-          a második pun háború

o   Hannibál serege tűnik erősebbnek

o   P. Cornelius Scipio, a római hadvezér taktikája: nem bocsátkoznak csatába, Hannibál seregét, melynek nincs utánpótlása kifárasztják

o   míg Róma, mely mellett a szövetségesek is kitartottak folyamatosan fel tudta tölteni seregét, addig Hannibál felőrlődött a kis küzdelmekben

•   több mint 10 évig tartózkodott Itáliában

o   Hannibál 4 km-re megközelítette Rómát, de elfoglalnia nem sikerült

o   Scipio végső terve: áthajózva, Karthágó mellett, saját földjén támadja meg Hannibált

•   Hannibál megfogyatkozott és kifáradt serege gyorsan visszatér
•   Kr. e. 202, Záma – Scipio legyőzi a csak kis sereggel kiállni képes Hannibált

-          a béke

o   Karthágó csak a várost és közvetlen környékét tarthatta meg

o   10 hajót tarthatott meg flottájából

o   50 évre 10000 talentum hadisarc (kb. 262 tonna ezüst)

o   csak Róma engedélyével viselhetett háborút

A harmadik pun háború

-          Karthágó megszegi a békét: Numidia támadása elhárítására nem kérte Róma engedélyét

-          Africa néven provinciát szerveztek

-          Milyen legenda köthető Karthagó lerombolásához?

o   lerombolták és sóval hintették be – ezt a legendát mindenki ismeri

o   a probléma eleve az ezzel, hogy a só nagy érték volt, nagyon drága volt, furcsa, hogy egy elpusztított város megalázásához még sok sót is elpazaroljanak

o   a legtöbb történeti munkának elveszett a Karthágó lerombolásáról szóló része

o   az első említés: 1905, Bertrand, aki úgy utal rá, mint egy mindenki által ismert történet

o   vagyis az ókortudományon belül mindenki által ismert közhellyé vált és senki nem gondolt rá, hogy utána kellene nézni

o   a bűnös város sóval való behintése nem csak Karthágónál kerül elő, a Bibliában is megtalálható

o   vagyis az Úr a Biblia szerint sóval tette terméketlenné a lerombolt városok földjét

o   talán egy középkori krónikaíró alkalmazta a bűnös város megbüntetésének általa vélt valószínű módját

A keleti terjeszkedés

-          a Kr. e. 2. században Róma elfoglalja Makedóniát és a görög világot is

-          ezt követően az egész Földközi-tenger vidékére kiterjeszti uralmát, létrejön a Római Birodalom

-          a legnagyobb kiterjedését a birodalom a Kr. u. 2. században, a császárkor alatt érte el

A köztársaság válsága

A köztársaság időszaka egy közel 500 éves időszak Róma történelmében. A Kr. e. 2. századra a kezdeti kis városállam hatalmas birodalommá nőtt, egész arculata, jellege, céljai megváltoztak. Ezt a hatalmas birodalmat egyre nehezebb volt a lassabb döntéshozatalt jelentő köztársasági keretek között irányítani. E mellett olyan társadalmi problémák is felléptek – a parasztság elszegényedése, a nagy rabszolgatömegek kialakulása – amit a köztársaság szintén nem tudott kezelni. A cím ne tévesszen meg minket: nem Róma került válságba, csak Róma államszervezete alakul át.

Problémák a köztársaság kor végén

-          a parasztság elszegényedése

o   az elszegényedés okai

•   a háborúk távol tartották őket birtokaiktól
•   a gazdasági versenyben sokan tönkrementek a nagybirtokosokkal szemben
•   földjeiket a nagybirtokosok vásárolták fel

-          a hadsereg problémája

o   szorosan összefügg a parasztság elszegényedésével

o   egyre kevesebb paraszt tud kiállni katonáskodni, hiszen ahhoz fel kell szerelniük magukat

o   egyre kevésbé lelkesek, hiszen hazájuktól távol, érthetetlen célokért kell küzdeniük

-          kialakul a városi nincstelenek rétege

o   a parasztság rétegéből alakul ki

o   földjét elvesztő, a városba, vagyis Rómába vándorló parasztokból kialakuló réteg

o   műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkából éltek, gyakran bűnözésből tartották fenn magukat

o   egyetlen vagyontárgyuk volt

•   a népgyűlésen szavazhattak
•   ezt a „vagyontárgyat” pedig áruba bocsátották
•   politikai ügyekben olcsón megvehetők voltak, erősödött a korrupció