszti birtokok mintegy 60%-át terhelte adósság, s közülük éves átlagban körülbelül hétezret árvereztek el
•          a mezőgazdasági termékek iránti világpiaci kereslet visszaesésének eredménye az agrárszférában mintegy félmillió munkanélküli lett
•   az ipari termelés csökken – ez elsősorban a magyar gépipart, építőipart és vasipart érintette
•          a nehéz helyzetbe kerülő emberek nem építtetnek most lakást, nem épülnek gyárak, nem vesznek autót

o   Milyen hatásai vannak a válságnak?

•   nagy munkanélküliség
•          Magyarországon minden harmadik ember elvesztette a munkáját
•   sztrájkok, tüntetések
•   a 10 évig a kormány élén álló Bethlen István bele is bukik ebbe
•   a szélsőséges erők megerősödése
•          Magyarországon a kommunisták szervezkednek újult lendülettel
•          a kormányzópárton, az Egységes Párton belül a radikálisabb jobboldaliak kerülnek előtérbe

o   Milyen megoldásokat láttunk?

•   a New Deal és állami munkahelyteremtések
•   ez nincs Magyarországon: a magyar politika nem tud úrrá lenni a válságon
•   Magyarországon különösen elhúzódott a gazdasági világválság

-          Gömbös Gyula miniszterelnöksége

o   Gömbös  a kormányzópárton belül a radikális jobboldali szárnyhoz tartozott

o   kormányra kerülésekor egy 95 pontból álló „Nemzeti Munkaterv”-et készített elő – nagyon tudatos, rendszerben gondolkozó, határozott politikát követett

•   m

o   külpolitikája

•   Mussolini Olaszországát tekintette mintának és a hitleri Németországhoz is egyre közelebb került
•          Mussolini Olaszországa volt a példa számára, gúnyból Gömbölininek nevezték
•   Miért ezekhez az országokhoz közeledett Magyarország?
•          mert a magyar külpolitika fő törekvése a revízió, az első világháborúban elvesztett területek visszaszerzése volt
•          Németország és Olaszország hasonlóan szemben állt a versailles-i békéket védő egykori antantállamokkal szemben

o   tudatos politikájával az ország lassan úrrá lett a gazdasági válságon

•   Németországhoz való közeledése új, nagy piacokat jelentett a magyar mezőgazdaság számára

o   belpolitikája

•   kísérletet tett a politikai rendszer átalakítására: diktatúrát szeretett volna kiépíteni
•   központjában a modern tömegpárt megteremtésére irányuló kísérlet állt
•          az Egységes Párt átalakult, s felvette a Nemzeti Egység Pártja nevet
•          az új választásokon az erőszaktól sem riadt vissza, így hatalmas győzelmet aratott
•          170 képviselőjéből 98 volt Gömbös új embere az 1935-ös választások után

o   így szó szerint „leváltotta” a kormánypártot

•   a hadsereg fontos pozíciójába szélsőjobboldali híveit nevezte ki
•          korábban hadügyminiszter volt és ügyesen erősítette a hadsereg befolyását Magyarországon, így a második világháborúra a haderő az egyik legfontosabb belpolitikai tényezővé vált
•   Horthy azonban az egyensúlyra törekedve nem támogatta a szélsőséges irányba való eltolódást
•          amikor 1936 októberében Münchenben elhunyt, már bukott politikusnak számított, s csak Horthy együttérzéséből volt még Magyarország miniszterelnöke

A Harmadik Birodalom árnyékában

Jobbratolódás az 1930-as évek végén

-          a ’30-as évek végén több miniszterelnök váltotta egymást viszonylag gyorsan

-          Magyarország egyre inkább a náci Németország hatása alá került

o   Miért alakulhatott ez ki?

•   Magyarországot nagyon erős gazdasági szálak fűzték Németországhoz
•          a magyar kivitel 45%-a Németországba ment
•   e mellett a magyar revíziós igények támogatását is leginkább Hitlertől lehetett remélni

-          a magyar náci irányzat is ekkor erősödött meg

o   vezetője Szálasi Ferenc, aki elvei miatt ekkor börtönbe is került

o   a magyar nácikat nyilasoknak hívjuk nyilaskeresztes jelvényükről

•   „hungaristák”-nak is nevezték magukat

o   pártjaik nevei:

•   Nemzeti Akarat Pártja
•   Magyar Nemzetiszocialista Párt

-          Horthy nem értett egyet az erős jobbratolódással

o   a gyors kormányfőváltások oka is többek között ez volt: igyekezett megállítani az egyre szélsőségesebb irányba induló Magyarországot, de ezt nagyon kevés sikerrel tette

A zsidótörvények

-          a jobbratolódás egyik bizonyítéka az ekkoriban elfogadott zsidóellenes törvények

-          1938-ban és 1939-ben a zsidóság életét nehezítő, antiszemita törvényeket fogadtak el Magyarországon

-          Mi lehetett ennek az oka?

o   a magyar állam a hitleri Németország befolyása alá került

o   a jobbratolódó Magyarországon is egyre erősebb lett az antiszemitizmus

-          az első zsidótörvény

o   a hamarosan miniszterelnöki székbe kerülő Imrédy Béla dolgozta ki

o   20%-ban maximálta a zsidók számát bizonyos pályákon: orvosok, újságírók, ügyvédek

o   zsidónak az izraelita vallásúakat tekintették

-          a második zsidótörvény

o   egy évvel később, 1939-ben úgyszintén Imrédy nyújtotta be

o   egyes pályákról, például az állami tisztviselők közül teljesen kitiltották a zsidóságot

o   e mellett a korábban előírt 20%-os arányukat a kamarákban 6%-ra csökkentette

o   zsidónak már nem vallási alapon tekintettek valakit, hanem etnikai alapon: zsidó akinek egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó

-          érdekesség: Imrédynek pont azért kellett lemondania, mert kiderült róla, hogy ősei között szintén van zsidó

o   dédanyja volt zsidó

Revíziós sikerek

-          a náci Németországgal jó viszonyt ápoló Magyarország nyertese lett Hitler határozott, nyugati hatalmakkal nem törődő terjeszkedésének

-          a Szudéta-vidéket Németországhoz csatoló müncheni konferencia után a határ menti magyar területeket Hitler visszacsatoltatta Magyarországhoz

o   az ország 12 ezer négyzetkilométernyi, 870 ezer lakosú felvidéki területet kapott vissza

o   ez az 1938. novemberi első bécsi döntés volt

-          1939 márciusában Hitler megszállta Csehországot

o   létrejött egy Hitlertől függő fasiszta szlovák állam

o   Kárpátalját pedig Magyarország kapta meg

A győri program

-          Darányi Kálmán miniszterelnökhöz kapcsolódik

o   nagy arányú fegyverkezési programot fogadott el

o   Magyarország megkezdhette katonai erejének felkészítését a várható erőpróbára

-          a magyar hadsereg a még trianoni békében meghatározott elvek szerint nagyon kicsi és gyengén felszerelt volt

-          pár év alatt hatalmas összegeket költött a magyar állam a haderő fejlesztésére

o   a hadsereg 1 milliárd pengőt kapott fejlesztésre

-          komoly hatása volt a munkanélküliség megszüntetésében és az ipai termelés növekedésében