-          a második világháború kitörésének oka

o   Hitler élettér-elmélete

•   a német népnek élettérre, vagyis nagyobb, mezőgazdasági termelésre alkalmas, új piacot jelentő területekre van szüksége
•   ezt keleten, elsősorban Lengyelország és a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna területén találja meg

o   emellett a bolsevizmus, tehát a kommunista Szovjetunió felszámolása is célja

-          Lengyelország lerohanása

o   Hitler úgy gondolta, hogy a nyugati hatalmak továbbra sem lépnek fel fegyveresen

o   1939 augusztusában a Szovjetunióval kölcsönös megnemtámadási és semlegességi szerződést kötött (az aláíró külügyminiszterekről ezt Molotov–Ribbentrop paktumnak hívjuk)

•   ez megdöbbentő volt a korabeli Európa számára, mert a nácizmus és a kommunizmus teljesen szemben álló ideológia, a náci és a kommunista diktátor nagyon ellenségesen nyilatkozott addig egymásról
•   a megegyezés tartalmazott egy titkos záradékot is
•          ennek létét a Szovjetunió évtizedekig tagadta
•          Hitler és Sztálin arról is döntött, hogy melyik keleti ország legyen a szovjeteké, és melyik a náci Németországé

o   Lengyelországot kettéosztották Németország és a Szovjetunió között

o   támadás Lengyelország ellen

•   1939. szeptember 1-jén a német haderő – bármiféle ultimátum vagy hadüzenet nélkül – támadást indított Lengyelország ellen
•   a gyengén felszerelt, nagy számú lovasságot tartalmazó lengyel hadsereg ellenállását a Wehrmacht két hét alatt megtörte

-          a furcsa háború

o   Lengyelországnak szövetségi szerződése volt Nagy-Britanniával és Franciaországgal

•   a két nyugat-európai állam úgy gondolta, hogy most már tenniük kell Hitler terjeszkedése ellen
•   Nagy-Britannia és Franciaország még szeptember 3-án hadat üzent Németországnak

o   mást azonban nem tettek: ezt a több mint fél évig tartó időszakot „furcsa háború”-nak nevezzük, hiszen Németország és Franciaország és Anglia úgy állt háborúban egymással, hogy hadmozdulatok nem történtek

-          a szovjet terjeszkedés

o   a Hitlerrel történt érdekszféra-felosztás után Sztálin úgy gondolta megszerzi az általa kialkudott területeket

•   ez védtelen, kis országok elfoglalását jelentette
•          Lengyelország keleti felének megszállása
•          a balti államok megszállása (Észtország, Lettország és Litvánia)

o   a finn-szovjet háború

•   a Vörös Hadsereg hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot
•   a finnek kezdetben visszaverték az ötszörös túlerőben lévő szovjetek első támadását
•   a szovjet hadsereg februárban újabb, nagyobb erőkkel indított támadást, amellyel szemben a kis ország már nem tudott új erőket mozgósítani
•   a Vörös Hadsereg kb. 200 ezer, a finn kb. 25 ezer katonát vesztett
•          ekkor mutatkoztak meg az 1937-39-es, a hadsereg tisztikarát lefejező tisztogatás következményei