A francia abszolutizmus fénykora
- Franciaország, mely a középkorban erős államnak számított a 16. századi változások után egy jó évszázadra lemaradt a vezető pozícióktól, aminek két fő oka volt
o a gazdaságban Franciaország nem használta ki a tőkés termelés nyújtotta lehetőségeket
- létrejöttek az első manufaktúrák, de a vállalkozók csak igen csekély mértékben alkalmaztak a szegényparasztokat, ezért nem alakult ki olcsó szöveteket tömegesen előállító posztóipar
- az általában kisméretű manufaktúrák luxuscikkeket állítottak elő és így nem voltak versenyképesek a tömegcikkek gyártásában
- a francia nemesség nem kapcsolódott be a tőkés termelésbe, mint ahogy Angliában vagy Németalföldön történt, így a társadalomban a feudális viszonyok megmaradtak
o komoly vallásháborúk bontakoztak ki
- a francia udvar katolikus maradt, de jelentős számú protestáns csoport is kialakult
- főleg az ország déli területein terjedt el
- a kálvini elveket valló francia protestánsokat hugenottáknak hívjuk
- a klasszikus abszolutizmus Franciaországban alakult ki
o itt a Bourbon-dinasztia került hatalomra, általában Lajos nevű királyokat adtak (XIII-XVI. Lajosig)
- leghosszabb ideig XIV. Lajos, a „Napkirály” uralkodott
o 72 éven keresztül, mindössze 5 éves volt apja halálakor, amikor trónra került
- természetesen egy ideig régens uralkodott helyette
- ő volt a leghosszabb ideig uralkodó európai király
o ő mondta: „Az állam én vagyok.” – ami az abszolutizmus legjellemzőbb összefoglaló mondata
o állandó hadsereget szerelt fel és folyamatos háborúkat viselt
- a hadsereg jellemzői
- a hadsereg létszáma 250000-re nőtt
- kötelező egyenruha – a katona elveszti egyéniségét, a modern tömeghadseregek alapjai jelennek meg
- az egyik hadügyminisztere találta fel a szuronyt
o közelharcra is alkalmassá váltak a katonák
- sáncokat és földbe ásott árkokat vezetett be az ostromoknál
- szinte minden környező álam ellen vezetett hadjáratokat (Hollandia, német államok, Spanyolország és Észak-Amerikában is igyekezett megvetni a lábát)
- legnagyobb háborúja a spanyol örökösödési háború volt, ahol a meggyengült Spanyolországért háborúzott a Habsburg Birodalommal
- háborúi többnyire sikertelenek voltak, viszont a királyi kincstárat kiürítették, így ezután Franciaország folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött
- Miért hívták XIV. Lajost „Napkirály”-nak?
o a Nap mint szimbólum végigkísérte uralkodását
- uralkodóvá szentelése után Az éjszaka című balettben a napfelkeltét személyesítette meg
- XIV. Lajos számos festményen örökíttette meg magát "Napkirályként"
- a királlyal megszemélyesített uralmi rendszer, az abszolutizmus műve volt: ahogy a Nap fénye beragyogja a Földet, úgy ragyogja be a király hatalma birodalmát
- a napkultusz egyúttal az uralkodói hatalom földöntúli, isteni eredetét is szimbolizálta
- hatalmának szimbólumává a versailles-i palota vált
o a gyönyörű építészeti remekmű mellett maga az udvartartás is figyelemre méltó volt
o nagy lakomák (10-12 fogás), vadászatok a jellemzők
o a francia udvar minden királyi udvar mintája és példaképe lett
Közép-Európa az újkorban
- Közép-Európa történelmét folyamatos háborúk jellemezték a 16-17. században
- a legjelentősebb az 1618 és 1648 között zajló 30 éves háború volt
- oka vallási ellentét volt – Kik harcolhattak egymás ellen?
o katolikusok és protestánsok
o a másik ok pedig az volt, hogy a Habsburg uralkodók megpróbáltak abszolutizmust bevezetni a Német-római Császárságban
o Mely országok vehettek benne részt?
- nagyon sok ország belekeveredett
- a harcok elsősorban német területeken folytak
- a háborúba Franciaország, Dánia, Svédország, de Erdély is bekapcsolódott
o a harmincéves háború nagyon véres, hatalmas pusztítást okoz
- a háború egy idő után már szinte a polgári lakosság és nem az ellenséges hadvezérek ellen folyt
- a nagy ütközeteket a hadvezérek nem vállalták, manővereztek, kikerülték egymást
- a lakosság számára már minden katona ellenség volt, nem volt hazai és ellenséges katona
- a kisebb városok, falvak teljesen kiszolgáltatottá váltak
- csak a svéd hadsereg 2000 kastélyt, 18000 falut él 1500 várost rombolt le
- a zsoldosok a német területek lakosságának harmadát elpusztították
- becslések szerint a háború folyamán 3–11 millió ember vesztette életét
- 15-30%-a a császárság lakóinak meghalt, a férfilakosság a felére csökkent
- Magdeburgban 20000 lakost mészároltak le, a háború végén 400-an maradtak a városban
- éhínségek, járványok is pusztítottak
- a pestis is újra felütötte a fejét
- a háború teljesen szétzilálta a gazdaságot
- sok helyen annyira tönkrement a termőföld, hogy később sem próbálták művelés alá vonni
- az állatállomány nagy része elpusztult
o a háború lezárása a vesztfáliai békével történt meg
- a Habsburgok elvesztették a háborút, így nem sikerült hatalmukat növelni
- Közép-Európában a Német-római Császárságot érintette elsősorban a béke
- a császárság mintegy 300 önálló államra, grófságra, hercegségre bomlott szét
- továbbra is megmaradt a császári cím, de a császárnak valódi hatalma nem volt, a kis államok önállóan intézhették ügyeiket
o a császár külpolitikai döntéseit és a törvényhozást ugyanis a birodalmi gyűlés jóváhagyásához kötötték, ahol a több mint háromszáz állandó tagnak egyhangúlag kellett volna döntenie; így a birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált
- a béke elismerte Hollandia és Svájc, két gazdag kis állam függetlenségét