- a második pun háború
o Hannibál serege tűnik erősebbnek
o P. Cornelius Scipio, a római hadvezér taktikája: nem bocsátkoznak csatába, Hannibál seregét, melynek nincs utánpótlása kifárasztják
o míg Róma, mely mellett a szövetségesek is kitartottak folyamatosan fel tudta tölteni seregét, addig Hannibál felőrlődött a kis küzdelmekben
- több mint 10 évig tartózkodott Itáliában
o Hannibál 4 km-re megközelítette Rómát, de elfoglalnia nem sikerült
o Scipio végső terve: áthajózva, Karthágó mellett, saját földjén támadja meg Hannibált
- Hannibál megfogyatkozott és kifáradt serege gyorsan visszatér
- Kr. e. 202, Záma – Scipio legyőzi a csak kis sereggel kiállni képes Hannibált
- a béke
o Karthágó csak a várost és közvetlen környékét tarthatta meg
o 10 hajót tarthatott meg flottájából
o 50 évre 10000 talentum hadisarc (kb. 262 tonna ezüst)
o csak Róma engedélyével viselhetett háborút
A harmadik pun háború
- Karthágó megszegi a békét: Numidia támadása elhárítására nem kérte Róma engedélyét
- Africa néven provinciát szerveztek
- Milyen legenda köthető Karthagó lerombolásához?
o lerombolták és sóval hintették be – ezt a legendát mindenki ismeri
o a probléma eleve az ezzel, hogy a só nagy érték volt, nagyon drága volt, furcsa, hogy egy elpusztított város megalázásához még sok sót is elpazaroljanak
o a legtöbb történeti munkának elveszett a Karthágó lerombolásáról szóló része
o az első említés: 1905, Bertrand, aki úgy utal rá, mint egy mindenki által ismert történet
o vagyis az ókortudományon belül mindenki által ismert közhellyé vált és senki nem gondolt rá, hogy utána kellene nézni
o a bűnös város sóval való behintése nem csak Karthágónál kerül elő, a Bibliában is megtalálható
o vagyis az Úr a Biblia szerint sóval tette terméketlenné a lerombolt városok földjét
o talán egy középkori krónikaíró alkalmazta a bűnös város megbüntetésének általa vélt valószínű módját
A keleti terjeszkedés
- a Kr. e. 2. században Róma elfoglalja Makedóniát és a görög világot is
- ezt követően az egész Földközi-tenger vidékére kiterjeszti uralmát, létrejön a Római Birodalom
- a legnagyobb kiterjedését a birodalom a Kr. u. 2. században, a császárkor alatt érte el
A köztársaság válsága
A köztársaság időszaka egy közel 500 éves időszak Róma történelmében. A Kr. e. 2. századra a kezdeti kis városállam hatalmas birodalommá nőtt, egész arculata, jellege, céljai megváltoztak. Ezt a hatalmas birodalmat egyre nehezebb volt a lassabb döntéshozatalt jelentő köztársasági keretek között irányítani. E mellett olyan társadalmi problémák is felléptek – a parasztság elszegényedése, a nagy rabszolgatömegek kialakulása – amit a köztársaság szintén nem tudott kezelni. A cím ne tévesszen meg minket: nem Róma került válságba, csak Róma államszervezete alakul át.
Problémák a köztársaság kor végén
- a parasztság elszegényedése
o az elszegényedés okai
- a háborúk távol tartották őket birtokaiktól
- a gazdasági versenyben sokan tönkrementek a nagybirtokosokkal szemben
- földjeiket a nagybirtokosok vásárolták fel
- a hadsereg problémája
o szorosan összefügg a parasztság elszegényedésével
o egyre kevesebb paraszt tud kiállni katonáskodni, hiszen ahhoz fel kell szerelniük magukat
o egyre kevésbé lelkesek, hiszen hazájuktól távol, érthetetlen célokért kell küzdeniük
- kialakul a városi nincstelenek rétege
o a parasztság rétegéből alakul ki
o földjét elvesztő, a városba, vagyis Rómába vándorló parasztokból kialakuló réteg
o műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkából éltek, gyakran bűnözésből tartották fenn magukat
o egyetlen vagyontárgyuk volt
- a népgyűlésen szavazhattak
- ezt a „vagyontárgyat” pedig áruba bocsátották
- politikai ügyekben olcsón megvehetők voltak, erősödött a korrupció