-          Zsigmond törökellenes politikája

o   a telekkatonaság megszervezése, 1397

•   kötelezte a birtokosokat, hogy 20 jobbágytelek után egy lovas íjászt állítsanak ki

o   az ütközőállamok politikája

•   egy ütközőállamokból álló gyűrűt kívánt létrehozni Magyarország körül
•   Mit jelenthet az, hogy ütközőállam?
•          a környező, Magyarországnál kisebb államokat erős gazdasági és politikai függésbe kívánta hozni Magyarországtól
•          ha a török támad, ezek az államok védelmi vonalat jelentenek, ha Zsigmond vezet hadjáratot átengedik őt országuk területén, csatlakoznak hozzá, a sereg ellátását biztosítják
•   Mely államok lehetettk ezek?
•          Bosznia, Szerbia, a két román fejedelemség (Havasalföld és Moldva)
•   az 1410-es évek végére romlott az ország külpolitikai helyzete
•          a megerősödő török birodalom támadásai alatta a védőgyűrű hamar összeomlott
•   Zsigmond felismerte, hogy az országnak passzív védelemre kell berendezkednie

o   a végvári rendszer kiépítése

•   a végvárak az ország határánál található, a török elleni védelemre megszervezett várakat jelentik
•   az 1420-as években megkezdődött a végvári rendszer kiépítése – a várak a 16. század elejéig sikeresen védték meg az országot
•   kulcspozícióba került Nándorfehérvár

Zsigmond belpolitikája

-          uralkodása kezdetén: nincs nagy hatalma

o   mert trónviszályok közt került hatalomra

o   sok birtokot, méltóságot kellett kínálnia a báróknak, hogy elég nagy legyen a támogatottsága

o   egy jó példa: Siklóson börtönben tartották az ellene felkelő bárók

•   Zsigmond büntetlenséget ígért, az idegen tanácsadók leváltását és mivel új királyt nem találtak szabadon engedték
•   Zsigmond 1403-ra megerősödve került ki a küzdelemből az őt fogva tartó Garait nádorrá nevezték ki
•   minden úgy ment tovább, mintha a 4 hónapos rabság nem is lett volna

-          a Szent György Sárkányrend

o   a lovagrendbe a király és a legfőbb bárók léptek be

o   lényegében egy szoros szövetség volt a legbefolyásosabb emberekből

o   a ruhájukon hordott jelképről kapta a „Sárkányos rend” nevet

o   a rend tagjai irányították Magyarországot, ha Zsigmond külföldön tartózkodott

Külpolitikája:

-          célja: a német-római császári cím megszerzése

o   a középkorban, a 14. században ez a legfontosabb európai tisztség

o   a Német-római Császárság nem egy egységes állam, több száz kisebb-nagyobb fejedelemségből, hercegségből, grófságból, püspökségből és szabad városból állt

o   a császári cím nem öröklődött, hanem a császárt a választófejedelmek választották, így volt esélye Zsigmondnak is a címre

o   magyar királyi címe után, cseh, majd német király is lett

-          az európai történelemnek is nagy alakja

o   ő vezette le az 1414-1418-ig ülésező konstanzi zsinatot

•   a zsinat egyházi gyűlést jelent, akkor hívják össze, ha komoly problémák vannak az egyházban, dönteni kell bizonyos kérdésekben

o   a konstanzi zsinat a katolikus egyház történetének egyik legismertebb gyűlése volt

•   több száz érsek, püspök és egyházi személy jelenléte mellett Zsigmond szervezte meg és vezette ezt le

o   a két fő kérdése a zsinatnak

•   egyszerre két pápa is volt
•          mindkettőnek komoly támogatottsága volt, egyikük Rómában, másikuk a dél-franciaországi Avignonban székelt
•          Zsigmond végül lemondatta őket és egy új pápát választott