Két lábon járás

-          egy videót néztünk meg, ami az egyik leglérdekesebb őskori lelőhelyet, a tanzániai Laetolit mutatta be

-          a tanzániai lelőhelyen az ősember lábnyoma vésődött kőbe, ami a kutatók számára sok információval szolgáló forrás

-          itt két déli majom fajhoz tartozó egyed megkövesedett lábnyomait tártéák fel

-          e mellett az egyes emberelődök és a „déli majom” láb- és medencecsontjainak vizsgálatából lehet megállapítani a két lábon járás megjelenésének idejét

-          a „déli majmok” az első emberelőd faj, amelyik két lábon járt

Eszközhasználat

-          az ősemberek az első szerszámai

o   először is vettek egy követ, ami nagyjából elfért a markukban

o   majd vettek egy nagyobb követ és elkezdték a kisebbet ezzel ütögetni, amiről lepattogzottak darabok

o   3 féle szerszám jött így létre:

•   kalapácskő: ezt használja ütésre
•          ezt önmagában is lehetett használni, például ha van egy csont, amiből meg akarja valaki szerezni a velőt, akkor ezzel feltöri
•   szakóca: lepattogzott a tetejéről pár lemez, így élesebb lett a pengék
•          kutatók őskori svájci bicskának is nevezik, mert nagyon sok mindenre használták

o   koncentráltabb ütést lehetett vele kifejteni, miközben az ember erősen tudja tartani a markában

o   jó lehetett egy nagyobb állat bőrének lenyúzására, végtagjainak levágására, növényeket, de fát is megmunkáltak vele

o   úgy tűnik hihetetlen népszerű volt, nagyon sok ilyet találtak a kutatók

•   a lepattogzott lemezek vágásra lehettek jók

o   Mikor jelentek meg az első szakócák?

•   2,6 millió éves kőszerszámok a legrégebbről ismert kőszerszámok, amik egy etiópiai lelőhelyről kerültek elő

-          A szerszámhasználat az, ami megkülönböztet minket a majmoktól? Ez lenne egy nagy lépés az evolúció történetében? Vagy ez ugyanúgy megvan a majmoknál, csak az ember kicsit jobban és kiterjedtebben csinálja?

-          Ezt megvizsgálva tettük fel a kérdést: Használnak-e a főemlősök szerszámokat?

o   a válasz: igen

o   csimpánzok és a termeszek

•   az 1960-as években egy Jane Goodall nevű kutató tanulmányozta a csimpánzokat és fedezett fel egy érdekes jelenséget
•   a csimpánz egy ágat egyenesre hámoz és bedugja a termeszvárba, a termeszek megtámadják az ágat, a majom kihúzza és lenyalja az ágat

o   csimpánzok diót is törnek

•   egy fahasábon vagy kövön egy kalapácsként használt kővel, mivel a dzsungelben nincs sok alkalmas fahasáb vagy kő gyakran vissza is térnek a diókkal ugyanarra a helyre
•   ez talán az egyetlen dolog, amire a csimpánz a kicsinyét is megtanítja

o   Meg tudjuk-e tanítani a majmoknak az ősember szerszámkészítését? Képesek-e rá agyban?

•   a kísérletek alanya egy bizonyos Kanzi nevű, 1980-ban született bonobo volt
•          a bonobo a csimpánzok közeli rokona
•   az ember ujjai (rövidebb ujjak és nagyobb hüvelykujj) alkalmasabbak két kő egymáshoz ütéséhez, mert a csimpánz, ha hosszú ujjait körbetekeri a kövön magát üti meg vele
•   Kanzi végül kis távolságról hozzávágta az egyik követ a másikhoz, ami nagyjából hasonló eredményre jutott így, mint az ősembernél
•   vagyis hasonló agyi felkészültsége van, csak más technikával oldotta meg a kérdést

-          összefoglalás:

o   a szerszámkészítés még nem igényelt nagyobb agyi kapacitást, mint a ma élő csimpánzoké, de az emberelődök viselkedésének evolúciójában fejlődés volt

o   de van fontos különbség is majmok és emberek között

•   a majmok főleg szerves anyagokból készült szerszámokat használnak: fa, levél
•   az ember a fa mellett követ, fémeket is használ nyersanyagként

o   a majmok csak használnak szerszámokat, míg az ember készít is