o   népirtások

•   tömegesen követtek el szörnyűségeket a német, a szovjet, a japán, a horvát, a magyar, a román hadsereg katonái vagy akár a partizánok is
•   a hadseregek rendszeresen és tömegesen – gyakran egész falvakat kiirtva – a polgári lakosságon torolták meg az őket ért támadásokat
•          Lidice

o   a náci barbárság szimbóluma lett a cseh Lidice falu lakosságának kiirtása, amit egy vezető náci politikus elleni merényletért bosszúból tettek

o   a 14 év feletti férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták

•          Katyn

o   1940-ben szovjetek mintegy 20 000 lengyel hadifoglyot végeztek ki és lőttek tömegsírba

o   a háború után a szovjetek azt állították, hogy a nácik által elkövetett népirtás bizonyítékait tárták fel Katynban

o   csak évtizedekkel később, 1990-ben derült ki, hogy mi volt az igazság

•          a délvidéki mészárlás

o   1942 januárjában Dél-Bácskában a magyar csendőri és katonai alakulatok megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen

o   ennek során több mint 5000 polgári lakost öltek meg

o   bár a vizsgálat bebizonyította a tömeggyilkosság tényét, a kormányzó megszüntette az eljárást a katonatisztek ellen

o   1944-ben és 45-ben ugyanitt több mint 30 ezer magyart gyilkoltak meg, tízezreket hurcoltak munkatáborokba

A fasiszta hatalmak összeomlása

-          a nyugati front

o   a szövetségesek a teheráni konferencián döntöttek arról, hogy partra szállnak Franciaországban és a nyugati front megnyitásával kényszerítik térdre Hitlert

o   a normandiai partraszállás - 1944. június 6-án (D-nap)

•   a nap végére – 10 ezer főnyi veszteséggel – 130 ezer ember öt hídfőállást létesített a normandiai part 80 km hosszú szakaszán
•   két mesterséges kikötőt vittek magukkal, hogy a páncélozott járműveket és a nehézlövegeket partra tehessék
•   a szövetséges csapatok főparancsnoka az amerikai Eisenhower tábornok lett

o   a szövetségesek fokozatosan haladtak előre kelet felé felszabadítva a németek által elfoglalt területeket

•   Hitler parancsot adott Párizs elpusztítására, de annak német parancsnoka nem engedelmeskedett, így Párizs komoly pusztítás nélkül átvészelte a második világháborút

-          a keleti front

o   1944 januárjában Leningrád felszabadult a 900 napos ostrom alól

o   a Vörös Hadsereg 1944-es nyári offenzívája gyors sikert hozott a németek legerősebb pontján

-          az olasz front

o   az olasz fronton fokozatosan haladtak előre a szövetségesek

Magyarország a háború végén

-          a fő kérdés az volt, hogy Magyarország „kiugrik-e” a háborúból, vagyis fegyverszünetet kér-e a szövetségesektől és átáll-e hozzájuk

o   ezt Horthy és kormánya is fontolgatta 1943-tól

o   Hitler, aki tökéletesen informált volt Horthyék terveiben Magyarország német megszállását tervezte

o   1944. március 19-én a németek ellenállás nélkül megszállták Magyarországot

•   a polgári pártokat, a kisgazdapártot és a szociáldemokrata pártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották
•   a megszálló csapatokkal érkezett Gestapo is – a magyar politikai rendőrség támogatásával – baloldali és ellenzéki politikusokat tartóztatott le
•   elkezdődött a zsidókérdés hitleri „megoldása” is: a sárga csillag, a vagyonelkobzás, a gettósítás, majd májusban megindult a vidéki zsidóság megsemmisítő táborokba deportálása
•          a korabeli ország területéről 437 ezer zsidószármazású magyar állampolgárt deportáltak, közülük
•          a kormányzó – nemzetközi nyomásra – július elején leállíttatta a további deportálásokat, megakadályozva ezzel a főváros kb. 200 ezer zsidó lakosának elhurcolását

-          a szovjetek 1944 augusztus 25-én átlépték a magyar határt

o   ez, a háború biztos elvesztésének ténye és a lehetőség, hogy Magyarország hadszíntérré válik Horthyt újra a kiugrási kísérlet átgondolására késztette

•   e mellett a háború utáni területrendezés is kérdés volt: Románia és Magyarország is Hitler mellett harcolt és mindketten Erdély területét akarták megszerezni
•          Románia 1944 augusztusában átállt a szövetségesekhez, Horthy ezt októberben próbálta meg

o   Horthy október 15-én rádión bejelentette a háborúból való kilépést, de ekkor már késő volt, a németek eddigre már döntöttek a Magyarország feletti teljes hatalom átvételéről

•   a nyilasokat felfegyverezték és megkezdték egy katonai akció előkészítését
•   a nácik foglyul ejtették ifj. Horthy Miklóst, s apját zsarolták ezzel
•   a németek birtokukba vették a főváros stratégiai pontjait

o   Horthy maga és családja részére német oltalmat kért és kapott, majd ennek fejében másnap aláírta a harc további folytatására buzdító kiáltványt, Szálasi miniszterelnöki megbízását és saját lemondását

o   Horthy távozott az országból, a hatalom a nyilasok kezébe került

-          a nyilas rémuralom

o   az ország háborúban tartása

•   a szovjetek már elfoglalták Kelet-Magyarországot, de Szálasi „nemzetvezető” és a nyilas állam mégis az értelmetlen harc folytatására kényszerítette a társadalmat, aminek csak újabb százezrek halála és az ország pusztulása lett a következménye
•   elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét
•   Hitler Budapestet „erőddé” nyilvánította, melyet „háztól házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb csatája zajlott le az ezt követő hat hétben

o   a zsidóüldözések

•   a nyilasok megkezdték a Budapesten maradt, mintegy 250 ezer zsidó likvidálását
•   a VII. kerületben kijelölt és palánkokkal elzárt gettóba zsúfolták össze őket
•   sokakat közülük a Dunába lőttek
•   mintegy 50-70 ezer zsidó polgárt gyalogmenetben indítottak Hegyeshalom felé, hogy az SS-nek átadva erődítési munkákban vegyenek részt
•   származása miatt több neves magyar írót küldtek a halálba (Bálint György, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Salamon Ernő, Szerb Antal és mások)
•   a magyar zsidók tízezreit megmentő diplomaták közül a svéd Raoul Wallenbergé emelkedik ki, de voltak magyarok is, akik segítettek üldözött embertársaiknak